Pszichopata a kutyám?

Olyan sokat hallottunk már arról, hogy a kutyát mi neveljük olyanná, amilyen, meg ott a mondás is, hogy "olyan a kutya, mint a gazdája". Elég sok esetben azonban ez nem igaz. Szeretjük, törődünk vele, gondozzuk, és mégis van vele valami gubanc...Mitől? És miért? A furcsa viselkedések legtöbbször traumákra, lelki okokra vezethetőek vissza. Lehet kölyökkori sérelem, sokkhatás, ami később meghatározza a kutyánk viselkedését.

Kutyalélek

Kezdjük a kályhától.  Fontos tudni, hogy az állati lélek kérdésére máig nincs egyértelmű válasz. A vallások egy része egynesen elutasítja, más hitrendszerek a lélekvándorlás ténye miatt hisznek az állatok lelkének, lelki folyamatainak létezésében. Nincs tudomány sem, ami ezt a témakört mélyre hatóan vizsgálná. Még a lélek fogalma sem teljesen egyértelmű, sokféleképpen definiálják. Egyes filozófiák szerint az emberi szervezetben az élettevékenység felett uralkodó, végső, többé-kevésbé anyagszerű szubsztanciája (az adott létező lényege), amely a testet a halál pillanatában elhagyja. A kereszténység és némely más vallás tanítása szerint az emberi személyiségnek anyagtalan, fizikailag nem érzékelhető, Istennel rokon, halhatatlan kifejeződése. Empirikus megközelítésben az érzékelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás, értelem, akarat stb. jelenségeinek és folyamatainak összefüggő egésze, mely a központi idegrendszer folyamatain alapul. Mint látjuk az értelmezések egymásnak ellentmondanak, némelyik a lelket agyi funkciónak tekinti, más szempontok szerint pedig kizárólag az embernek lehet lelke.

Ha a hozzánk közel álló állatokról esik szó, az emberek többsége elsőként a kutyára gondol.

Attól függően, hogy melyik elméletet fogadjuk el, gyakorlatilag bizonyíthatjuk, vagy elvethetjük az állatok lelkével kapcsolatos gyanakvó hozzáállást. Amennyiben ugyanis a központi idegrendszer eredménye a lélek, akkor egyértelmű, hogy van az állatoknak is.

Ha azonban nem fiziológiai jelenség, akkor az sem biztos, hogy csak az ember rendelkezhet vele... Az állati magatartás hozzánk hasonlóan mutat érzéseket. Ők is kifejezik félelmüket, agressziójukat, ragaszkodásukat, képesek tanulni, kommunikálni a saját jelrendszereikkel. Némely állatok még egyes emberi jelrendszerek megtanulására is képesek (majom, delfin).

Etológia és pszichológia

A furcsa viselkedések legtöbbször traumákra, lelki okokra vezethetőek vissza

A pszichológia lelki élettel, lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány, és az egyik területe az állat-lélektan. Az állatok viselkedése már időszámításunk kezdete előtt is foglalkoztatta az embereket, az ókori görögöktől és rómaiaktól is születtek megfigyeléseken alapuló leírások, Charles Darwin angol természettudós, 19. században kidolgozta elméletét az evolúcióról és a fajok eredetéről, amely mai napig megdönthetetlen tényeket is tartalmaz, de az állat pszichológia kifejlődése G. J. Romanes nevéhez fűződik, akinek könyve emberi érzésekkel, gondolatokkal, képességekkel felruházott állatokról szóló történeteket tartalmaz. Bár a könyvet korában nem vették komolyan, azért arra jó volt, hogy a kísérleti pszichológusokat elgondolkodtassa az állati viselkedés tudományos vizsgálatának szükségességéről.. Kísérleteket, megfigyeléseket végeztek, és törekedtek az egyes jelenségek legegyszerűbb magyarázatának megkeresésére. Ennek ellenére sok-sok kérdésre még ma sincs egyértelmű válaszunk.

A pszichológia szempontjából vizsgálni az állati lélek és érzelmek kérdését értelmetlen, mert az állatok a magasabb fokú kommunikációra képtelenek, ezért a reakcióik csak fiziológiai szempontból mérhetőek.

