-
takarító
-
Óvodapedagógus
-
Kőműves
-
Értékesítő
-
karbantartó
-
Asszisztens
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Teherautó / pótkocsi szerelő
2024. 11. 20
-
Eladó - Webshop Eladó / Ügyfélszolgálatos
2024. 11. 20
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Brand Marketing & Content Specialist (Részmunkaidős)
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Nincs olyan akvarista, aki ne találkozott volna ezzel a halbetegséggel. Sokan nem veszik komolyan ezt a betegséget, de valójában a darakór követeli a legtöbb haláldozatot, többet, mint bármelyik más betegség. Számos hatékony kezelés létezik a darakórra, de ha az előírásokat nem hajtják végre helyesen, akkor bizony komoly problémákat okozhatnak a halaknak és az akvárium többi lakójának.
A darakórral majdnem minden akvarista találkozik |
Mi a darakór?
A darakór protozoa (egysejtű) által okozott betegség, amelyet gyakran "fehér pötty betegségnek" is hívnak. A betegség tudományos neve ichthyophthiriasis és az Ichthyophthirius multifiliis élősködő okozza. Az összes édesvízi halat érinti, de gyakrabban fordul elő az akváriumban élő halaknál, valószínűleg a túlzsúfoltságnak és az ebből következő stressznek tudható be.
Miért betegszenek meg a halak darakórral?
A darakór annyira elterjedt, hogy sok szakember azon a véleményen van, hogy ez a betegség jelen van a legtöbb akváriumi környezetben, különösen a nagyobb tartályokban, a haltenyésztő tavakban, gyűjtőkben stb. Tulajdonképpen mindegyik akváriumi hal élete során többször is kapcsolatba kerül ezzel az egysejtűvel. Mivel annyira elterjedt, a legtöbb hal kifejlesztett egyfajta ellenállóképességet ezzel a betegséggel szemben, amely segítségével legyőzheti fertőzést még azelőtt, mielőtt a tünetek megjelennének. A tenyésztett halak rendszerint akkor kapják el ezt a betegséget, amikor az immunrendszerük nem működik megfelelően, többek közt a stressz miatt. Mindenki tudja, hogy a stressz legyengíti az immunrendszert, és amikor a halak stresszes állapotban vannak, a darakór könnyebben kialakul.
Sok minden okozhat stresszt a halaknál |
Több dolog is okozhat stresszt a halnak. A tényezők a következők: a víz hőmérséklete, a víz minősége, az akvárium lakói, a helytelen étrend, de a legkomolyabb stressz kialakulása az újonnan vásárolt hal szállításának és a vele való bánásmódnak tudható be. A hal szállítása a nagykereskedőtől a kiskereskedőig, és végül az otthonodba, nagyon stresszes lehet a halacska számára. Nem csoda, hogy nagyon sok újonnan vásárolt hal a darakór áldozatául esik.
A darakór azonosítása
A darakórra utaló jelek nagyon szembetűnők, rendszerint jellegzetes fehér pöttyöket lehet látni a testen és a kopoltyúkon. Egyes fertőzéseknél a darakórt okozó élősködők csak a kopoltyún találhatók meg. Ahogy a betegség fokozódik, a hal egyre nyugtalanabb lesz, és megpróbálhat odadörgölőzni az akvárium oldalához vagy aljához. A betegség légzési nehézségeket, komoly izgatottságot, étvágytalanságot, végül pedig halált okozhat.
Ezt a betegséget gyakran a kórtörténet, a tünetek és a fehér pöttyök megjelenésének a segítségével azonosítják, de mikroszkóppal is meg lehet nézni. Mikroszkóppal lehet látni a sérülést, egy nagyobb cisztát, amelynek átmérője 0,5 és 1,5 mm közötti lehet. Továbbá van egy jellegzetes, nagy, patkó alakú középpontja.
A darakór életciklusa |
A darakór életciklusa
1. A trophozoitok éretté válnak a hal bőrében.
2. A trophont (érett trophozoit) elhagyja a halat.
3. A trophont tomitokat hoz létre.
4. A trophont szétreped és tomitokat enged ki.
5. A tomitok behatolnak a hal bőrébe, és a ciklus kezdődik elölről.
Az Ichthyophthirius életciklusa bonyolult, de nagyon fontos szerepet játszik a darakór kezelésének és megelőzésének a megértésében. Amint a protozoan élősködő odatapad a halhoz, a bőrrel és szövetekkel táplálkozik, ezáltal irritációt okozva az állatnak. A hal teste próbálja a parazitát elfalazni, hogy minél kevesebb kárt okozzon. A protozoan tovább táplálkozik és növekedik, míg a hal teste továbbra is próbál megszabadulni a parazitától, mintegy egységbe zárva az élősködőt. Ez az egységbe való zárás (betokozódás) megnehezíti a darakór elnevezésű betegség kikezelését, mert a gyógyszerek nem tudnak behatolni a ciszta falán keresztül, hogy elérjék a darakór parazitát.
Ebben a szakaszban a darakór protozoat trophozoitnak hívják. Végül a trophozoit éretté válik, ezt trophontnak nevezik. Kifurakodik a ciszta falán, majd lehullik az akvárium fenekére. Majd osztódni kezd, többszáz új parazitát hozva létre, amiket tomitoknak hívnak. Ez a szakasz nagyon hőmérséklet-függő, ebben a szakaszban történik a leggyorsabb osztódás 26-28°C meleg hőmérsékleten. A legjobb hőmérsékleten az osztódás 8 órán belül befejeződik. Alacsony hőmérsékleten ez több időt vesz igénybe, így több időbe telik a kiirtásra irányuló kezelés ideje is.
A víz hőmérséklete gyorsítja a sokszorozódást |
Amint az osztódás megtörténik, a trophont szétreped és kiereszti az új tomitokat a vízbe. A szabadon úszó tomitok mozgékonyak, és új gazdát keresnek. Miután odatapadnak egy halhoz, a ciklus újból kezdődik. Ebben a szakaszban a leghatásosabb a darakór kezelése. A gyógyszer megöli a tomitokat, ezáltal megállítva a darakór ciklusát. Ezek a tomitok csak 48 órát élnek, ha nem találnak új halat, melyhez hozzátapadhatnak. Hozzátapadhatnak még a növényekhez, szűrőberendezéshez stb. Tehát ha egy fertőzött növényt átteszel egy tiszta akváriumba, akkor megfertőzted darakórral az új akváriumot is. A víz hőmérsékletétől függően, az egész ciklus 4 naptól több hétig is eltarthat.