A turul madár projekt

A kerecsensólyom különleges madár nekünk, magyaroknak. Nem csak azért, mert a honfoglaló magyarság jelképének számító turul a szakemberek szerint valójában kerecsensólyom volt, hanem azért is, mert e ritka, világszerte kipusztulóban lévő madárfaj legerősebb állománya – mintegy 200 pár – az Európai Unióban éppen Magyarországon van. Ráadásul hazánktól nyugatra a faj már csak elvétve fordul elő, és egész Európában belül is csak Ukrajnában található hasonló méretű állomány. Magyarországnak tehát komoly felelőssége van ennek az eurázsiai elterjedésű fajnak a megőrzése szempontjából. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a Kárpát-medencén kívül mindenhol folyamatosan csökken a kerecsensólyom állománya, csak ebben a régióban növekszik lassan az állomány – éppen a komoly védelmi erőfeszítéseknek köszönhetően.

Hazánkban sem volt azonban mindig így. Az 1975-ben évek elején, amikor a védelmi munka elkezdődött, mindössze 14 fészkelő párt ismertek a szakemberek, és a teljesen hazai állományt 30 párra becsülték. Az állomány csökkenésében – csakúgy, mint a vándorsólyom esetében – valószínűleg nagy szerepe volt egyes, azóta betiltott, növényvédőszereknek, az áramütéseknek és az egyre csökkenő állományt tovább gyengítették a fészekfosztogatások. Az elmúlt évtizedek védelmi munkáját jól jellemzi, hogy csak a terepi védelmi tevékenységekben, mint például a fészekőrzésben, ezernél is több önkéntes vett részt 1975 óta. A magyar kerecsensólyom állomány emelkedése már a határokon túl is érezhető: a faj megjelent Ausztriában és Horvátországban, és nőtt a szlovákiai és vajdasági fészkelő párok száma is.

Bár ez a projekt most véget ér, a kerecsensólyom védelme nem ér véget. 2010 októberében indul ugyanis a következő kerecsensólyom-védelmi projekt, szintén az Európai Unió LIFE-Nature alapjának támogatásával, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság irányításával, amelyben hazánkon és Szlovákián kívül már Románia és Bulgária is részt vesz. Az új projekt legfontosabb célja a most véget érő projekt tapasztalatainak átadása a bolgár és román partnerek számára. A hazai feladatok elvégzését azonban rendkívül veszélyezteti a természetvédelmi őrök tervezett átcsoportosítása, akik áldozatos munkája nélkül a most záruló projekt eredményeit se tudtuk volna elérni. Az intenzív fajvédelmi programok végrehajtásához a jövőben is szükség lesz a nemzeti parkok felkészült és elkötelezett hivatásos természetvédelmi őreire.

A program eredményei

A program számos látványos eredmény produkált, amelyet rendszeresen bemutattunk a nagyközönségnek, többek között a www.kerecsensolyom.mme.hu honlapon.

• Javaslat egy “kerecsensólyom-barát” agrár-környezetvédelmi programra, a kerecsensólymok területhasználatának elemzése alapján;

• Javaslat egy kerecsensólyom- és ürgebarát (a kerecsen fő tápláléka) területkezelési gyakorlat kialakítására a védett területeken;

• Összesen 540 műfészek és fészekláda kihelyezése a sólymok számára (mivel a sólyomfajok nem építenek fészket, hanem más fajok fészkeit foglalják el) Magyarországon és 105 Szlovákiában;

• 4900 ürge áttelepítése 28 élőhelyre a két országban, amelyről a területhasználat változása miatt korábban eltűntek, de időközben a területek ismét alkalmassá váltak megtelepítésükre;

• Az egyik legkomolyabb veszélyt a kerecsensólymokra az áramütés jelenti, ennek csökkentésére 6600 középfeszültségű vezetékoszlop került szigetelésre Magyarországon és 866 Szlovákiában, amelynek eredményeképpen 95%-kal csökkent az áramütött madarak száma az érintett vezetékszakaszokon;

• A program talán leglátványosabb elemeként, összesen 39 fiatal és 4 öreg kerecsensólyomra került műholdas jeladó Magyarországon, és 6 fiatalra Szlovákiában. Az eszközök segítségével, a tudomány és védelem szempontjából rendkívül értékes információkra derült fény a madarak területhasználatáról, kóborlásáról és vonulásáról, valamint ezen keresztül a rájuk leselkedő veszélyekről.

