Fertőző halbetegségek

Fertőző betegségek okozói a mikroorganizmusok. Az utóbbiak nagy csoportjában mikroszkopikus kis teremtmények vannak, melyek között megkülönböztetünk: baktériumokat, spirocheta, richettsia, actinomycetes, vírusokat, gombákat és algákat.

A fertőző betegségek okozói - kórokozó mikrobák

Ezek a halak szervezetében élősködő és szaporodó tulajdonságokkal rendelkeznek. A halak ismert fertőző betegségei, amelyek okozói a baktériumok (Mikrobakterioz, lepidortoz, uszonyrothadás, fekélyek), vírusok (papilloma, lymphocystis) és gombák (ichthyophonus, Epidermomycosis, az ikra gombás betegsége és branchiomycosis - kopoltyúrothadás).

Ha a betegségnek egy okozója van, akkor a fertőzést úgynevezett egyszerűnek nevezik. Néha megfigyelhető egyszerre két betegség kialakulása, melyeknek kórokozói különbözőek. Az ilyen fertőzéseket vegyeseknek nevezik. A vegyes fertőzés jelentősen megnehezíti a diagnózis felállítását és a betegség kezelését. Az összes fertőző betegségek kezelésénél jelen van az úgynevezett inkubátoros idő - az az időszak, amely a kórokozó a szervezetbe való bejutásától és szaporodásától a betegség klinikai tüneteinek a megjelenéséig tart. Ennek az időszaknak a hossza különböző fertőzéseknél és különböző állatfajoknál változik, és függ a szervezetbe jutott mikrobák számától és helyétől, valamint a patogenpostól és a hal állapotától stb.

A lappangási idő tudatán alapulnak a megelőző beavatkozások - a halak karanténba való elhelyezésének az ideje. A betegség folyamatának jellegétől és időtartamától függően megkülönböztetnek akut és krónikus betegségben szenvedőket. A fertőzés lefolyásának jellegét nagymértékben befolyásolják azok a környezeti tényezők, amelyben a fertőzés okozója és a fogékony szervezet él. Akváriumi halaknál a betegségek kialakulásának hajlamosító tényezői az etetési és tartási feltételek. Ezért, amikor fertőző betegségekről beszélünk, nagy figyelmet kell szentelni ezeknek a kérdéseknek.

A fertőző betegségek kialakulásához jelen kell, hogy legyen a fertőzés forrása. Az akváriumi gyakorlatban egy ilyen forrás a beteg díszhal, valamint mikrobahordozók, amelyek a fertőzést létrehozzák a környezetben. Ennek eredményeként fertőzött lesz, az aljzat, a víz, a növények, halászati felszerelések és a halállomány. A talajban és a vízben, egyes kórokozók képesek nemcsak tartózkodni, hanem szaporodni is. Az utóbbi lehet mindenféle élő eledel, kagyló, ichtiofág, a vízi növényzet, stb. A betegségek elterjedésének módszereit és eszközeit nagyon fontos tanulmányozni, hogy megfelelően tudjunk küzdeni ellenük olyan környezet kialakításával, amelyben lehetetlenné válik a fertőzés kialakulása.

Baktériumok és vírusok által okozott betegségek

• Mikobakterioz (TB): a halak fertőző betegsége. Először erről 1897-ben írt Bataillon, Dubard, Terr.. Macropodus mikrobakteriozisa. A beteg halaknál bőrelváltozások, lepidortoz és pikkelysömör figyelhető meg, megsérül a bőr felső rétege és a kötőszövet is. A bőr azon részei, ahol elváltozás figyelhető meg gyulladt, vöröses színű.

• A sziámi harcos halak ascitise: a beteg halaknál megfigyelhető a has fokozatos növekedése, a bőr kitágul, és 1-2 hónap alatt teljesen áttetszővé válik, a pikkely teljesen elválasztódik egymástól. Ekkor a hal hasa egy kis mogyoró méretűvé válik). Exophthalmia a dánióknál (A betegség a halakat a párzási időszakban 2-3 éves korban támadja meg. Ilyenkor a hal hasa megnövekszik, és ez ebben az időszakban természetesnek tűnik.

• A pontyok belső szervi betegsége: csak az idősebb egyedeket érinti. A beteg hal nagyon sokáig elélhet, és nagyon gyakran tünetmentesek, az egyetlen jellemző tünet - a has növekedése dudor formájában.

• Pontylazacfélék kimerültsége: a beteg hal megtagadja a táplálékot, általában az akvárium sarkaiban tartózkodik és fokozatosan lesoványodik.

• 
  
  Mikobakterioz: a betegség diagnosztizálása és kezelési módszerei - a fent említett mikobakterioz öt formájának klinikai tünetei nem állandó jellegűek. A betegség néha olyan módon fordul elő, amely nem jellemző az adott halcsaládra.

• Fekélyes betegségek: a fekély - akváriumi és szabadon élő halak fertőző betegsége, jellemzője a bőrön kialakuló kis fekély.

• Lepidortoz, vagy fertőző pikkelybetegség: az akváriumi halak széles körében elterjedt betegség.

• Uszonyrothadás: az uszonyrothadás - akvárium és a szabad-lazacos halakra jellemző fertőző betegség, ami a sugár és a melluszony szöveti szétesésében nyilvánul meg.

• Lymphocystis vagy szivacsos hypertrophia: az akváriumi és más, édesvízi és tengeri és más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint a bőrén.

• Papillomas: a bőr szemölcsös növekedése, ami ahhoz vezet, hogy a bőr felületén, mint egy daganatocskák alakulnak ki. A kór az akváriumi és más édesvízi halakon figyelhető meg. Jellemzője a különböző testrészeken kialakuló daganatok.

• Ichthyophonus: az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb betegsége. Ez a betegség előfordul a tavakban és az ipari édesvizekben élő halaknál, mint a tengervízben élőknél is.

• Epidermomycosis: az akvárium és egyéb édesvízi hal gombás fertőzéseihez tartozik. Ez egy másodlagos betegség, amely olyan egyedeknél alakul ki, akik egy másik betegség által legyengültek, vagy rossz körülmények között éltek.

• 
  Az ikra gombás fertőzése (Byssus): az akváriumi gyakorlatban gyakran megfigyelhető a halikrák pusztulása, ha Saprolegnia és Achlya penész telepszik rájuk.

• Branchiomycosis (kopoltyúrothadás): sok akváriumi és egyéb édesvízi hal akut megbetegedése.