-
Asszisztens
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Kőműves
-
Szállodai recepciós állás
-
Óvodapedagógus
-
sofőr
-
Értékesítő
-
TIG hegesztők
2024. 11. 21
-
Csomagoló - Webshop Munkatárs
2024. 12. 04
-
Csomagoló
2024. 12. 04
-
Raktáros - Targoncás
2024. 12. 04
-
Biztonságtechnikai mérnök, projektvezető
2024. 12. 04
-
Hegesztő munka szállással Mór
2024. 12. 04
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A sportvadászok valóban sokszor csak szórakozásból vadásznak, előfordulnak sajnos vadászbalesetek, de ez az autóvezetőkkel is így van. A vadászat végrehajtását is szigorúan szabályozzák, ahol nem lehet alkoholt fogyasztani, nem lehet felelőtlenül lövöldözni, csak akkor lőhet a vadász, ha biztosan tudja, hogy mire lő. Azonban itt is emberekről beszélünk, akik követnek el hibákat és sajnos megszegik időnként a szabályokat.
A vadgazdálkodás, amit a hivatásos vadászok végeznek egészen más lapra tartozik. Nekik figyelembe kell venniük azt, hogy a vadállománynak zavartalanságot kell biztosítani. A kóbor ebek pedig komoly problémát jelentenek ebből a szempontból is.
Az alábbiakban olvasható az 1996. évi LV. Vadászati törvény kóbor állatokra vonatkozó paragrafusa:
Vtv. 30. §
"(3) A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja vagy elejtheti
a) a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve
b) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára." Egyértelmű, hogy a vadásznak meg kell győződnie arról, hogy a kutya vadat űz, ami valóban gyakori jelenség, főleg a falkákba verődött kóbor kutyák esetében. Másfelől fel kell derítenie a tulajdonost. Azonban ez sajnos nem mindig egyszerű, hiszen a kutyák sokszor messzire elfutnak a gazdáiktól, amikor szabadon engedik őket. A macskák pedig gazdáik tudta és engedélye nélkül kóborolnak el.
Abban az esetben, amikor egy támadást meg kell akadályoznia a hivatásos vadásznak, akkor nincs lehetősége a gazdát keresgélni, ha az az ember messze van, hanem azonnal kell cselekednie.
További fontos szempontok a kóbor állatok állategészségügyi vonatkozása (a Vtv-ben is szerepel a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása), a hibridizáció a vadon élő fajokkal, valamint a közvetlen területi kiszorítás veszélye. A házimacska a védett vadmacskát veszélyezteti, míg a kutyák a fokozottan védett farkas állományait szorítják ki a területeikről (Olaszország), illetve sok esetben a hibridizálódással csökkentik a fennmaradási esélyeiket (Bulgária).
Mindezek mellett tudomásul kell vennünk azt az Európai Uniós álláspontot is, hogy a kóbor állatok faunaidegen és invazív (erősen terjeszkedő) fajoknak tekintendők, amelyek ellen minden lehetséges eszközzel fel kell lépni (Orueta és Ramos 2001).
Ettől függetlenül szerintem lehet kirándulni, kutyát sétáltatni, de tessék figyelni az állataikra!
A vadgazdálkodás, amit a hivatásos vadászok végeznek egészen más lapra tartozik. Nekik figyelembe kell venniük azt, hogy a vadállománynak zavartalanságot kell biztosítani. A kóbor ebek pedig komoly problémát jelentenek ebből a szempontból is.
Az alábbiakban olvasható az 1996. évi LV. Vadászati törvény kóbor állatokra vonatkozó paragrafusa:
Vtv. 30. §
"(3) A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja vagy elejtheti
a) a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve
b) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára." Egyértelmű, hogy a vadásznak meg kell győződnie arról, hogy a kutya vadat űz, ami valóban gyakori jelenség, főleg a falkákba verődött kóbor kutyák esetében. Másfelől fel kell derítenie a tulajdonost. Azonban ez sajnos nem mindig egyszerű, hiszen a kutyák sokszor messzire elfutnak a gazdáiktól, amikor szabadon engedik őket. A macskák pedig gazdáik tudta és engedélye nélkül kóborolnak el.
Abban az esetben, amikor egy támadást meg kell akadályoznia a hivatásos vadásznak, akkor nincs lehetősége a gazdát keresgélni, ha az az ember messze van, hanem azonnal kell cselekednie.
További fontos szempontok a kóbor állatok állategészségügyi vonatkozása (a Vtv-ben is szerepel a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása), a hibridizáció a vadon élő fajokkal, valamint a közvetlen területi kiszorítás veszélye. A házimacska a védett vadmacskát veszélyezteti, míg a kutyák a fokozottan védett farkas állományait szorítják ki a területeikről (Olaszország), illetve sok esetben a hibridizálódással csökkentik a fennmaradási esélyeiket (Bulgária).
Mindezek mellett tudomásul kell vennünk azt az Európai Uniós álláspontot is, hogy a kóbor állatok faunaidegen és invazív (erősen terjeszkedő) fajoknak tekintendők, amelyek ellen minden lehetséges eszközzel fel kell lépni (Orueta és Ramos 2001).
Ettől függetlenül szerintem lehet kirándulni, kutyát sétáltatni, de tessék figyelni az állataikra!
Felhasznált irodalom:
Orueta, J. F. and Ramos, Y. A. (2001): Methods to control and eradicate non-native terrestrial vertebrate species. Nature and Environment Series, No. 118., Council of Europe Press, Strasbourg.
További információ:
Biró Zsolt
Egyetemi adjunktus
Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék
értékelés