Az emberek többsége ismeri azt az érzést, amikor egy kapcsolatban (legyen az romantikus vagy szülő-gyermek kapcsolat) hirtelen megjelenik egy harmadik, legyen a kapcsolat elvesztésére vonatkozó félelem alapja csupán feltételezett vagy valós. A féltékenység az embernél nagyon korán, már fél éves korban megjelenik, azonban azt nem tudjuk, hogy ez az érzelem csak az emberekre jellemző vagy az állatvilágban is elterjedt. Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai ezt a kérdést vizsgálták spanyol vendégkutatók segítségével.
A kutyagazdák sokszor emlegetik, hogy kutyájuk mennyire féltékeny, ha másik kutyával vagy egy emberrel foglalkoznak kis kedvencük helyett. Ez vajon tényleg igaz, vagy ebben az esetben is mindössze emberi viselkedést és érzelmeket tulajdonítunk háziállatainknak?
Korábban két viselkedésteszt irányult a kutyáknál megjelenő féltékeny viselkedés vizsgálatára, azonban az eredmények nem voltak meggyőzőek. „Féltékeny viselkedés akkor jelenik meg, ha egy, az egyed számára fontos kapcsolat léte veszélybe kerül egy harmadik fél miatt. Éppen ezért a korábbi tesztekkel ellentétben mi igazi kutyát használtunk, mint rivális, hiszen a kutya-gazda kapcsolat ekkor kerülhet igazán „veszélybe”.” – magyarázta új megközelítésüket Abdai Judit, a kutatás vezetője, akit az Emberi Erőforrások Minisztériumának Új Nemzeti Kiválóság Programja is támogatott.
A Scientific Reportsban közölt tanulmányban négy lehetséges rivális szerepelt, két kutya (az alany számára ismerős és ismeretlen kutya), valamint két tárgy (az alany számára ismerős és ismeretlen tárgy). A gazdáknak mindegyik riválissal úgy kellett foglalkoznia, mintha az egy kutya lenne, miközben az alanyt teljesen figyelmen kívül hagyta.
„A kutyák hasonló viselkedést mutattak, mint az egy év körüli gyerekek, amikor édesanyjuk egy másik gyerekkel foglalkozott. Többször próbálták a gazda és rivális közti interakciót megszakítani, valamint igyekeztek felhívni magukra gazdájuk figyelmét, de csak akkor, amikor a gazda egy másik kutyával foglalkozott.” – tette hozzá Abdai.
A kutatók a kialakított kísérleti helyzetnek köszönhetően, valamint a gazdáktól gyűjtött adatok alapján számos egyéb magyarázatot is ki tudtak zárni, ami magyarázná a kutyák viselkedését. „A teszt alapján a kutyák viselkedését nem magyarázza a területvédelem, hiszen számukra idegen helyen teszteltük őket, illetve az egy háztartásban élő kutyák közötti dominancia rangsornak sem volt hatása” – mondta Cristina Baño Terencio, a tanulmány egyik szerzője. A kutyák féltékeny viselkedésével kapcsolatos információ hasznos lehet azok számára, akik több kutyát tartanak, illetve fontos, hogy egy új gyermek érkezése a családba szintén előidézhet féltékenységet.
„A kutatás fontos eredmény a féltékenységgel kapcsolatos kutatások számára, azonban továbbra sem tudjuk, hogy a kutyáknál és embereknél megjelenő féltékeny viselkedés azonos érzelmi háttérre vezethető-e vissza.” – foglalta össze Miklósi Ádám, a tanszék vezetője és a tanulmány egyik szerzője. – „A kutatás alapját képezheti további vizsgálatoknak, amik segíthetik a féltékenységből eredő viselkedési problémák kezelését.”
A cikk eredeti megjelenése: https://www.nature.com/articles/s41598-018-27251-1
További Elte-s kutatások:
Elte Etológia Tanszék és MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport
Háziállat Shop
