CÍMKÉK gólya fióka madárbarát költöző madarak vándormadár
Fejletlen gólyafiókák maradhatnak itthon - kérjük, Ön is segítsen!
Amint arról korábban beszámoltunk, a júniusi hideg, esős időjárás miatt a fehér gólyák legjobb esetben is csak 50% körüli költési sikert érnek el idén. Ennél nagyobb is lehet azonban a baj, mivel sok gólya az első fészekalj pusztulása után pótköltésbe kezdett, és ezek megkésett fiókái túl fiatalok ahhoz, hogy a szülőkkel elhagyják a fészket a napokban kezdődő vonuláson.

Ezért könnyen előfordulhat, hogy országszerte akár jelentős számú itthon maradó gólyafiókáról kell gondoskodnia a természetvédelmi hálózatnak! Ennek mértéke az Ön segítségével a következő hetekben derül ki.

A problémát az okozza, hogy a pótlásként lerakott tojásokból kikelő fiókák akár egy hónapot is meghaladó késésben lehetnek. Olyan fészekről is érkezett információ, ahol a fiatalok még nem is röpképesek! Ugyanakkor a hazai fehér gólya állomány a sokéves adatok alapján az elkövetkező két hétben elvonul az országból, és ilyen helyzetben a szülők többnyire magukra hagyják a gyámoltalan fiókákat.

 

feher-golya

Ebben a jászfényszarui fészekben két olyan gólyafióka marad
melyeknek még legalább két hét kell a röpképesség eléréséig.
A fiókák olyan kicsik, hogy a szárnyait próbálgató madár
üldögélő testvérének a feje búbja is alig látszik a fészek
pereme felett. A kép a hír megjelenését követően,
augusztus 25-én készült  (Fotó: Fatér Imre).

 

Ez a látszólag kegyetlen és értelmetlen viselkedés valójában a faj túlélését szolgálja. A szülők tudják, hogy a nem kellően felkészült (beteg, sérült, az időből kicsúszó) fiókáknak nincs esélye megérni a következő tavaszt és szaporodni - míg az öreg madaraknak igen. Ezért a gólyáknak sem éri meg a további energiabefektetést az időn túli fiókák etetése, mivel eközben a saját túlélési esélyeik is napról-napra romlanak.

 

Az elkövetkező napok és hetek a legkritikusabbak

Legnehezebb helyzetben a fészket elhagyni nem tudó röpképtelen fiókák vannak, ők emberi beavatkozás nélkül két-három nap alatt éhen halnak. Szerencsére ezek a madarak lehetnek kisebb számban, a többségük kisebb-nagyobb mértékben már tud repülni, ezért le tudnak siklani a fészekről a közeli táplálkozásra alkalmas területekre (rétek, kaszálók, tarlók, árokpartok vagy akár a települési füves járdaszegélyek).

Mit tehetünk az itthon maradó fiókákért?

A legfontosabb, hogy figyeljük a még lakott gólyafészkeket, különösen akkor, ha egyértelműen röpképtelen fiókák vannak benne. Szerencsés esetben ezeket még etetik a szülők, ha azonban már nem, akkor azonnal értesítsük a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság őreit (ebben a következő fejezet segíti).

Némileg jobb helyzetben vannak a repülős fiókák, mert ők képesek lehetnek elegendő táplálékot gyűjteni maguknak. Ezeket az állatokat is érdemes szemmel tartani, figyelni, hogy nem gyengülnek-e le. Ennek a legbiztosabb jele, ha a közeledő embert látva csak ugrálva-verdesve menekülnek, mivel az éhezéstől már nem tudnak szárnyra kapni. Az ilyen madarakról is értesítsük a nemzeti parki őröket.

 

Hol jelenthetjük be a problémás gólyákat?

Magyarországon a madármenés feladatát több intézmény: állatkertek, nemzeti parkok, civil szervezetek látják el (részletek >>). A magukra maradt gólyafiókák mentőhelyre szállításához országosan egyedül a nemzeti parki őrszolgálat rendelkezik emberekkel és járművekkel, illetve ők a fészekből történő mentést is el tudják intézni. Kérjük, mielőbb jelentsék az ilyen eseteket!

A területi illetékességről a nemzeti park igazgatóságok portálján tájékozódhat. A gyors kapcsolatfelvétel érdekében kigyűjtöttük az egyes igazgatóságok központi elérhetőségeit, illetve a dőlt betűs névre kattintva Ön ezek "Kapcsolat" oldalára juthat:

 

Mi történik a mentet madarakkal?

