Házinyúl: ilyen a helyes tartás, gondozás, etetés

A házinyúl története és leírása

Eredeti hazája az Ibériai-félsziget és Észak-Afrika. A történelmi időkben terjedt el Európa nagy részén, sok földközi-tengeri és csendes-óceáni szigeten. Az üregi nyulat valószínűleg már az egykori rómaiak háziasították, az ízletes nyúlpecsenye ugyanis már akkoriban is kedvelt ételnek számított az ünnepi lakomákon.

A nyúltenyésztők szerte a világon arra törekedtek és törekednek még ma is, hogy egyrészt gyorsan fejlődő húsnyulakat, másrészt értékes prémű fajtákat hozzanak létre. A húsnyulak egyes fajtái elérik a 7 kg-os testsúlyt, az angóranyulaknak hosszú, lágy a prémje, a belga nyulak inkább a mezei nyulakra hasonlítanak.

A törpenyulakat kedvtelésből tenyésztik és tartják. Különösen húsvét táján bővül az állatkereskedések, "nyúlválasztéka". Az állatkereskedésből, állatvásárról származó állatok ese tében nem mindig ismert a származás, az egészségi állapot, ezért inkább tenyésztőtől vásároljunk. Figyeljünk arra, hogy ne túl korán elválasztott egyedet válasszunk.

Közönséges fehér házinyúl

Milyen legyen a nyúl lakhelye?

Egy nyúl esetén a minimum ketrecméret a 100X50 cm, ennél kisebb ketrecben ne tartsunk nyulat! Terráriumban tilos a nyúl tartása! Minél nagyobb a ketrec, annál jobb, de házilag is készíthetünk neki kifutót. Amire még szükség lehet: önitató, vagy kerámia tálka friss ivóvíznek. Műanyag vagy kerámia tálra az etetéshez, szénatartóra, hogy nyuszink számára 0-24 órában biztosíthassuk a szénát, hisz ez a legfontosabb eledelük. Ezen kívül szükség lesz még alomtálra, ez lehet sarok toalett, vagy olyan, amilyet a cicák is használnak. Az alomtálba tegyünk pelletet (fa/szalma), vagy forgácsot. Fontos, hogy ne macskaalmot használjunk, főleg ne csomósodót - írja honlapján az Első Nyúlmentő Alapítvány.

Mit eszik a házinyúl?

Ami fontos számára, az a széna, ez mindig korlátlan mennyiségben legyen előttük. Erre télen-nyáron szüksége van. Csak a széna tartalmazza azt a rostmennyiséget, ami a nyúl emésztését egészségessé teszi. Ha elegendő mennyiségű egészséges szénát kap, akkor azt bármivel kiegészíthetjük, nagy hibát aligha követünk el. A kert igen sok takarmányt kínál a nyulaknak. A levágott fű, a lomb, a nyesedék, a gyomok egy része, a sárgarépa levele is remek.

Gyűjthetünk a nyuszinknak füvet, tyúkhúrt és pitypangot is szintén megbízható területekről. Nagyon fog neki örülni. Persze a friss és nedves fű felfúvódást is okozhat ha hirtelen kap nagy adagot, így természetesen ehhez is fokozatosan szoktassuk hozzá.

Kis mennyiségben adhatunk neki zöldséget (pl. fehérrépa, zeller, spenót, édes paprika, kevés sárgarépa), és nagyjából kétszer 1 kisebb maroknyi JÓ MINŐSÉGŰ tápot. A táp rosttartalma legyen minimum 20 százalék, és NE tartalmazzon magvakat, mint a kukorica, szotyi, tökmag.

A pelletált tápok a fogaikat is optimálisabban koptatják, mint a szemesek és minden benne van, amire egy nyuszinak szüksége van. Rendkívül ajánlott a Versele Lagától a Cuni Complete (fogproblémás nyusziknak különösen ajánlott!), és a Trovet - írják a Nyúlmentők.

Gyümölcsöt csak kis mennyiségben adjunk, mert a magas cukortartalmuk miatt hizlalnak, illetve nagy mennyiségben a lédús takarmányok hasmenést okoznak.

