A fajtatiszta kutyák és a genetika

A tenyésztésre szánt fajtákat méret, küllem, temperamentum, rátermettség és teljesítőképesség alapján választják ki. Ezek a jellemzők genetikai mutáció eredményeként  hozhatók létre, vagy természetes környezetben örökletes tulajdonságként jelentek meg. Az emberi beavatkozás eredményeként létrejött fajták nemcsak életképesek, hanem óvatos és szelektív tenyésztés eredményeként ők maguk is egészséges utódoknak adnak életet.

Az achondroplasia (porcképződés hiánya) a törpenövés egy formája, gén útján öröklődik. A törpenövésű kutya rövid és görbe lábai nem alkalmasak a gyors futásra, ez mégis a vadászok által kedvelt fajta, mivel alacsony termetű és könnyedén bebújik a rókaodúba is. Ezért választották ki tenyésztésre sok kisebb termetű kutyafajta közül. A legismertebb rövid lábú fajta a tacskó, más néven a „virsli kutya". Mégis egy olyan kutya, amelynek rövid és görbe a lába és hosszú a háta azt jelzi, hogy genetikailag hibás egyedet választottunk tenyésztésre, mely súlyos egészségügyi problémák elé állítja a tenyésztőt. Tacskónál gyakoriak az elcsúszott porckorongok, hátgerinc- és csont deformálódás, ezáltal a lábak torzulása. Az olyan achondroplasiás fajoknál, mint a csivava és a yorkshire terrier megjelenhet még a hydrocephalus (víz felhalmozodása az agyban), a paraplegia (keresztezett alsó vagy felső végtagi kétoldali bénulás) és az agresszió.

A kutyafajták genetikája

Az alacsony termetű (achondroplasia) tenyésztett kutyának az ellentéte az óriás fajta (akromegália), mint a németdog, az ír farkaskutya és a bernáthegyi. Ezek a fajták hajlamosak a csípő- és a könyök diszpláziára (rendellenességre), amelytől megbénulhat, sántíthat a kutya és ízületi gyulladásban is szenvedhet. Azok a kutyafajták, amelyeket egy bizonyos tulajdonságuk miatt választottak ki tenyésztésre, általában már eleve magukban hordoznak bizonyos genetikai rendellenességeket. A rövid pofájú (brachygnatia) fajták, mint a bulldog, a boxer és a mopsz nehezen kapnak levegőt beesett arcuk- és keskeny orruk miatt. Más fajtákat úgy tenyésztettek, hogy szokatlanul hosszú az orruk (dolicocephaly), mint a skótjuhásznak, az agárnak és a shetlandi juhászkutyának. Ha a szem mérete kisebb a megszokottnál, akkor az orr is hosszabb. A skótjuhásznál egy különösen súlyos genetikai szemrendellenességgel találkozhatunk, amelynek oka a hosszú orrú fajták szándékos tenyésztése. A szemrendellenesség olyan tünetek formájában nyilvánulhat meg, mint súlyosabb esetekben a vakság, és ennek a fajtának a 95%-át fenyegeti. Ez azt jelenti, hogy a tenyésztett skótjuhász kutyák 95%-ánál felléphet ez a betegség.

Egy másik szokatlan tulajdonság, ami a tenyésztésre kiválasztott kutyákfajtáknál előfordul az a laza, ráncos bőr. Ezt a tulajdonságot dermatosparaxisnak nevezzük, az angol vérebeknél és a shar-peieknél (kínai harcikutya) észlelhetjük. Ez valójában annak a kötőszövetnek genetikai rendellenessége, amely a bőrt rögzíti az alapszövetekhez. A laza bőr a véreb arcorri részén nagyon jó nyomkövető és szimatoló kutyává teszi, viszont hajlamosabb lesz a bőrfertőzésekre. A lelógó szemhéjak és a vörös szem szintén jellegzetességei ennek a fajnak, ami gonddal és kényelmetlenséggel jár. A szem vörösségét a vérebeknél a szemhéj széleinek befelé fordulása (entropium) idézi elő, a szempillák a szemhez dörzsölődnek és irritációhoz vagy szaruhártya hegesedéshez vezethenek. A shar-peiek nagyon fogékonyak erre a betegségre, de ugyanúgy a többire is ami a laza, ráncos bőr velejárója.

