Megszületett az 1000. kígyó a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központban

Élete teljes egészében a tenyészprogramhoz kötődik, hiszen már szülei is a Központ terráriumaiban fogantak. Az idén július 29. és augusztus 28. között 205 kígyó született 22 anyától. A viperák vemhességi ideje a hosszúra nyúlt tél és július második felének zord időjárása miatt két héttel tovább tartott mint korábban, azonban az utódok átlagos súlya (2,4 g), mérete (138 mm), illetve az alomméret (9,2) sem tért el az elmúlt években tapasztaltaktól.

A Központban tartott kígyókat egyedileg tartják nyilván, rendszeres bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatoknak vetik alá. A szaporítani kívánt egyedeket már ősszel párba állítják, hogy a kígyók a tavaszi nászidőszakot leendő párjuk mellett kezdhessék. A tenyészpárok minden évben változó összetételűek, kijelölésükkor figyelembe veszik származásukat, korábbi szaporodási sikerüket, illetve a genetikai vizsgálatok eredményeit. A végső cél az állatok visszatelepítése. Az elmúlt másfél évben száz viperát engedtek szabadon a Kiskunságban, így a vadon élő populáció, becslések szerint 600 egyed lehet Magyarországon.

A védelmi program munkatársai az idén harmadik alkalommal szervezték meg a Rákosi Vipera Napját, amely nagy érdeklődés mellett zajlott az ország 8 helyszínén. A kiállított standokkal mintegy 12 ezer ember találkozhatott. Ugyancsak sikeres volt a bécsi Schönbrunni Állatkertben tartott "Természetvédelmi Napok" elnevezésű programsorozat, ahol 32 ezer látogató ismerkedhetett meg a viperák védelmével. A jeles napokhoz kapcsolódva az osztrák Fertő-tó – Fertő-zug Nemzeti Park kirándulásokat szervezett a rákosi vipera hajdani élőhelyeire.

Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a „legkiemeltebb" kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 1 millió forint. A jelenlegi populációk mindössze Magyarország két területén: a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn. A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása. A gyepek nagy részének mezőgazdasági művelésbe vonása, és a kígyók kereskedelmi célú gyűjtése mellett a szándékos pusztítás is azt eredményezte, hogy a faj a kihalás szélére került. Ezért volt szükség egy komplex természetvédelmi program elindítására, melynek része egy zárttéri tenyészállomány létrehozása is.