Az állatvédelem aktuális kérdései: állatkínzás, állatrendőrség és rehabilitáció

A hazai civil állatvédő szervezetek egységesen kívánnak fellépni az állatok védelme és kímélete érdekében

„Az állatvédelem aktuális kérdései – állatkínzás, állatrendőrség és rehabilitáció” címmel tartott állatvédelmi tudományos konferenciát március 24-én a Felelős Állatbarátok Egyesülete és a program társszervezője a Rex Kutyaotthon Alapítvány. A konferencia célja volt felhívni a szakemberek, a sajtó és a társadalom figyelmét az állatokkal szembeni erőszak visszaszorításának lehetőségeire és a megmentett állatok eredményes rehabilitációjára.

Az állatok minden korban meghatározó szerepet töltöttek be életünkben. Fogyasztói társadalmunk száguldó embere igen messze került tőlük, és ez az emberi kapcsolatok eltorzulásában is megnyilvánuló egyre súlyosabb következményekkel jár.
Bár örömmel tapasztaljuk, hogy -különösen az Állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény megjelenése és az uniós csatlakozás óta- sokat javult az állatvédelem helyzete hazánkban, a jelentősebb javulást mégis megakadályozza, hogy a civil állatvédő szervezetetek keze meg van kötve, a lakosság állattartási kultúrája változatlanul szegényes, és a hatóságok is tapasztalatlanok és gyakran nem szentelnek kellő figyelmet az állatokkal szemben elkövetetett kegyetlenségek felderítésére.

Konferenciánkon az érdeklődő szakemberek megismerkedhettek dr. Garamvölgyi László az ORFK főtanácsadója előadása révén az állatkínzások nyomozása során szerzett tapasztalatokkal, a felmerülő problémákkal, a magyarországi ügymenettel. Kiderült továbbá, hogy Angliában és más tőlünk fejlettebb állattartási kultúrával rendelkező országban hogyan működik az állatrendőrség. Helen Hudson angliai állatvédelmi felügyelő prezentációjában hangsúlyozza: „Angliában akár privát alapítványok is létrejöhetnek, és teljes joggal felléphetnek az állatok védelmében. Írországban és Skóciában az állatvédőknek szintén hatalmukban áll jogi lépéseket tenni az állatkínzókkal szemben. A helyi állatvédő hivatalok és a rendőrség is törvényes joggal bírnak a vadon élő állatok, gazdasági állatok, és társállatok (pl. kóbor kutyák) ellenőrzésével kapcsolatban is.

Bár Magyarországon is valós igény van az állatrendőrség létrehozására és civil kezdeményezésekre már találunk is pozitív példát, de jelenleg kormányzati szinten a kérdés még nincs napirenden. Pedig az állatkínzásos esetek száma szerint a probléma ma Magyarországon valós. Évente átlagosan 500 esetben indít nyomozást a rendőrség állatkínzás gyanúja miatt, de valószínűsíthető, hogy nagyon sok a látens bűncselekmény, a törvényi szabályozás visszatartó ereje nem érzékelhető, sőt az állatvédők szerint folyamatosan nő az állatkínzásos esetek száma. Problémát jelent továbbá az is, hogy az esetek kapcsán lefoglalt állatok elhelyezése sem megoldott.

Magyarországon 52 regisztrált állatmenhely, illetve 86 gyepmesteri telep működik. Befogadóképességük véges, legtöbbjük zsúfolásig telt, sokuk a fennmaradásért küzd, ráadásul számos menhelyi állatnak kilátástalan a helyzete –állítja Nagy Krisztina zoológus. Előadásában érdekes eredményekről számol be egy 2008-as felmérés kapcsán arról, hogy mi alapján választanak az emberek kutyát egy menhelyről. A felmérés szerint közepes vagy kistestű, inkább világos színű, jámbor, fajtatiszta kölyökkutyát vesznek legszívesebben magukhoz a menhelyekről kutyát választók.

A menhelyekről történő örökbefogadási kedvet szeretné növelni a Mars Magyarország is örökbefogadási kampányával, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a menhelyen élő kutyák jelenlegi helyzetére, bátorítsa az állatbarátokat a különböző segítségnyújtási lehetőségekre (örökbefogadás, önkéntes munka, adomány stb.), valamint népszerűsítse a felelős állattartás alapvető szabályait. Virág Éva, marketing igazgató (Mars) ismerteti a konferencián a programot: „A Pedigree® Örökbefogadási Program 2006-ban kezdődött az Egyesült Államokban, és az ott elért sikerek nyomán terjedt tovább más országokba is szerte a világban. 2009-ben – elsőként Európában - Hollandia és Magyarország csatlakozik a programhoz.

„Az állatvédelmi mozgalmak világméretű elterjedése az emberiség erkölcsi fejlődésének fontos állomását jelzi, mely mozgalom az utóbbi években hazánkban is jelentős eredményeket ért el. Hisszük, hogy a helyes állatvédelmi szemlélet, valamint a természettudatos magatartás megismertetése és elterjesztése nem csupán az állatok és élő környezetünk javát szolgálja, hanem az egészséges társadalom kimunkálásának eszköze is, hisz az állatokkal való bánásmód az emberek közötti kapcsolatokban is visszatükröződik.” vallja dr. Király Péter, a Rex Kutyaotthon Alapítvány és az Állatsziget alapítója.

E gondolat szellemében végzi munkáját országszerte az a közel 100 állatvédő civil szervezet, amelyek között sokan - a gazdára váró állatok ideiglenes elhelyezése és örökbeadása mellett – oktatási programjaik és szemléletformáló, felvilágosító médiatevékenységük segítségével –aktívan részt kívánnak venni a felelős állattartási kultúra kialakításában és a természettudatos magatartás fejlesztésében.

Reményeink szerint a most megrendezésre került konferencia jelentős segítséget jelent az állatokkal szembeni erőszak visszaszorítása, és a megmentett állatok eredményes rehabilitációja vonatkozásában, valamint az állatotthonok fejlesztése érdekében is.

Bízunk abban is, hogy az elmúlt évek során a társállatok hatékonyabb védelme céljából közösen kidolgozott nemzeti civil program –a hatóságok, és a média aktív támogatásával- végre megvalósulhat, sokat javítva hazánk állatainak jóllétén, és hozzájárulva természetes és épített környezetünk állapotának javulásához.

További információ:
Felelős Állatbarátok Egyesülete