Mégis mi az az axolotl?

Mexikói axolotl

A mexikói axolotl (Ambystoma mexicanum) a farkos kétéltűek rendjébe, a harántfogú gőték (Ambystomatidae) családjába tartozó faj. Őshazája Mexikó, a Mexikóváros körül levő tavakban nagy mennyiségben él. Két vasat tart a tűzben: európai rokonához, a barlangi gőtéhez hasonlóan tüdővel és bojtos kopoltyúkkal egyaránt rendelkezik.

Az axolotl lárva állapotban is képes szaporodni

Kopoltyú kikapcs, tüdő bekapcs

A kifejtett állat 28-35 cm hosszú. A vad forma színe szürkésbarna, feketés és világos foltokkal tarkított, a vízben való evezésre alkalmas farka oldalról lapított. Tenyésztés során a fiatal axolotlok bizonyos körülmények között elvesztik kopoltyúikat, valamint farkuk taraját is és átalakulnak a vízen kívül élő, csupán tüdővel lélegző, hengeresfarkú kétéltűekké.

Az axolotl ritka, mint a fehér holló

Kereskedésekben ritkán találkozunk vele, ezért célszerű inkább tenyésztőhöz fordulni. A kereskedelemben általában csak az albínó változatokat lehet kapni.

Mexikói axolotl

A félhomályt szereti

Tartására legalkalmasabb a vízinövényekkel beültetett, minimum 40-50 literes akvárium. Mivel az axolotl kerüli a fényt, nem szükséges az akváriumát megvilágítani, vagy csak nagyon gyenge fénnyel. Fontos, hogy filtráljuk a vizet, és érdemes havonta egy alkalommal részleges vízcserét is végezni.

Ragadozóként tápláljuk

Kedvenc tápláléka a tubifex, vörös szúnyoglárva, barna tücsök, viaszmoly lárva.

Ha nem fejlődik tüdeje, akár lárva állapotban is szaporodik

Ideális hőmérséklet az axolotl számára a 18-20°C. A természetben vízi életmódot folytat, majd a száraz időszak bekövetkeztével - mikor élettere folyamatosan csökken - lassan elhagyja kopoltyúját és kimászik a vízből. Nedvességet csak a szaporodási időszakban keres ismét. Előfordulnak olyan időszakok, mikor ez az említett változás nem következik be, nem fejlődik ki a tüdeje, de az axolotl jellegzetessége, hogy lárva állapotban is képes a szaporodásra, ha az ahhoz szükséges körülmények adottak.

Az axolotl ritka, mint a fehér holló

A nőstény szippant, majd lepetézik

Párzási időszakuk november és június között van. A hím jellegzetes feromonokat bocsát ki, majd lerakja az aljzatra spermazacskóját, amit a nőstény kloákájával felszippant. Nem sokkal ezután a nőstény 350-700 petét rak le a vízinövényekre, melyek 10-12 nap alatt kikelnek. A lárvákon 20-25 napos korukban megjelennek a mellső végtagok, majd 30-36 napos korukban a hátsó lábak is.

Extra érdekesség

A súlyosan veszélyeztetett mexikói axolotlok kevés fizikai hanyatlást és betegséget tapasztaltnak, nagyjából 21 éves élettartamuk alatt képesek regenerálni a végtagjaikat, a farkukat, sőt a szerveiket is. A fogságban tenyésztett axolotlok gyakori kutatási alanyok a biológusok számára, akiket régóta lenyűgöz a kétéltűek öregedés elleni képessége. Egy friss tanulmányban pedig egy újabb rejtélyt fedtek fel ezzel a kis lényekkel kapcsolatban: az axolotlok teste ugyanis leállítja az öregedés egyik kulcsfontosságú mechanizmusát, az epigentikus órát, melynek következtében egész életükben gyakorlatilag 4 évesek maradnak.