MEGYNÍLT A MÉRGESHÁZ a Fővárosi Állat- és Növénykertben

A budapesti állatkertben az idei legnagyobb beruházás kétségkívül a Mérgesház kialakítása volt, amit az egykori Kenguruházból alakítottak át és újítottak fel. A ház tetőterében kialakított mérges kígyó bemutató Európa egyik legnagyobb ilyen létesítménye lett: a terráriumokban tizenhat faj ötvennél is több egyede lelt otthonra.

A kígyók között számos igen mérges faj is képviselteti magát, így gaboni viperát és puffogó viperát is láthat a nagyközönség.

Gaboni vipera

A legnagyobbra növő, legnagyobb fogú, és legtöbb mérget termelő mérges kígyó. Afrika esőerdőiben, szavannáiban terjedt el, a nap nagy részét az aljnövényzetben, az avarban töti, áldozatára várva.

Puffogó vipera

A legtöbb halálos kígyómarást okozó faj Afrikában. Nevét élénk sziszegéséről kapta, amelyet mindig olyankor hallat, amikor nyugtalanítják, vagy felmérgesítik. Ilyenkor a testét kétszeresére fújja föl, fejét 30 cm-re emeli a föld fölé, ellenfelének minden mozdulatát izzó szemekkel követi s lesi az alkalmas pillanatot a támadásra.

Puffogó vipera

A különlegességek közé tartozik még a lándzsakígyó, valamint a kelet-afrikai zöld mamba is. A viperák közül a hazai fajok mellett képviselteti faját a miloszi és levantei vipera, sőt még ukrán sztyeppi vipera is található a terráriumokban.

A Mérgesház biztonsági intézkedéseinek kialakításakor a legkorszerűbb technikát alkalmazták. A terráriumokba épített leereszthető redőnyök segítségével például a terrárium egyik felébe rekeszthetik a mérges állatokat, amíg a gondozók a másik oldalon takarítanak. A kígyók a melegebb részeken szeretnek tartózkodni, ezért a kívülről szabályozható talajfűtő rendszer is a biztonságot szolgálja. A gondozók beállíthatják, hogy a terrárium melyik részében legyen a legmelegebb, így tudják irányítani a kígyók mozgását. Emellett a számítógépes rendszer pedig minden egyes ajtónyitás időpontját feljegyzi.

A rákosi vipera

Magyarország legveszélyeztetettebb gerincese a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis), sokan csak parlagi viperaként ismerik, mivel a közelmúltban még nem volt lehetséges, hogy egy mérges kígyót bármi módon összefüggésbe hozzanak a Rákosi névvel. A vipera, rejtőzködő tulajdonsága miatt aktív természetvédelmi segítségre szorul, ezért szigorúan védett, eszmei értéke 1 millió forint.

Rákosi vipera

Irvin, a sárkány, akár 3 méterre is megnőhet

Nevét a híres ausztrál természetfilmes és állatkert- igazgató, Steve Irvin emlékére kapta. 2007 januárjában született, mára 8kg-os és a hossza 164 cm. Egy év múlva azonban eléri a 2 métert. Ettől kezdve inkább a súlya gyarapszik majd, a hossza nem kevésbé látványosan.

A Komodói varánusz (Varanus komodoensis)

Ő az épület földszintjének legnagyobb látványossága. A "sárkánynak" becézett termetes hüllőfaj a világ legnagyobbra növő gyíkjának számít. A természettudósok csak az elmúlt években állapították meg, hogy - a gyíkok között aránylag ritka kivételként - az állat harapása mérgező. Azt ugyan már korábban is megfigyelték, hogy a megharapott zsákmányállatok, ha el is menekülnek, mérgezéses tüneteket mutatnak.

Komodói varánusz

Erről azonban sokáig azt gondolták, hogy a tünetek a komodói varánusz nyálából kimutatható sokféle kórokozó, szeptikus mikroba okozta vérmérgezésre vezethetőek vissza, hiszen ezek a mikrobák a harapás miatt nyílt sebbe kerülnek. Az ausztrál Bryan Fry vezette kutatócsoport munkája nyomán- mágneses rezonanciavizsgálat segítségével - kiderült, hogy a komodói sárkány mérget is termel. A felső állkapcsában két méregmirigy található, amelyek a szájüregbe nyílnak. Az állatok nyála így méreggel keveredik. Az öt ő vegyületből álló „méregkoktél" a harapás során kerül a sebbe, és a zsákmányállatnál a véredények tágulását, izombénulást, vérnyomáscsökkenést, ezzel összefüggésben pedig sokkot okoz. Ezen kívül megakadályozza a vér alvadását is, így a sokkos állapotba került zsákmányállat a sebén keresztül el is vérzik.

Nem mind mérges!

Ahogy az Elefántházban sem csak elefántokat láthatunk, úgy a Mérgesházban sem csak mérges állatok kerülnek bemutatásra. A földszinten látható állatok többsége délkelet- ázsiai: akad itt néhány több méteres tigrispiton, babirussza nevű, bizarr agyarral ellátott trópusi sertésféle. A szarvasmarhával áll rokonságban, de marján zsírpúpot visel a törpezebu, valamint az apróbb termetű patások közé tartozó jávai kancsil is. A rágcsálókat a „házban" a királymókusok képviselik.