Guppibetegségek - 1. rész

Vízmérgezés

A leggyakoribb guppi elhullást a vízmérgezés okozza. Az ásványokat tartalmazó víz mérgező és elpusztítja a guppikat. A hosszú csöveken keresztül folyó víz éppolyan alattomosan elpusztíthatja őket, akárcsak az embereket. Hasonlóan végzetesek a rézcsövek is, amelyek a legtöbb amerikai ember otthonában megtalálhatóak és, amelyeket az 50-es évek eleje óta használnak. Ha a réz koncentrációja 0,2 milliomod, néhány halat akár 24 órán belül is képes megölni. Az ilyen lényegtelennek tűnő kismennyiségű réz állítólag megromlasztja a sült guppiból készült gyorsélelmiszereket. A túl savas, túl lúgos vagy túl sós víz is végzetes lehet számukra. A magas klórtartalmú városi friss csapvíz sem jó nekik. Néhány forrásvíz, mély víz és az esővíz szintén alkalmatlan, még akkor is, ha erről mást hallottál. A nem megfelelő, akváriumba használt cement, a szilikonos szigetelőanyagok és díszítések is potenciálisan mérgezőek. A felsoroltak által megfertőzött víz talán a guppi elhullás egyes számú okozója.

Ételmérgezés

A guppi elhalásnak egy nagyon gyakori, mégis sokszor figyelmen kívül hagyott okozója az ételmérgezés. A túltáplálás erjedéshez és bomláshoz vezethet; ha nem biztosítod a megfelelő levegőztetést, az étel maradékokban kifejlődő baktériumok mérgező anyagjai megölhetik a halaidat. Az ételmérgezés másodlagos problémát is okozhat a baktériumok elszaporodása révén, amelyek gombás fertőzések kialakulásához vezethetnek. Mivel a legtöbb guppiféle díszhalakat tartó személy általában naponta 5-10 alkalommal eteti őket, nagyon fontos, hogy csak annyi eledelt szórj az akváriumba, amennyit a hal 5 perc alatt képes elfogyasztani, továbbá, hogy megfelelő szellőzést és szűrést, valamint rendszeres vízcserét biztosíts a halaknak. Ha mindezt elvégzed, gyakorlatilag kizárhatod az ételmérgezés lehetőségét.

Szén-dioxid mérgezés

Ezt a hal elpusztulását általában a zsúfoltság okozza. A túl sok szén-dioxid kibocsátás, a kevés növényzet és a növekedésüket ösztönző fény hiánya, a hiányos szellőztetés vagy annak teljes hiánya, hisz az elősegíti a szén-dioxid-oxigén cserét a vízben mindezeknek végeredménye természetesen a guppik elhullásában nyilvánul meg. E körülmények hatása szemmel látható, hisz olyankor a halak a vízfelszín közelében hemzsegnek és pipálnak. A szén-dioxid mérgezés megakadályozása érdekében csupán egy egyszerű levegőztető kőre van szükséged, amely finom buborék áramlást biztosít.

Az elhaló növények által okozott mérgezés

Bizonyos körülmények között az elpusztult növények bomlása által olyan kémiai vegyületek kerülnek a vízbe, amelyek képesek elpusztítani a guppikat. A víz kaphat egy fanyar illatot, ami néha annyira erős, hogy azonnal megérzed, amint belépsz a szobába. Bármilyen enyhén szokatlan szag, ami az akváriumodból árad, azonnal annak eredetének kinyomozására kellene ösztönözzön. Még az algák is képesek elpusztítani a guppikat, ha túl sok pusztul el belőlük egyszerre, hiszen azok is növények.

Tudom, hogy a guppitenyésztők bevett szokása a csupasz, növények nélküli akváriumok tartása. Személy szerint én mindig is tartottam cserepes növényeket az akváriumaimban, elsősorban sallangos vízipáfrányt, amely a víz minőségét jelzi, és jávai mohát, ami kiváló rejtekhely a guppi kishalak számára. Véleményem szerint a guppik jobban szeretik ezt az élő környezetet, és minden bizonnyal érdekesebb és esztétikusabb látványt is nyújt. Megismétlem, a tenyésztők krémjei tartózkodnak mindenféle akváriumi növényzettől, de számomra az üres tartályok unalmasak és visszataszítóak. Szeretem nézni, amint guppijaim lecsipegetik a bennük található növényeket, ételdarabokat és algákat. Csupán ízlés kérdése, hogy milyen akváriumban tartjuk a guppikat.