Zöldség, gyümölcs, fűszernövény - Mit ehet a nyúl?

Általában elmondható, hogy inkább kevesebb mennyiségre törekedjünk, hiszen rengeteg elhízott nyulat visznek különféle problémával állatorvoshoz. Pedig a jó testsúly fél egészség nyulaknál!

Az ólban, ketrecben mindenképpen gondoskodjunk etetőről, itatóról és szénazsebről. Ezek lehetnek nagyon egyszerű megoldásúak. Az etetővel szembeni elvárás, hogy a takarmány ne szennyeződhessen, tehát a nyúl ne tudjon beleülni, és a pereme visszahajló legyen, tehát akadályozza meg (amennyire lehet), hogy a nyúl kikaparja a takarmányt. Az itató könnyen feltölthető és takarítható legyen, de a nyúl ne tudja se szétrágni, se kiborítani. A szénazseb pedig tegye lehetővé, hogy a szénát vagy a zöldtakarmányt a nyúl onnan szálanként kihúzogassa, és elfogyassza. A zöldet egyszerűen be is lehet tenni az ólba, onnan is megeszi, de ha többet adunk neki, mint amit egyszerre megeszik, akkor ráül, szétkaparja, bepiszkolja, és később már nem eszi meg.

Nyusziorr

A nyúl gondozása

Időnként ellenőrizni kell a karmokat, és ha túlnőttek, le kell vágni azokat. Ez elég gyakori, hiszen házi kedvenceink nem használják karmaikat annyira, mint a szabadban élő társaik. A növekedés folyamán oda kell figyelni a metszőfogakra, amelyek könnyen túlnőnek, ha az állat nem kap elég rágcsálnivalót, illetve ha növekedéskor az alsó és a felső állkapocs nem egyformán nő. Amennyiben ez előfordul, fel kell keresni egzotikus végzettségű szakállatorvost, aki lecsiszolja a fogakat. Néha nem árt átkefélni a nyuszit, főleg vedléskor, illetve a hosszúszőrűeket gyakrabban. A szőrcsomók könnyebb kiürüléséhez a Digestive support (Oxbow termék), Red Berry paszta a Trixie-től, és ha minden kötél szakad, a Fibreplex is. Ez utóbbi alaptermék lehetne nyuszisoknál - hívja fel rá figyelmet az alapítvány.

Sokan nem gondolják, de a nyulaknak is fontos a rendszeres védőoltás beadása. Sok betegséget csak megelőzni tudunk, gyógyítani nem.

Hogyan szaporítsuk a nyulat?

Lehetőleg sehogy, de ha mégis erre adjuk a fejünket, akkor néhány dolgot tudni kell! A házinyulak általában 3-4 hónapos korukban válnak ivaréretté, tenyésztésbe azonban csak 6-7 hónapos korban vehetők. Az anyanyúl 30 napi vemhesség után 7-10 fiókát hoz a világra, s ezeket fel is tudja nevelni. Lehetőleg ismert származású, tenyésztőtől vásárolt állatot tenyésszünk tovább, amely mentes a testi hibáktól, öröklődő betegségektől, és ő maga is teljesen egészséges, de még jobb, ha ezt a feladatot a profikra bízzuk!

A legjobb, ha kiállításon való részvételt követően a bíró értékeli, hogy érdemes-e tenyészteni. A tenyésztés idő, pénz és helyigényes előismereteket igénylő foglalatosság, ha valamelyikkel nem rendelkezünk, inkább ne vágjunk bele. Az "egyszeri" almoknak a legnehezebb gazdát találni, így az jár a legrosszabbul, aki csak egy almot szeretne (meg a kisnyulak, persze). Tudomásul kell venni, hogy sokkal több az eladó kisnyúl, mint a gazdajelölt. Így aki az esetleg nála maradó állatoknak nem tud helyet biztosítani, inkább ne foglalkozzon tenyésztéssel.

Ne feledjük, tévhit, hogy a nőstényeknek életükben egyszer mindenképpen elleni kell. A nem ellő, vagy ivartalanított állat sokkal tovább él azonos korú, tenyésztésre rendszeresen igénybe vett társához képest.