A fekete mangalicákat megmentik, ugye?

Az ötéves kutatási program legfontosabb célja a fekete mangalica kitenyésztése és elismertetése önálló fajtaként - jelezte Komlósi István, a mezőgazdasági kar dékánja.
Hozzátette: a kutatás során olyan párosítási terveket alakítanak ki, amelyekkel mérsékelni lehet a rokon tenyésztést, és ezáltal olyan családok, vonulatok jöjjenek létre, hogy a fekete mangalica populáció önállóan fennmaradjon.

Komlósi István professzor elmondta: a 20. század elején még mind a négy mangalica fajta - a szőke, a vörös, a fecskehasú és a fekete - is köztenyésztésben volt, de a fekete a század első harmadában eltűnt a tenyészetekből.

Tóth Péter, a MOE elnöke hozzátette: 200 tenyészetben mintegy 9500 mangalica koca van az országban, az elismertetésre váró fekete mangalica egyedszáma mindössze 150.
Évente 60 ezer mangalica kerül piacra Magyarországon, de ebből csak 25 ezret dolgoznak fel vágóhídon, a többit családi gazdaságokban fogyasztják el, illetve értékesítik.

A vágóhídon feldolgozott állatok kétharmada exportpiacra kerül főként Spanyolországba, Németországba, Angliába és a skandináv országokba, de jut az ősi magyar fajtából Japánba, Szingapúrba és Hong Kongba is - sorolta az egyesület elnöke.
Tóth Péter bejelentette: elsősorban japán és USA-beli hobbi mangalicatenyésztők kezdeményezésére ősszel Debrecenben megalakítják a Nemzetközi Mangalica Szövetséget.

Ezzel Debrecen az őshonos zsírsertések tenyésztése és a hozzá kapcsolódó kutatások világközpontja lesz - jelezte a debreceni központú országos egyesület elnöke.