• A két országban mintegy 1200 fiókára került hagyományos ornitológiai és 600-ra úgynevezett PIT gyűrű, ami szintén szolgáltat adatokat a sólymok védelméhez.

• 7 röpde épült a sérült madarak tartására. A program ideje alatt 3 sérült kerecsensólymot sikerült meggyógyítani és szabadon engedni. Emellett a sérült és szabadon már nem engedhető kerecsensólyom pár fiókáit minden évben vadon élő szülőkhöz adoptáltuk.

40 ki nem kelt tojást elemeztünk, vegyi anyagokat, elsősorban növényvédőszer-maradványokat keresve. Többféle szennyező vegyi anyagot sikerült kimutatni, azonban ezeket nem tudtuk egyértelműen összefüggésbe hozni a terméketlenséggel.

A konferencián a projekt bemutatása mellett szó esik más országok kerecsensólyom-védelmi tevékenységeiről is. Az eseményen 10 ország szakemberei vesznek részt, és vitatják meg a kerecsensólyom védelmének lehetőségeit és a jövőbeli teendőit.

Kapcsolat:

Fidlóczky József Prommer Mátyás

projektvezető kommunikációs munkatárs

Bükki Nemzeti Park Kerecsensólyom-védelmi LIFE projekt

Igazgatóság Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Tel.: +36 30 349 5664 Tel.: +36 20 553 1296

e-mail: fidlojo@gmail.com e-mail: prommer.matyas@mme.hu

HÁTTÉRANYAGOK

A kerecsensólyom

A kerecsensólyom (Falco cherrug Gray, 1834) nagytestű sólyomfaj, legközelebbi rokona az északi sólyom (Falco rusticolus). Barna színű, ölyvnagyságú, azonban annál karcsúbb, így kisebbnek tűnő ragadozó madár.

A kerecsensólyom a nyílt térségek lakója, a Közép-Európától Mongóliáig húzódó sztyeppzóna jellegzetes ragadozómadár-faja. Tipikus élőhelyei Európában a síkvidéki erdős-sztyeppek, mezőgazdasági területek, hegylábi sík vidékek. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A kerecsensólyom, más sólyomfélékhez hasonlóan, nem épít fészket. Elsősorban egerészölyv, holló, varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürke gém és kormorán elhagyott fészkeit foglalja el. A tojó általában március közepén vagy végén rakja le 3-5 tojásból álló fészekalját. A kotlás 32 napig tart. A kis fiókákat a tojó eteti, a hím által hordott táplálékkal. Hat hét után röpképessé válnak a fiatalok és elhagyják a fészket, de további 2-3 hétig az öreg sólymok vadászni tanítják őket. Egy éves korában a tojó már ivarérett, a hímek két éves korukban állnak párba. A párok életük végéig összetartanak.

A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galambot is fogyaszt.

Európában a fiatal madarak egy része délre vonul ősszel, az ivarérett madarak egész évben a fészkelőterületen maradnak. A közép-európai kerecsenek vonulási útvonalai és a telelőterületei kevéssé ismertek. Eddig mindössze három magyar gyűrűs kerecsensólyom került meg Líbiából, egy Görögországból, illetve egyet Máltán lőttek le.

A kerecsensólyom világállományát 6-8ezer párra teszik, de a Kárpát-medence kivételével mindenhol csökken az állomány. Különösen fontos ezért az európai állomány 40%-át kitevő magyar-szlovák populáció megőrzése. Hazánkban a kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1.000.000 forint. A faj nemzetközi szinten is a legmagasabb védettségi kategóriába tartozik.

A faj európai állományának hatékonyabb védelme érdekében, az érintett európai országok egy akciótervet állítottak össze, amely az Európai Unió kerecsensólyomra irányuló fajvédelmi tevékenységét is meghatározza.

Bővebb információk a www.kerecsensolyom.mme.hu honlapon találhatók.

„A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében” magyar-szlovák LIFE – Nature projekt (LIFE NAT/HU/00096)

A projekt célja a kerecsensólyom magyar és szlovák populációjának megerősítése. A faj teljes európai állományát jelenleg 450 párra becsülik. Fenti két ország a teljes európai állomány mintegy 40%-ának ad otthont, ezért a Kárpát-medencei populáció megőrzése kulcsfontosságú a faj európai jövőjének szempontjából.