A gólyafiókák az állatkerti és egyéb mentőhelyeken megfelelő táplálásban részesülnek, így a szabad ég alatt is gond nélkül átvészelik a telet (hidegtűrőbbek, mint a dél-afrikai mérsékelt övi pingvinek!). Jövő tavasszal aztán ezeket az állatokat el lehet engedni, így nem vesznek el a sebezhető állomány számára, amit a nemzeti parki őrszolgálat, a madármentő állomások és a lakosság segítségének köszönhetően saját fiókákkal tudnak erősíteni.

 

golyafeszek

A madármentő állomásokon még a sérült, röpképtelen gólyák is
hozzá tudnak járulni a faj állományának fenntartásához, mert
képesek talajon épített fészkekben is költeni, ...

 

golya-feszke-a-dombon

... az innen kirepülő fiókák pedig a mentettekhez hasonlóan szabadon
engedhetők. A képeken a Fővárosi Állat- és Növénykert
szavanna kifutójában fészkelő sérült fehér gólyák
láthatók (Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).

 

Kérjük, segítse a gólya adatbázis bővítését!

Bármennyire szomorú is az idei gólya helyzet, nagyon fontos, hogy minél pontosabb képet alkothassunk a probléma országos kiterjedtségéről és mértékéről. Ezért arra kérjük a lakosságot, hogy minél többen keressék fel az internetes gólya oldalt, és töltsék fel a problémás fészek adatait.

 

Minden gólyamentő segítségét köszönjük!

Az elkövetkező napok és hetek a legkritikusabbak
Legnehezebb helyzetben a fészket elhagyni nem tudó röpképtelen fiókák vannak, ők emberi beavatkozás nélkül két-három nap alatt éhen halnak. Szerencsére ezek a madarak lehetnek kisebb számban, a többségük kisebb-nagyobb mértékben már tud repülni, ezért le tudnak siklani a fészekről a közeli táplálkozásra alkalmas területekre (rétek, kaszálók, tarlók, árokpartok vagy akár a települési füves járdaszegélyek).

 

Mit tehetünk az itthon maradó fiókákért?
A legfontosabb, hogy figyeljük a még lakott gólyafészkeket, különösen akkor, ha egyértelműen röpképtelen fiókák vannak benne. Szerencsés esetben ezeket még etetik a szülők, ha azonban már nem, akkor azonnal értesítsük a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság őreit (ebben a következő fejezet segíti).

Némileg jobb helyzetben vannak a repülős fiókák, mert ők képesek lehetnek elegendő táplálékot gyűjteni maguknak. Ezeket az állatokat is érdemes szemmel tartani, figyelni, hogy nem gyengülnek-e le. Ennek a legbiztosabb jele, ha a közeledő embert látva csak ugrálva-verdesve menekülnek, mivel az éhezéstől már nem tudnak szárnyra kapni. Az ilyen madarakról is értesítsük a nemzeti parki őröket.

 

Hol jelenthetjük be a problémás gólyákat?
Magyarországon a madármenés feladatát több intézmény: állatkertek, nemzeti parkok, civil szervezetek látják el (részletek >>). A magukra maradt gólyafiókák mentőhelyre szállításához országosan egyedül a nemzeti parki őrszolgálat rendelkezik emberekkel és járművekkel, illetve ők a fészekből történő mentést is el tudják intézni. Kérjük, mielőbb jelentsék az ilyen eseteket!

A területi illetékességről a nemzeti park igazgatóságok portálján tájékozódhat. A gyors kapcsolatfelvétel érdekében kigyűjtöttük az egyes igazgatóságok központi elérhetőségeit, illetve a dőlt betűs névre kattintva Ön ezek "Kapcsolat" oldalára juthat:

 

Mi történik a mentet madarakkal?
A gólyafiókák az állatkerti és egyéb mentőhelyeken megfelelő táplálásban részesülnek, így a szabad ég alatt is gond nélkül átvészelik a telet (hidegtűrőbbek, mint a dél-afrikai mérsékelt övi pingvinek!). Jövő tavasszal aztán ezeket az állatokat el lehet engedni, így nem vesznek el a sebezhető állomány számára, amit a nemzeti parki őrszolgálat, a madármentő állomások és a lakosság segítségének köszönhetően saját fiókákkal tudnak erősíteni.

Kapcsolódó cikkek

Magyar gólya Skóciában

Fejletlen gólyafiókák maradhatnak itthon - kérjük, Ön is segítsen!

Hírt kaptunk az örökbeadott gólyafiókáról!

értékelés
Háziállat Shop