Lovak fertőző kevésvérűsége (FKV) (köznapi elnevezése: Fertőző vérszegénység, Ló-AIDS;
angol elnevezése: Equine Infectious Anemia (EIA))
Mi okozza?
A lovak fertőző kevésvérűségét egy Retrovírus okozza, mely az egypatásokat betegíti meg (ló, szamár, öszvér, zebra) retrovírus okozta. A betegség világszerte előfordul. Sokak által „ló-AIDS”-nek is nevezett betegség, de azon kívül, hogy az emberi AIDS megbetegedést is retrovírus okozza egyéb kapcsolat nincs a két kórokozó között, az embert nem betegíti meg.
Lovakban az esetek kisrészében már a betegség kezdeti heveny lázas általános tünetekkel járó szakaszában elhullással járhat, többnyire azonban elhúzódó lefolyású, több havonta ismétlődő lázas rohamok, vérszegénység, gyengeség és testszerte jelentkező oedema(vizenyős duzzanat) figyelhető meg a beteg állatokon. A fertőzött állatok nem gyógyulnak meg. A tünetmentes időszakokban is ürítik a vírust, egészen az életük végéig, ezért környezetükre veszélyt jelentenek.
Magyarországon bejelentési kötelezettség alá tartozik a betegség, ami azt jelenti, hogy az állattartó köteles jelezni a szolgáltató vagy a hatósági állatorvos felé, ha lován a betegség tüneteit észleli.
Hol fordul elő?
A betegség világszerte előfordul, de a mélyen fekvő nedves vidékeken gyakoribb, mint a magas hegyvidékeken.
Magyarországon 1965 és 2010 között, a szigorú járvány védelmi intézkedéseknek köszönhetően, nem jelentkezett a fertőzés. Az utóbbi három évben 2012-ben 8, 2013-ban 6, 2014-ben 7 esetet diagnosztizáltak a NÉBIH-ÁDI Nemzeti Referencia Laboratórium munkatársai.
A szomszédos Romániában azonban a betegség endemikus, azaz széles körben elterjedt. Emiatt az Európai Bizottság a 2010/346/EU Bizottsági Határozat alapján korlátozza a román lovak Unión belüli mozgását. 2012-ben 1641, 2013-ban 946, 2014-ben 610 eset jelentett a román hatóság.
A veszélyeztetettebb területekre szervezett lovas túrák, a kétes egészségügyi státuszú illegálisan, papírok és karanténozás nélkül behozott lovak veszélyeztetik Magyarország kedvező járványügyi státuszát és lovaink biztonságát.
Hogyan terjed?
A betegség terjesztésében vérszívó ízeltlábúak (böglyök, szúró legyek, szúnyogok, kullancsok) is szerepet játszanak. Az ízeltlábúakban a vírus nem szaporodik, csak 1-2 óráig marad fertőző képes, így nagy távolságra nem szállítják el a kórokozót. A rovarok fertőzőképessége a kiszívott lóvér vírustartalmától függ. Heveny lázas szakaszban szenvedő ló vére több vírust tartalmaz, mint a rohamok közötti nyugalmi időszakban. Nyugalmi időszakban a fertőzés megeredéséhez többszöri vérszívás kell.
Forrás: cellularphysiology.wikispaces.com
Vemhes kancában a vírus átjut a magzatba is. Ilyenkor a kanca vetél, vagy fertőzött csikót ellik. A fertőzött kanca teje nem jelent veszélyt a csikóra. A nem szakszerűen végzett állatorvosi beavatkozások során, nem steril tűk illetve műtéti eszközök használata is terjesztheti a vírust.
Gyakorlati tapasztalatok arra utalnak, hogy a fertőzött ló váladékaival (bélsár, vizelet, nyál, orrváladék, ondó, hüvelyváladék) is üríti a vírust, és azt a fogékony lovak szájon át is felvehetik (pl.: zabla, közös etető, harapások) illetve fedeztetés során is átadhatják egymásnak. De az ilyen módon történő fertőzés ritkább, mert nagy mennyiségű vírus átvitele szükséges (pl. heveny lázas szakasz).
