Mit kell tudni a delfinekről? – 2. rész

21. Ellentétben a hallal, amely egyik oldalról a másikra, kígyózó mozgással halad a vízben, a delfin uszonyának váltakozó le-fel mozgatásával hajtja előre magát. Vérében több oxigént hordoz, mint a hal és hozzá viszonyítva kitartóbban úszik, nagyobb távolságok megtételére képes, tehát jobban alkalmazkodott a tengeri élethez is.

22. A delfin szeme „delfin könnyeket" termel, amely egy csúszós váladék, védi a szemet a fertőzésektől és az idegen tárgyakkal való ütközéstől valamint csökkenti a súrlódást a szem felszíne és a tengervíz között. A delfin egyaránt jól lát a víz alatt és felett is.

23. A delfin „látja" a hangot. Csettintő, csattogó ultrahangok sorozatát bocsátják ki, amelyek visszaverődnek az útjukba eső tárgyakról, élőlényekről. A visszavert hanghullámokat a fülnyíláson át a hallócsontocskák fogják fel és értékelik az agy segítségével. Így az állat ismereteket szerez a tárgy alakjáról, nagyságáról, sűrűségéről és helyzetéről.

24. A delfinek a homlokukban lévő hanglokációs szerv segítségével tájékozódnak. A visszavert hanghullámok segítségével felismerik az egyes halfajtákat, különbséget tesznek az alumínium és a réz között valamint egy 63 mm- illetve 57 mm átmérőjű acélgolyó között.

25. Visszhangradar-rendszer segítségével a delfin bizonyos frekvenciájú hangokat bocsát ki. Ez a hanglokációs szerv ritkán fordul elő az élőlényeknél. A delfiné messze meghaladja a denevér- vagy az ember készítette szonár lehetőségeit.

Radar

26. A delfinek füle a szem mögött található és nincs fülkagylója. Ha a delfin fülét tapadókoronggal elzárjuk, akkor ez őt egy cseppet sem fogja zavarni a tájékozódásban viszont, ha az alsó állkapcsot is betakarjuk egy gumi borítással, akkor már zavarok lépnek fel a hanglokációs rendszerben. Innen vonták le azt a következtetést, hogy a hang nemcsak a hallójáraton keresztül juthat a belső fülbe, hanem az alsó állkapocs is vezetheti azt.

27. A delfin kommunikáció egyidejűleg végbemehet azonosító füttyjelzésekkel, melyekkel egymást ismerik fel és a szonár működtetésével. Ez olyan, mintha az ember két különböző hangon beszélne vagy két különálló beszélgetést folytatna egyszerre.

28. Egy kifejlett példány 6-7 kg halat is elfogyaszt naponta. Táplálékul leginkább a szardella, tintahal és a makréla szolgál.

29. Ellentétben a legtöbb vadon élő állattól, a delfin függetlenül a „szezontól" és a felserkenő vágytól, sok időt tölt szexuális előjátékkal.

30. Senki sem tudja, hogy miért úsznak néhány esetben a partra az öngyilkos delfinek. Csak feltételezik, hogy a Föld mágneses mezejét használják navigációs célokra. Ott, ahol partra vetik magukat valószínűleg rendellenes a mágneses mező erőtere.

31. A delfin társas lény, csapatban él, különböző méretű rajokban úszik. A társadalmi életük jól szervezett. A csapat élén a nagyobb egyedek állnak, az egymás közti kommunikáció igen kifinomult, nem nélkülözi az érzelmeket, de még a humort sem.

Delfincsapat

32. A cápák megtámadják a kisebb delfineket, de a delfincsapatok is gyakran bökdösik halálra kemény csőrükkel a cápát.

33. Kiszemelt zsákmányukat a delfinek gyakran farkuszonyukkal csapják agyon, de a kutatók szerint magas frekvenciájú hangok kibocsátásával is meg tudják bénítani áldozataikat.

Cápa-támadás

34. Míg a legtöbb vadon élő állat elkerüli az embert, a delfinek közismerten szeretik az emberek társaságát, főleg a gyermekekkel szeretnek játszani.

35. 1971-ben Vietnámban az amerikai haditengerészet egy csapat delfin csőrére szíjazott, halálos szén-dioxid injekcióval védte az egyik katonai bázisát. A delfineket megtanították arra, hogy az úszó ember bőre alá döfje a tűt, ami végzetes következményekkel jár.

36. A delfin légzése nem automatikus, hanem tudatos. Nem úgy alszanak, mint az emberek, hanem csak az egyik agyféltekéjük pihen, a másik valamilyen fokon éber. Ha mindkét agyféltekével aludnának, nem tudnák szabályozni légzésüket és megfulladnának.

37. A delfin legásázabb ellensége az ember.

38. Úgy tűnik, hogy a delfin-radar nem érzékeli a halászhálók vékony kötélzetét, ezért évente több millió delfin akad bele és fullad meg.

39. A delfinek szeretnek a halászhajók körül játszadozni, jelzik mikor alkalmas a hálót a vízbe engedni, sőt a halakat is beleterelik!

40. Az 1960-ban több millió delfin tömeges pusztulása arra késztette az Amerikai Egyesült Államokat, hogy 1972-ben bevezesse a tengeri emlősök védelméről szóló törvényt az MMPA-t (Marine Mammals Protection Act), amelyet aktualizáltak és kibővítettek 1994-ben, azzal a céllal, hogy elérjék a nulla halálozási rátát, a ZMRG-t ( Zero Mortality Rate Goal). Ehhez a tengeri emlősök, köztük a delfin halászatának és megsebesítésének teljes mértékű megszüntetése szükséges.