-
karbantartó
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
takarító
-
Értékesítő
-
Kőműves
-
Asszisztens
-
Teherautó / pótkocsi szerelő
2024. 11. 20
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Brand Marketing & Content Specialist (Részmunkaidős)
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A magyar háztartások csaknem háromnegyedében tartanak háziállatot az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet segítségével végzett szeptemberi felmérése szerint.
Több mint 1000 válaszadóból álló, súlyozott, reprezentatív mintán alapuló kutatás szerint a leggyakoribb "otthon" tartott állat a kutya: négy állattartó háztartás közül háromban található meg. A másik kiemelkedő gyakoriságú állat a macska, amelyet minden második állattartó háztartásban tartanak.
Az intézmény közleményében hangsúlyozza: kutya, macska, vagy mindkettő megtalálható a magyar háztartások 71 százalékában. Hozzáteszik, hogy a magyar lakosság fontosnak tartja az állatvédelmet, egytől tízig tartó skálán az állatvédelem 7,38 pontot kapott.
Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője a közleményben kiemeli, az eredmények feldolgozása még tart, de az már most látható, hogy a magyar emberek csaknem háromnegyede lakik olyan háztartásban, amelyben él valamilyen állat, így az állattartás jelentős társadalomformáló tényezőnek tekinthető, ezzel párhuzamosan pedig az állatorvosok társadalomban betöltött szerepe is tovább erősödik.
Hozzáteszi, eddig nem rögzítették például a macskatartó háztartások arányát Magyarországon, amely jelen kutatás alapján 37 százalék. Érdekesség, hogy a korábbi kutatások szerint a kutyatartó háztartások aránya 2018-ban 36 százalék volt, míg a 2023-as adatok szerint már 56 százalék.
Vetter Szilvia szerint a kutatás önbevallás alapú módszertana miatt tartalmazhat torzításokat, mivel előfordulhat, hogy egy-egy válaszoló nem a valóságnak megfelelő választ ad. A kutatás eredménye a hibahatárt is figyelembe véve egyértelműen arra utal, hogy igen jelentős azon kutyák száma, amelyek kötődnek ugyan egy-egy háztartáshoz, viszont a hivatalos nyilvántartásokban, statisztikákban nem jelennek meg, például azért, mert nincs bennük chip, nem viszik állatorvoshoz őket, oltatlanok, illetve tápot sem vásárolnak nekik. Mindez pedig komoly állatjólléti - és természetesen embervédelmi - kérdéseket vet fel - emelte ki.