Mekkora akváriumot válasszunk?

Elsőre - bármilyen közhelynek is hangzik - azt válaszolnánk, hogy minél nagyobbat. Sajnos azonban az akvárium nagyságának sok minden gátat szabhat, néhány ezek közül:

• A lakás, szoba mérete, amelyben az akváriumot szeretnénk elhelyezni.
• Kissé extrémebb esetben gondot okozhat az akvárium súlya, hiszen például egy 500 literes akvárium végső, berendezett súlya könnyen elérheti a 700-800 kg-ot is, ráadásul gondoljunk bele, hogy ez a súly a födémet csak kb. 1 négyzetméteren terheli. Ebben az esetben már nem árt statikustól szakvéleményt kérni, hogy a födém bírja-e ezt a tömeget. Téves hiedelem, hogy ez csak az emeleti lakásokban lakókra érvényes...
• És nem utolsósorban az anyagi lehetőségek, sajnos erre is gondolni kell. Való igaz, hogy egy nagyobb akváriumot összeállítani több pénzbe kerül, hiszen már maga az akvárium is sokkal többe kerülhet. Az is igaz, hogy a havi rezsije is magasabb, mint egy kis akváriumnak. De mégis, ha tehetjük, válasszunk minél nagyobbat.

Miért jó a nagy akvárium?

Egy nagyobb akvárium a vízmennyiségnek köszönhetően könnyebben felveszi a halak anyagcseréjéből származó anyagokat, valamint - a kezdő akvaristák által oly sokszor elkövetett hibát - a túletetés után maradt felesleget. Szintén a vízmennyiségnek köszönhetően könnyebben beállhat az ún. biológiai egyensúly, és nehezebben is borul fel.

Megint csak a nagyobb vízmennyiségre hivatkozva egy nagyobb akvárium jobban tartja a víz hőmérsékletét, míg kis akváriumban a hőmérséklet változása akár napi szinten is észrevehető.

Egy nagyobb akváriummal kevesebb gond van. Erre tökéletes példa: míg egy kis akváriumban sokszor és sok vizet kell cserélni, addig egy jól beállt nagy akváriumban a vízcserék sokszor kitolhatók, ritkább és kevesebb cserét igényelnek.

Igaz, egy nagy akváriumot is könnyű túltelepíteni, mégis többféle, azonos feltételeket igénylő halfajt tudunk együtt tartani, ezzel színesebbé, mozgalmasabbá téve az akváriumot.

Sok díszhalkereskedésben lehet vásárolni kisebb, 20-30 literes akváriumot, de nem árt tudni, hogy ezek inkább csak tenyész- vagy nevelő akváriumnak valók. Ilyen kisméretű akváriumban biológiai egyensúly csak nagyon nehezen, nagy körültekintéssel alakítható ki, de inkább azt lehet mondani, hogy nem alakul ki... Mindenesetre több tapasztalat szükséges hozzá, kezdőknek nem ajánljuk.

Általánosságban azt lehetne mondani, hogy kezdő akváriumnak 60-70 literest már lehet vásárolni, de ha hely és lehetőség van rá, akkor inkább 100 literes legyen az alsó határ. Előre gondolni kell arra is, hogy egy ekkora méretű akváriumot nagyon könnyen túl lehet népesíteni, sok kezdő akvarista került már ebbe a hibába. Ekkor jön a választás, hogy vagy abbahagyjuk a vásárlást, és megmaradunk a jelenlegi méretnél, vagy ha megtetszett a víz alatti világ, akkor általában jön a következő akvárium vásárlása. Ezt azonban érdemes nagyobbra tervezni.

Egyéb szempontok akvárium méretének eldöntéséhez:

Az akvárium hosszúsága

Szerepet játszhat egy akvárium méretének a kiválasztásában az is, hogy milyen halakat szeretnénk tartani. Egyes fajok megelégednek az alacsonyabb akváriumokkal, helyesebben az alacsony vízoszloppal, sőt, jól is érzik benne magukat, ilyenek például a páncélosharcsák (Corydoras fajok) vagy a gurámik. Míg másoknak elengedhetetlen feltétel a magas vízoszlop, ilyen a vitorláshal (Pterophyllum scalare). Továbbá vannak halak, amelyek jól érzik magukat a rövidebb medencékben, (pl. labirintkopoltyúsok), és vannak, amelyek a hosszú akváriumot igénylik, tágas kiúszótérrel (pl. pontylazacok).

Az akvárium hosszával kapcsolatban arra is érdemes odafigyelni, hogy a felette lévő világítás, főként a fénycsövek kényelmesen elférjenek. Szaküzletekben lehet vásárolni kész, ún. gyári tetőket, amiben a világítás és a hozzá tartozó elektronika is helyet kap. Több gyártó is forgalmaz ilyet, sokakat azonban a kétségtelenül borsos ára riaszt el egy ilyen szerkezet megvásárlásától. Hozzá kell tenni, hogy a pénzünkért viszont általában esztétikus terméket kapunk, amelyek többnyire műanyagból készülnek. Ezeknek előnye többek között a páraállósága. Az ilyen gyári tetők általában szabványméretek, ezért ha mégis ilyet szeretnénk használni, az akvárium hosszát és szélességét ehhez kell igazítani.

