Amerikában a vaddisznó egzotikus kártevő
A vaddisznó a disznófélék családjába tartozó, vadon élő faj. Észak- Amerikában nem őshonos. A spanyol hódítók hozták magukkal az első sertéseket, 1500 körül, élelemforrásnak, később pedig, a XX. században vadkanokat telepítettek be sportvadászat céljából.

Azok a vadkanok, amelyek ma élnek, az európai vaddisznók leszármazottai. Ezek nem rózsaszín malackák kunkori farokkal. A vaddisznók termete nagy, az 1,5 métert is elérheti, a súlya pedig akár a 140 kg-ot is. A testüket drótszerű fekete szőrzet borítja, a farkuk pedig egyenes. A kannak hegyes agyarak állnak ki a szájából. Természetesen ezek az agyarak nem olyan nagyok, mint az elefánt agyarai. Hosszúságuk 5-10 cm között váltakozik, de komoly sérüléseket okozhatnak. A nőstények agyarai kisebbek és nem állnak ki. A vaddisznó keveredhet a házi sertéssel így szőrös, egyenes farkú malacok születnek, de a házi sertésre jellemzően nagyobb a hasuk és a homloki részükön fehér csík található.



vadkan

Hogyan él a vaddisznó?


A vaddisznó erdőben él, folyóvizek, tavak közelében. Mivel a disznóféléknek nincsenek verejtékmirigyei, ezért, hogy lehűtsék a szervezetüket, a sárban hemperegnek, így megszabadulnak a kullancsoktól, bolháktól is. A vadkan igen jó úszó és meglepően gyorsan fut. Ősszel rendszerint erdei fák, cserjék gyümölcseivel (makkal, diófélékkel) táplálkozik, az év többi részében gyökerekkel, fűvel, gyümölcsökkel, gombával, rovarokkal, sőt a tojásokat és döglött állatokat is megeszi. Ha elegendő táplálék áll rendelkezésére, egy vaddisznónak akár 25 négyzetméternyi élettér is elegendő. Miközben gyökerek után kutat, gyakran erős, ormányszerűen megnyúlt orra segítségével feltúrja a talajt. A vaddisznónak nagyon jó a szaglása, képes kiszagolni a föld alatti táplálékot is. A látása nem ennyire fejlett, de a hallása szintén nagyon éles. A házi sertéssel ellentétben a vadkan fülei egyenesen állnak, nem tűrődnek vissza.


vadmalac

A vadmalacok


A vemhes koca évente egyszer ellik, egy alomban akár 14 vadmalac is születhet. Az anya ágakból és gallyakból épít almot, ahol a malacok életük első hetében tartózkodnak, ezután már elég fejlettek, hogy kövessék az anyjukat. A vadmalacok szőre világos barna színű, a hátukon fejtől farokig fehér csíkokkal. Az anyadisznó, ha úgy érzi, hogy a malacait veszély fenyegeti, nagyon veszélyessé válik. A kanok nem törődnek a malacokkal. Kb. 45 napon belül a malacok elég fejlőttek ahhoz, hogy önállóan is találjanak élelmet, de előfordulhat, hogy tovább maradnak az anyjuk mellett. 4-6 hónapos korukra a szőrzetük fahéjbarnára sötétül. A felnőttkort 1 évesen érik el, akkora már sötétbarna színűek. Néhány példány hátán megmaradnak a csíkok, de ezek színe vörösesre változik.


diszno

Miért számít a vaddisznó egzotikus kártevőnek?


Mivel a vaddisznó nem őshonos állat az Észak-Amerikai kontinensen, a faj idegen, „egzotikus” kártevőnek számít. A vaddisznók sokféleképpen tehetnek kárt a növényzetben: a talajt feltúrva kipusztíthatják a növényeket, a sárban fetrengve értékes vízinövényeket tarolnak le, ezzel elősegítik a talajrongálás (erózió) folyamatát, mivel a víz beszivárog a talajba. A kertben főleg a mogyoróbokrokat és a dinnyetermést pusztítják el. Gyakran olyan védett, őshonos állatok tojásaival és kölykeivel táplálkoznak, mint például kis teknősök. Azzal is kárt okoznak, hogy megdézsmálják más fajok elől a táplálékot, így nem marad makk az olyan őshonos fajok számára, mint a szarvas vagy a pulyka. Nagyon kevés állatfaj vadászik vaddisznóra, éppen ezért a vadkan a sportvadászok kedvelt zsákmánya, így a faj létszáma is korlátozható.

értékelés