A projekt kedvezményezettje a Bükki Nemzeti Park, de még további tizenhat partner – köztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – vesz rész a program végrehajtásában Magyarországon és Szlovákiában.

A populáció csökkenésének jelenleg feltételezett okai: a természetes fészkelőhelyek eltűnése, a táplálkozó területek és a táplálékforrások csökkenése vagy megszűnése, az áramütés és lelövés miatt megnőtt mortalitás, a költési siker csökkenése a természetes fészkek elhasználódása miatt, emberi zavarás és növekvő mortalitás a vonulási útvonalakon és telelőhelyeken.

A projekt célja: a vonulás során az állományt ért hatások felderítése, az állományt veszélyeztető tényezők hatásának értékelése, az állomány stabilizálódásának elősegítése rövidtávon, és a projekt tevékenységeinek eredményeképpen, a kerecsensólyom-állomány növekedésének elősegítése hosszú távon.

Tevékenységek és módszerek

A kerecsensólyom-védelmi LIFE-Nature program több elemből tevődik össze, amelyek egyenként is jelentősek a faj megőrzését tekintve.

• Fészkelőhelyek biztosítása - A projekt a fészkelőhelyek védelmén, új fészkelőhelyek megteremtésén, és a potenciális fészkelőhelyeken, a kerecsensólymok számára kihelyezett műfészkekkel segíti elő a faj megerősödését.
• A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelések hatásának vizsgálata - a potenciális táplálékforrásra azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági támogatási rendszerben minél jobban érvényesüljön a faj számára előnyös gazdálkodás támogatása
• A legfontosabb táplálék az ürge biztosítása – A projekt során javaslat készül az ürge-barát területkezelésre az SPA területeken, valamint az agrár-környezetvédelmi programok megfelelő irányú módosítására. Emellett az ürge (Spermatophilus citellus), mint a kerecsensólyom egyik fő tápláléka, visszatelepítésre kerül Natura 2000 területeken a potenciális kerecsensólyom-élőhelyekre.
• Elektromos vezetékek szigetelése – A mortalitást csökkentő tevékenységek közül a legfontosabb a veszélyes távvezeték-oszlopok szigetelése a fészkelőhelyek és a táplálkozóterületek közelében.
• Fészekőrzés – A zavarás és a fészekkilövések megakadályozása érdekében sor kerül a veszélyeztetett fészkek őrzésére.
• A vonulás során az állományt ért hatások felderítése– Az állomány változásának és a vonulás közben jelentkező mortalitás jobb megértéséhez a projekt során műholdas jeladók és nemzetközi levelezőlista segítségével térképezzük fel a vonulási utakat és a telelőterületeket.
• A környezetvédelmi tudatosság növelése – A program során felkeressük a különböző érdekcsoportokat (gazdálkodók, vadgazdák és politikai döntéshozók helyi és országos szinten), információs táblákat állítunk fel annak érdekében, hogy támogatást szerezzünk az érdekcsoportoktól a védelmi programhoz.
• Monitoring – Egységes monitoring-rendszer kerül megszervezésre, amely pontos információkat szolgáltat mind a kerecsensólyom, mind az ürge állományának változásairól.
• Erőforrások, lehetőségek fejlesztése – A védelmi tevékenységek végrehajtásához szükséges emberi és technikai erőforrások értékelése és fejlesztése szintén a projekt részét képezi.
• Gyűrűzés - A gyűrűzés, mint a populációdinamikai és vonulás-kutatások hagyományos eleme, szintén része a programnak. A projekt során a fiatal madarakra ornitológiai és úgynevezett PIT (Passive Integrated Transponder) gyűrű kerül.

Várt eredmények

A projekt eredményeképpen a kerecsensólyom életfeltételei jelentősen javulnak a Kárpát-medencében. Azt várjuk, hogy a projekt végén, 2010-ben, a kerecsensólymok száma eléri a 180 párt Magyarországon és a 35 párt Szlovákiában és 2020-ra az állomány nagysága eléri Magyarországon a 210, illetve a Szlovákiában a 40 párt.

Bővebb információk a www.kerecsensolyom.mme.hu honlapon találhatók.