Ha a hozzánk közel álló állatokról esik szó, az emberek többsége elsőként a kutyára gondol. Természetes, hogy a legfejlettebb kapcsolataink, ahol már érzelmi szempontok is léteznek, a velünk élő, vagy munkánkban részt vevő állatokkal alakulnak ki. Pedig a majom áll evolúciós szempontból hozzánk a legközelebb. A kutyák viszont ősidők óta társaink, és háziasításuknak köszönhetően mára szociális, társas lények. A kutya élőhelye a miénkkel azonos, „falkája",  „ falkavezére" is az ember. A kutya mellett leginkább a macska került még be az ember házába társként. Rengeteg különbség van a kutya és macska érzelmi világa és kommunikációja között.

Ha a kutya megijed valamitől, gyakran elrejtőzik

A kutya félelmei

A kutya jobban ki tudja fejezni a ragaszkodástól eltekintve - az érzelmeit.  Ahogy legtöbbször a gazdija, ő is ugyanúgy fél a villámlástól, nem mer lejönni a lépcsőn, megijed sörösüvegtől, morog a fákra, vonyít, ha madarat lát, utálja, ha huzat van. Ezeket a kutyabajokat mind az olvasók osztották meg velünk, sokszor tanácstalanul, hogyan segíthetnének kedvencüknek „kigyógyulni" egy- egy fóbiából. Nem elismert, de mégis működő dolog, ha abból indulunk ki, hogy kedvencünk is ugyanúgy egy rossz emléktől, hirtelen sokktól vezérelve tart valamitől, ahogyan mi, emberek. Hány kisgyerek fél a hajszárítástól? Mert megijedt egyszer a hangjától, vagy véletlenül megégette a fejbőrét a forró levegő. Hányan nem eszik meg egykori kedvenc ételüket soha többé? Mert egyszer épp aznap lettek nagyon betegek, amikor azt ették, vagy mert gyomorrontásuk lett, a túl nagy adag elfogyasztásától. Esetleg épp a kutyától, macskától rettegnek? Hogy miért? Mert valamikor egy szituáciban nagyon megijedtek az állattól és ez olyan mélyen bevésődött az emlékezetükbe, hogy azóta az esemény és a félelmeik tárgya összeforrt az emlékezetükben.

A félelmek a kutya esetében is ugyanúgy működnek, mint az embernél

[vote:118]Ugyanígy van a kutyákkal is. Egyszer Angliában találtak egy tacskót, akire - írd és mondd - 37 különböző dolog hozta rá az ájulást. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy észre vegyük: a félelmek ugyanúgy működnek a négylábúaknál is, mint nálunk. Egy spanyol tenyésztő például azt vette észre a kedvencén, hogy  nem azért öklendezik, ha macskát lát a közelben, mert épp valami megakadt a torkán, hanem mert ideges.

Ahogy a szobatisztaságra való szoktatásnál, ebben az esetben is türelemmel és lépésről lépésre lehet elérni, hogy a kutya „megbarátkozzon" félelmei tárgyával.

Egy híres kutyatréner, (aki harci- és mások által "kidobott" kutyák rehabilitációjával foglalkozik) beszámolt egy olyan kutyáról, aki az újpesti víztorony látványától borult ki minden alkalommal. Sokáig szoktatta az ebet, amíg végre sikerült kiderítenie, hogy a félelmének az oka nem más, mint egy kölyökkori baleset, amikor ráborult a ruhaszárító. Ez a történés annyira megmaradt benne, hogy azóta minden magas tárgytól fél. Szép lassan módszeresen kellett legküzdetni a kutyával a félelmét. Először egy magas papírdoboz elé letéve kapta csak meg az ételét, majd a doboz belsejébe tették a tálkáját. Később kivitték „ terepre" is, a víztorony mellett ehetett csak. Végül teljesen rendbe jött, és beállt a „ gyógyultnak" nyilvánított ebek közé.

Ha valmi szokatlan félelmet észlelünk a kutyánkon, akkor először vegyük sorra, mitől ijedhetett meg, és gondoljuk végig azt is, hogy miért. Mivel velünk él és szeretjük, rá fogunk jönni, hogy mi okozza nála a szokatlan viselkedést. Ha egyedül ez mégsem menne, akkor forduljunk szakemberhez. Szinte biztos, hogy megtalálja a kiváltó okot és a kutyánk hamarosan rendbejön.

Kutya Fórum >>>>

Dr. Háziállat: Kérdések és válaszok a témában >>