Akvárium karbantartás: ilyen a jó akvárium világítás

Az akvárium helyes és megfelelő megvilágításával megfelelő hidrokémiai üzemmód jön létre az akváriumban, és optimális feltételek alakulnak ki a növények és a díszhalak számára.

A közvetlen napfény okozta intenzív megvilágítás esetén a fotoszintézis folyamata felgyorsul, különösen a sűrű növényzettel rendelkező akváriumok esetén, ami erősen növeli a víz pH értékét és okozhatja a díszhalak pusztulását. A reggeli órák előtt viszont oxigénhiány áll be a vízben nagy mennyiségű szén-dioxid felhalmozódását okozva, amely vezethet halak fulladásos vagy mérgezéses pusztulásához. Intenzív napfény megvilágítás esetén felborul a hőmérséklet egyensúly, ami különösen jellemző a nyári napokon, amikor a víz hőmérséklete az akváriumban a nap folyamán 30 °C-ra vagy többre is emelkedhet, este viszont 18-20 °C-ra süllyed.

Minden a jó megvilágításon múlik

Ha túl sok a fény

Magas hőmérséklet, és intenzív megvilágítás esetén az akváriumban aktívan szaporodnak a mikroszkopikus kékeszöld algák (Cyanophyceae), melyek aktívan részt vesznek a fotoszintézis folyamatában és negatív hatást gyakorolnak a víz hidrokémiai összetételére. A kékeszöld algák, úgy lágy, mint kemény vízben is fejlődnek, növelve a hidrogén ionok koncentrációját. Az algák beborítják az akvárium növényzetét, aljzatát és falát, kékeszöld vagy barnászöld ragacsos, könnyen eltávolítható hártyát képezve. A víz zöld színűvé válik, a növények és az akvárium lakói rosszul láthatóak az üvegen keresztül. Ez a jelenség megfigyelhető a víz természetes környezetében is. Van erre egy mondás: "virágzik a tó". Ez azt jelenti, hogy a forró nyári napokon a tóban számos kékeszöld alga képződött, ami által a víz zöldé vált. Ha ebből a tóból egy pohár vizet kiveszünk, nagyon jól láthatók lesznek az a bizonyos lebegő kékeszöld részecskék. A halastavakban, ahol a halak szabadon vándorolhatnak és kiválaszthatják a legjobb hidrokémiai rendszerrel rendelkező területeket, a hajnali órákban a virágzás alatt megfigyelhető a halálozási arány megnövekedése és néha a halak fulladásos és szén-dioxid-mérgezéses pusztulása.

A kékeszöld algák elleni küzdelem érdekében két módszert alkalmaznak: biológiait és kémiait.

A biológiai módszer alkalmazásakor az akváriumot egy időre besötétítik és copepodas (vízi bolha) helyeznek el benne, amelyek megeszik a kékes-zöld algákat. A kémiai módszer abból áll, hogy az akvárium vízébe antibiotikumot penicillin-koncentrátumot 10 000 NE (egységet) 1 liter vízhez fecskendeznek. Minden második napon ismét antibiotikumot 2500 U / 1 liter vízhez adaggal fecskendeznek. Nyolc napon belül, minden kékes-zöld alga elpusztul, azután eltávolítjuk őket az akváriumból gumitömlő, vagy egy üvegcső segítségével. A magasabb vízi növényekre és a díszhalakra a penicillin nincs toxikus hatással. Ugyancsak alkalmazni szokták a 3%- ING bórsavat egy adagja 1 ml / 1 liter vízhez. A díszhalak és a növények maradhatnak az akváriumban.

Sem túl sok...

Ne tegyük az akváriumot az ablakba!

Mivel az intenzív napfénynek negatív hatása van a víz hidrokémiai összetételére, nem ajánlott az akváriumokat ablakpárkányokra, vagy ablakokhoz közel elhelyezni. Ezen kívül az ablakpárkányra helyezett akvárium veszít az esztétikai értékéből. A díszhal teljesen átvilágosodik, így látszik a csontvázuk és belső szerveik. A növények is a fény felé húzódnak majd, és az akvaristának a hátsó részüket mutatják. Egy nagyon napfényes szobában általában az akváriumot oldallapjával az ablak irányába helyezik 2-3 méter távolságban. Ha a szoba északi fekvésű, ugyanúgy helyezzük el az akváriumot, de csak 1 m-re az ablaktól.

Ha túl kevés a fény

Ha az akváriumban a fénymennyiség kevés, a növények jelentősen lelassulnak a növekedésben, és barnás algaréteg képződik rajtuk. Ennek eredményeként a díszhalaknak szükséges oxigén kis mennyiségben termelődik, ami nem elegendő számukra. Ez a víz kémiai összetételének megbomlásához vezet, valamint különböző halbetegségek megjelenéséhez. A legjobb módja, hogy megteremtse a megfelelő fény-rendszert az akváriumhoz a vegyes világítás - a természetes (nap) és a mesterséges.Természetes körülmények között a halak és a növények csak felső világítást kapnak. Ugyanilyen fény a legjobb az akvárium lakóinak is. Egyetlenegy felszínen úszó növény sem fog növekedni jó felső megvilágítás nélkül.

A tökéletes világítás

A legtöbb akvarista felső mesterséges világítást használ, és a reflektort az akvárium elülső falához húzzák. Különböző hagyományos izzókat alkalmaznak, vagy fehér fényű (BS) fénycsöveket, valamint meleg fehér fényt (MRF). Az izzólámpákat különbözőképpen és különböző formában szerelik fel. Ezek fényében a díszhalak teljes pompájukban mutatják meg magukat az akvaristáknak, az aljzatba beültetett növényzet felfele nő, a felszínen élő növényzet szintén tökéletesen fejlődik, megvédve az ivadékokat a felnőtt halaktól, és az utóbbiakat a harcias szomszédoktól. A felszínen élő növényzet segítségével árnyékot adhatunk az aljzatba ültetett növényeknek, amelyek kevesebb fényt igényelnek, és fordítva.

Ne használjuk fűtésre a világítást!

Sok akvarista izzólámpákat fűtés céljából is használ. Ez nem a legjobb módja az akváriumok vízének melegítésére, mivel éjjel, amikor a világítást kikapcsoljuk, a víz hőmérséklete több, mint a megengedett 2-3 °C-al csökken, ami légzészavart és meghűléses betegségeket okoz a díszhalaknál. Így a helyes és megfelelő világítás létrehozása az akváriumban nem csak arra szolgál, hogy fenntartsunk egy állandó biológiai egyensúlyt, hanem sok díszhal betegségének megelőzése céljából is hasznos.