A vírus ellenben nagyon ellenálló beszáradt vérben 7 hónapig, vizeletben és bélsárban naptól védett helyen 10 hétig, füllesztett trágyában 4 hétig őrzi meg fertőző képességét. Ezért fontos a beteg állat mihamarabbi felismerése és eltávolítása az egészséges egyedek közül. A korai felismerést szolgálja a lóállományok kötelező, három évente elvégzendő fertőző kevésvérűségre irányuló vizsgálata is.
Mik a tünetek?
Lappangási idő 1 hét vagy akár 3 hónap is lehet, függően a felvett vírus mennyiségétől.
Heveny estekben 41-42 °C láz állandósul, esetenként hullámzó lefutású. Egyes esetekben néhány nap elteltével a testhőmérséklet a normális alá csökken az állatok elhullanak. Többnyire azonban az állatok tompultak fáradékonyak, és főként a hátulsó végtagok gyengesége miatt még állás közben is imbolyognak. A nyálkahártyákon apró vérzések és a pangásos szívelégtelenség következtében szennyesvörös szín is megfigyelhető. A test mélyebben fekvő részein, a végtagokon, mellkas és a has alján vizenyős duzzanat jelentkezhet. A tünetek pihentetett lovakban 3-5 napon belül elmúlnak.
Később általában 1-3 vagy csak 6-12 hónapos időközzel a lázrohamok ismétlődnek, és egyre tovább tartanak. A lovak soványodnak, fizikai teljesítő képességük romlik, szőrük fénytelenné válik, továbbá a hátulsó végtagok folyamatos gyengesége, és esetleges vizenyő figyelhető meg.
Az idő előrehaladtával az általános gyengeség vagy a védekezőképesség csökkenése miatt kialakuló társfertőzések következtében az állat elhullik.
A szamarak és egyes lófajták ellenállóbbak a betegséggel szemben, általában nem mutatnak tüneteket, de a vírust hordozzák és ürítik, így veszélyeztetik/fertőzik környezetüket, akkor is, ha egészségesnek tűnnek.
Honnan tudhatom, hogy fertőző kevésvérűséggel fertőzött-e az állat?
A betegség lefolyása során fellépő tünetmentes időszakok és a fellépő tünetek sok félesége nehezítik a diagnózis felállítását.
Ha fertőző kevésvérűség tüneteit észleljük, az állatot lehetőség szerint különítsük el, és hívjunk állatorvost.
A tünetmentes hordozók kiszűrése érdekében a ló általános állapotától függetlenül (vannak-e tünetei vagy sem) Magyarországon minden 6 hónaposnál idősebb ló három évenként kötelező vérvizsgálatát (fertőző kevésvérűség és takonykór szerológiai vizsgálata) a tulajdonos költségére el kell végezni.
Forrás: www.vet.upenn.edu
Olyan lovak esetében, amelyek más állattartó lovaival érintkezhetnek például sport rendezvények vagy bemutatók résztvevői, a tulajdonos évente köteles elvégeztetni a szűrést. Az előbb említett kötelezettségeket a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 195. § (1)-(2) pontja írja elő.
Mi az eljárás pozitív laboratóriumi vizsgálati eredmény esetén?
Ha a vérvizsgálat pozitív eredménnyel zárul, akkor az állat fertőzöttségre gyanússá válik. A 41/1997. (V. 28.) FM rendelet előírásai alapján a fertőzöttségre gyanús állatot el kell különíteni, és hatósági megfigyelés alá kell vonni. A vele együtt tartott fogékony állatokat is forgalmi korlátozás alá kell vonni, meg kell figyelni, további laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni. Ha a további vizsgálatok a betegséget megállapítják, akkor az állatot állami kártalanítás mellett le kell ölni. A betegséget gyógyítani nem lehet.
A forgalmi korlátozás a betegség kizárása esetén oldható fel.
Hogyan védhetem meg lovamat a fertőzéstől?
- Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
- A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért.
- Valamennyi lovukon végeztessék el a háromévente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik.
- Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
- Állatorvosi beavatkozást (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen szakember által.
- Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálat eredménye negatív lett.
- Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
- Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
NÉBIH
