Harcolj az életedért! - az óangol harcos

Ázsia különböző viadortípusaiból jött létre Angliában, valószínűleg már a 17. század vége óta az a mozgékony, sarkantyúkkal harcoló fajta, amely az 1850 óta kiállítási célokra tenyésztett óangol harcos ősének tekinthető. Sajnos a keletkezés történetének pontos részletei nem világosak vagy teljesen hiányoznak.

Az óangol harcos megjelenése

E fajtánál különös jelentőségű a rövid, vagy közepesen hosszú, izmos test, a széles vállak és a lejtős tartás. A mellvonalnak szélesnek és teljesnek kell lennie, a hát csak rövid, a szárny tollai nagyok, szélesek és lekerekítettek, tollgerinceik erősek és kemény szerkezetűek. A test hátsó része egészen keskenyen végződik.

A kakas farka a többi nagytestű harcossal ellentétben jól fejlett, sok a széles és ívelt sarlótoll, amelyek tollgerincei kemények. A nyeregtájékon a kissé szétterpesztve viselt kormánytollak a hát vonalával szöget alkotnak. Egyébként a tollazat kemény és kevés a pehelytoll.

Óangol harcos kakas

Az óangol harcosnak bizonyos szögben kell állnia, azaz a rövid, erősen izmolt combok jól láthatóan kissé ferdén hátrafelé haladnak, még finom csontú csűdök nem függőlegesek, hanem előreállók. A csűd és a comb találkozásánál lévő izület szöget alkot. A csűd és a comb találkozásánál lévő izület szöget alkot. A fej jellegzetességeinek nincs különösebb fontosságuk. Csupán a kis, rövid, ékformájú koponyakörvonalakra kell ügyelni, a fejfüggelékek kicsik legyenek. Az óangol harcos taraja egyszerű finomszövetű fűrésztaraj, a kakasok taraját sisakszerűen kurtítják. A szem színe a pirostól a sötétig változik, színváltozat szerint, a láb színe jelentéktelen. Az óangol harcosnál az üstök is megengedett.

Az óangol harcos színváltozatai

A létező harminc színváltozat közül a német standardba 21-et vettek fel, olyanokat mint az, aranynyakú, arany-búzaszínű, vörösnyergű, vörösnyergű-búzaszínű, kékbúzaszínű, tarka, kék-aranynyakú, stb. Követelmény a lehetőleg tiszta, fénylő szín, például a színtiszta fehér és a zölden csillogó fekete. A rajzolatoknak pontosan meghatározottaknak kell lenniük, azaz tiltott a túlságosan sok fehér rajzolat a tarkánál, túl sok vagy túl kevés mellrajzolat a narancsmellűeknél és a nyírfaszínűeknél. Az értékelésnél elsősorban az alakot és az állást, valamint a testtartást és a fej jellegzetességeit veszik figyelembe.

Az óangol harcos sajátosságai, tenyésztése és tartása

Óangol harcos tyúk

Az óangol harcos tenyésztését és tartását többen is szabad kifutón ajánlják, hogy e tüzes fajta heves vérmérséklete és eleven természete kellően kibontakozhasson. Ezenkívül az állatoknak azért is van sok mozgásra szükségük, hogy kívánt mellizomzat kemény legyen. A csirkék gyors növekedésükkel és vitalitásukkal tűnnek ki. A kiállításra felkészített állatok erőteljes és emellett élénk megjelenésükkel mindig feltűnést keltenek a bemutatóketrecben. Ehhez azonban elengedhetetlen megelőzően a ketrechez szoktatás. Az angol kiállításokon megkülönböztetik a gyakoribb észak-angol és a ritkább oxford-típust.

értékelés