Hőségriadó! Megfőhetnek az állataink!

Minden nyáron több halálos áldozata van a hőségnek: még mindig sokan nem veszik komolyan, hogy autóban tilos állatot hagyni. Ha ilyen esetet látnak, azonnal értesítsék az állatvédőket vagy a rendőrséget.

A napon hagyott autó belsejében akár 60-90 °C is lehet ilyenkor. A kissé lehúzott ablak sem ad elég szellőzést, az állat a kánikulában néhány perc alatt hőgutát kap. Az sem megoldás, hogy egy fa alá áll a személygépkocsijával a tulajdonos, mert idővel a fa árnyéka elmozdul, és a kocsi egy része vagy egésze a tűző napra kerül. Ha látjuk, hogy valaki bezárni készül az állatát a kocsiba, figyelmeztessük a veszélyre! A tervezett elintéznivaló könnyen elhúzódhat, és akár 5-10 perc alatt is végzetes hőterhelés érheti az állatot.

A hőguta tünetei

A kutyák testhőmérséklete állandó, körülbelül 38 °C, de ha a levegő hőmérséklete is hasonlóan magas, akkor nagyon nehezen tudják a hőháztartásukat szinten tartani: izzadni nem tudnak, csupán a lihegéssel csökkenthetik a testhőmérsékletüket. Ha a kutya hőmérséklete eléri a 43 °C-ot, akkor a fehérje kicsapódik, a kutya szövetei, vagyis a húsa szinte megfő. Az állatot ekkor már nem lehet megmenteni.

Hőgutára jellemző tünet, ha az állat az oldalára dől, szája, orra habzik, nagyon liheg, a bőre süt a forróságtól, esetleg az állat görcsöl. Ilyenkor a hasánál kell megkezdeni a hűtést, jégakkuval, hideg vízzel, és ezzel együtt azonnal orvoshoz vinni az állatot. Extrém hideget azonban ne használjunk, tehát ne tegyük az állatot jéghideg vízbe, ad abszurdum hűtőszekrénybe, mert az sokkot okozhat. Hőguta esetén is életbevágóan fontos a gyors ellátás: a kezelés sikere jelentős részben azon múlik, mennyire gyorsan lehet elkezdeni

Víz, víz, víz

Nyáron különösen figyeljünk a víz utánpótlása: a legjobb, ha két külön tálkát is megtöltünk vízzel, hogy ha az egyik elfogy, vagy felborul, akkor se szomjazzon a kutya, macska, vadászgörény. Érdemes esetleg egy önitatót is beszerezni, ha valaki sokat, vagy sokáig van távol.

Kánikulában mi magunk sem szívesen végzünk megerőltető testedzést, ne várjuk el a kutyánktól sem, hogy ilyenkor fusson. A sétát a kora reggeli és esti órákra időzítsük, így elkerülhető az is, hogy a mancsuk megégjen a forró aszfalton. Vigyázzunk arra, hogy a kutya ilyenkor semmiképp ne "kukázzon" mert a gyorsan bomló hulladékok betegséget okozhatnak. Az idős, szívbeteg kutyákat különösen óvjuk, adott esetben konzultáljunk állatorvossal a teendőkről. Ha állattal utazunk, rendszeresen álljunk meg, hogy inni és üríteni tudjon.

A hőség, kánikula idején felelős állatbaráthoz méltó, ha a kocsiban, táskában van eldobható műanyag tányér és víz, ha szomjazó állatot, kóbor állatot látnak, friss vizet lehet nekik önteni, és értesíteni kell az állatvédőket.

Kennelben és kertben

A kertben vagy kennelben tartott kutyákra is vigyázni kell. Legyen számukra árnyékos hely, ahová visszavonulhatnak, legyen bőségesen víz elérhető közelségben. A meleg elől sok kutya maga által ásott gödörbe húzódik, mert a talaj már 20 centis mélységben is több fokkal hűvösebb mint a levegő. Nem rosszaságból kaparnak gödröt, hanem jobb híján így hűtik magukat. Ha árnyék nélküli helyre zárt kutyát lát valaki, vagy az állat szenved a melegtől és láthatóan nem törődnek vele, jelentsék az állatvédőknek!

Bár a hosszú szőrzet védi a bőrt a naptól, de a szellőzést akadályozza. Előfordul, hogy a vastag bunda alatt a bőr befülled, begyullad, elfertőződik. A vakaródzás tovább ront a helyzeten: a kikapart sebeket beköphetik legyek. Épp ezért a dús, hosszú szőrű kutyákat nyáron érdemes nyírni. Nézd meg videón, milyen a sportos nyári pulifrizura!

A húsos vagy konzervből adott eledelekkel is vigyázni kell ebben a hőségben, mert kibontva, kitálalva könnyen romlanak. Ha az állat megeszi az ilyen ételt, a hasmenéses, hányásos tünetek a kánikula idején kiszáradáshoz, és akár halálhoz is vezethetnek. Adjunk inkább többször kevesebb ételt, amit rögtön elfogyasztanak.

Figyeljünk a macskára és a madárra is!

Ha házikedvencünk gyógyszeres kezelésre szorul, akkor igyekezzünk pontosan beadni a gyógyszereit, és kissé hűvösebb helyet biztosítani számukra. Ez lehet egy hűvösebb pontja a lakásnak, például a fürdőszoba, vagy a lépcsőház kőpadlója. Sok cica ilyenkor a fürdőkádba, mosdókagylóba fekszik be, és a csöpögő csapból iszik.

A madarak is könnyen hőgutát kaphatnak ilyenkor: testsúlyukhoz képest viszonylag nagy a testfelületük, és testhőmérsékletük is magas. A kalitkát tartsuk árnyékos, jól szellőző, de nem huzatos helyen, legyen a madár előtt friss víz és fürdési lehetőség is.
A természetben élő madarak is nehezebben viselik a hőséget: ha nincs a közelben vízforrás, mi magunk is szerelhetünk fel itatót.

A házikedvencként tartott rágcsálóknak életveszélyt jelent, ha levegőtlen, fülledt helyiségben van a lakhelyük, vagy ha közvetlen napsütés éri őket. Ők is hőgutát kaphatnak. Az otthonukat  
rendszeresen takarítsuk ki, és előttük is mindig legyen víz.

Ugyanilyen gondosan ügyeljünk az akvárium vízhőmérsékletére, bár ez nagyon nehéz feladat: hűthetjük úgy, hogy a víz felét hűvösebbre (nem jéghidegre) cseréljük. Érdemes állott vizet használni erre a célra. Az oxigénellátásra is mindig figyeljünk: a levegőztető és a víztisztító rendszer működését rendszeresen ellenőrizzük.

Ne feledjük: felelősek vagyunk az állatainkért, és különösképpen vigyáznunk kell rájuk a hőség idején!

Fehérkereszt Állatvédő Liga