Amennyiben mégis amellett döntünk, hogy a tetőt és a világítást magunk készítjük el, tartsuk szem előtt, hogy a fénycsövek is szabványméretek. Vagyis létezik 45, 60, 90, 120 és 150 cm-es fénycső. Ez azt jelenti, hogy egy 120 cm hosszú akváriumra készült tetőbe sajnos nem lehet belepréselni egy 120 cm hosszú fénycsövet. Gondolni kell arra is, hogy a foglalat is elvesz néhány cm-t a helyből. Tehát ha 120 cm hosszú akvárium volt tervbe véve, akkor vagy érdemes megnövelni 130 cm-re, vagy csak 90 cm hosszúságú fénycsövet tudunk elhelyezni a tetőben. Ha ebből többet szeretnénk üzemeltetni, célszerű a fénycsöveket egymástól kicsit eltolva elhelyezni, hogy az akvárium nagyjából egyenletes fényt kapjon.

Milyen magas legyen az akvárium?

Általában nem szokás egy akváriumot 50-55-60 cm-nél magasabbra építeni. Ennek több oka is van. Az egyik, talán legfontosabb ok a világítás. Fénycsövek esetében ugyanis az ennél magasabb vízoszlop már annyira elnyeli a fényt, hogy a növényeknek csak kevés jut belőle, és idővel csak vegetálni fognak, esetleg elpusztulnak. A témában tapasztaltabbak azt javasolják, hogy 50 cm magas vízoszlop felett már HQI lámpával érdemes világítani, de ennek sajnos elég borsos ára van. Mind a felszerelésnek, mind a használatának.
A másik ok inkább csak kényelmi szempont, de azért elég fontos. Az akvárium magasságának (és az állvány magasságának) tervezésekor vegyük figyelembe azt, hogy mi az a magasság, ahol még kényelmesen bele tudunk nyúlni az akváriumba, akár egészen a fenéklapig. Elég kényelmetlen ugyanis sámliról, létrától akváriumot rendezni...

Az akvárium szélessége

Sajnos az akvárium szélességét illetően nehéz képletet találni arra, hogy mi az optimális. Törekedjünk arra, hogy ne legyen aránytalanul keskeny, pl. egy 100 cm hosszú, 50 cm magas akváriumhoz lehetőleg ne tartozzon 20-25 cm szélesség, még akkor sem, ha az akváriumnak csupán térelválasztó funkciója van. Ilyen akváriumban a halak sem érzik magukat jól, és általában növényekkel is nehéz berendezni. Amire mindenképpen gondolni kell, hogy az üzletekben kapható kész, vagy akár a magunk által készített hátterek helyenként igen sokat elvesznek a hasznos térfogatból. Ezért azt javasoljuk, hogy az akvárium elkészítése vagy vásárlása előtt már érdemes eldönteni, hogy milyen hátteret és technikát (szűrők) szeretnénk beleépíteni.

A fent leírtakon kívül megint csak vissza kell térnünk a halfajokra. Ugyanis vannak halak, amelyek eleve nagy, többszáz literes akváriumot igényelnek. Ilyenek a kifejlett testméretükből kifolyólag a nagytestű dél-amerikai sügérek (pl. Cichlasoma és Geophagus fajok), vagy akár a területvédő életvitelük miatt az afrikai sügérek, melyek viszonylag sok búvóhelyet igényelnek.

Társas akvárium

Végezetül megemlíteném, hogy a fenti sorok alapvetően a lakás, iroda díszére, egy díszakváriumra értendők. Olyan akváriumra, melyet eleve úgy tervezünk, hogy "társas" akvárium lesz. Vagyis nem specifikusan egy fajnak készül, hanem lehetőleg azonos földrészről származó, közel azonos körülményeket igénylő, de többféle halnak. Előbb-utóbb sokunk életében eljön az az idő, amikor már nem elégszünk meg egy díszakváriummal, hanem a figyelmünk kezd orientálódni egy bizonyos fajra vagy családra. Ilyenkor azon kapjuk magunkat, hogy újabb akváriumokat tervezgetünk, és elkezdünk készíteni kimondottan egy faj számára is egyet. Ebben az esetben bizony némileg ellent kell mondanunk a fent leírtakkal. Vannak ugyanis halfajok, amelyek kisebb akváriumot igényelnek, önmagukban nagyobb akváriumban tartva elvesznek a víztömegben. Ilyenek pl. a törpe páncélosharcsák (Corydoras hastatus, C. pygmaeus, C. habrosus), és általában a kistermetű halak.

Látható tehát, hogy egy akvárium méretének kiválasztásánál körültekintően kell eljárni, hogy később ne bánjuk meg a döntésünket.

Szerző és fotók:
aquaDePo.hu