Úgy hallottam, te vagy az ember legjobb barátja

A dalmaták talán a legsúlyosabban érintett fajkutyák. Szőrzetük színe genetikailag kapcsolódik olyan betegségekhez, mint a süketség, szürkehályog, illetve az ekcéma (bőrkiütések). A dalmaták hajlamosak vese-, húgyhólyag- és húgyúti kövek által előidézett betegségekre, valamint az ízületi gyulladásokra is. Bár az előbbi betegségek közvetlenül kapcsolódnak azokhoz a vonásokhoz, amit kiválasztunk egy dalmata tenyésztésekor, az utóbbiak olyan rendellenességek, melyek véletlenszerűen jelennek meg ennél a fajnál.

Legtöbb mai napig is tenyésztett kutyafajnál egy vagy több genetikai rendellenesség is észlelhető. Ezek a gondok legtöbbször abból erednek, hogy mi bizonyos jellegzetességeket akarunk a tenyésztett fajhoz hozzáadni. Ennek eredményeként sok egyednek különleges táplálékra, rendszeres antibiotikumos kezelésre, műtétekre és bizonyos gyógyszerekre van szükségük egy kényelmes élet biztosításához. Ez azt a kérdést veti fel, hogy nem-e alkalmatlan, úgynevezett asszociális egyedet választottunk ki tenyésztésre? Elég kevés olyan vadon élő kutyafajta él a természetben, amelynél nem jelentkeznek ugyanazok a gondok, mint a háziasított kutyáknál. Ez azért lehetséges, mert ha az egyed nem képes alkalmazkodni a környezeti körülményekhez, akkor a természetes kiválasztás megszünteti ezeknek a rendelleneségeknek a megjelenését.

Nekünk aztán van bőr a képünkön

Egyedül csak emberi beavatkozás révén lehetséges, hogy ez a szélsőséges, mesterséges kiválasztás ma is virágzik és fenntartható. Azért nem kell lemondanunk azokról a szeretnivaló kutyafajtákról, melyek annyi örömet szereznek hétköznapjainkban. Egy összelapított pofijú mopsz is imádnivaló és megfelelő háziállat, a vérebek kitűnő nyomkereső- és mentő kutyák. Azonban el kell gondolkozunk azon a tényezőn, hogy ezt a helyzetet mi hoztuk létre és észre kell vennünk, hogy óriási felelősséggel tartozunk ezeknek a megbecsülendő fajoknak és kötelezettségeink vannak velük szemben. Bizonyosodjunk meg arról, hogy felelősségteljesen tenyésztünk, azért, hogy elkerülhessük ezeket a genetikai rendellenességeket. Sok olyan tenyésztő van, aki időt fordít a tenyésztésre és gondosan tenyészt bizonyos fajokat.

Profilból még hosszabb a pofám

Fordítsunk elegendő időt a különböző fajok egészségügyi problémáinak megismerésére, ha egy kiskutyát szeretnénk otthonunkba vinni. Ne döntsünk elhamarkodottan. Egy kutya nevelése nagy felelősséggel jár és nem szabad félvállról venni. Amikor végül eldöntöttük, hogy milyen kutyafaj illik az életmódunkhoz, akkor forduljunk egy komoly és jó hírű tenyésztőhöz. Ne vásároljunk kutyát kisállat üzletben csak akkor ha tudjuk, eredét. Kutyatenyészetek mai napig is vannak és olyan kiskutyákat is eladnak, melyek betegek, rosszul neveltek és kevert kutyafajokból tenyésztődtek.

Végül pedig bízzuk a tenyésztést a tenyésztőkre! Egy felelősségteljes kisállat gazdi ivartalanítja kutyáját, ha annak egészségügyi problémái vannak, hogy csökkentse a hibás egyedek számát.