Háztartásbeli szennyező anyagok

Amióta csak használják őket, a légyirtók mindig is elpusztították a halakat. Egy rovarirtó típus, a rotonone, képes megmérgezni a halakat még akkor is, ha tizenhárom ezred részét hígítják egy rész vízben. Ne engedd meg senkinek, hogy a saját házadban ilyen szereket használjon a rovarok ellen még akkor sem, ha nem halálosak! Olyankor is károsak lehetnek, ha a ház egy másik szobájában vagy emeletén használják. A medencébe beugró, bolhaporral beszórt kutyák, vagy a bokrokra, virágokra vagy zöldségekre kerülő mérgező por, esetleg permetlé, amelyet a víz felszínére sodor a szél, nagyban hozzájárulnak a kinti medencék halveszteségeihez. Ugyanakkor az is árt a halaknak, ha az akvárium tisztítását követően, a szappant vagy a háztartásban használt fertőtlenítőszereket nem öblíted le megfelelően.

Veszélyes továbbá az is, ha az akvárium üvegét olyan konténerben mosod le, amely szappant vagy súrolóport tartalmaz. Legyen egy vödröd, amelyet nem használsz más háztartásbeli munkához, csakis kizárólag a halak gondozására. Még a saját kezeid is, amelyek valamilyen okból mindig a haltartályban lógnak, veszélyesek lehetnek. Volt olyan eset, amikor a haltenyésztők okozták a halak elhullását, mert nem jól öblítették le a kezüket, miután a fent említett rovarirtókat használták vagy állataikat beszórták bolha, esetleg kullancs elleni szerekkel, illetve, ha száraz fürdőben részesítették őket. Ó, és apropó, az akvárium üveget újságpapírral és ecettel kellene tisztítani. Semmi sem jobb ennél a módszernél. Tartózkodj a különböző, kereskedelemben kapható ablaktisztító termékektől. Csak bajt okozhatnak.

Gombafertőzések

A gombák baktériumokból és különböző mikroorganizmusokból fejlődnek ki és furcsa dolgokra képesek. Néhányan spórává alakulnak; ezek olyan ellenálló gombafélék, amelyek a megfelelő körülményekre várnak, hogy felvegyék jellegzetes és felismerhető alakjukat. Más gombák, mint például az élesztőgomba bimbókat termelnek, ezek kifakadnak, majd élősködő lesz belőlük. Az egyes gombák úgynevezett myceleum fonalaiban az az érdekes, hogy az általunk ismert élesztő hatást produkálják, vagyis selyemszerű dús fonaltelepeket termelnek, amelyeket könnyen össze lehet zúzni. Van olyan gombafaj, amelyik megfertőz egy területet és úgy terjeszkedik, mint a nyálka. Egyes fajok mozgó spórájú gombák, melyek ostoros nyúlványaik segítségével hajtják magukat, akár az emberi spermiumok.

Saprolegnia

Ha a halak testén piszkos, fehér nyálkás foltok jelennek meg, amelyek beborítják testének egy részét, valószínűleg a saprolegnia penészgombafajról van szó.

Kezelése

Vedd ki a halat és fertőtlenítsd a hálót! (1) A gomba elpusztítása érdekében 5 liter vízbe keverj két csepp metafen oldatot. A beteg halak számára több kezelési lehetőség is van: (2) só kezelés, (3) hőkezelés, (4) a nedves hálóban tartott hal foltos bőrét kend be hidrogén-peroxiddal. Hagyd rajta 15-30 másodpercig, majd engedd vissza a halat az akváriumba. Ne feledd, hogy a hálót újra kell fertőtleníteni! Továbbá (5) malachitzölddel, (6) metilénkékkel és (7) acriflavinnal is gyógyíthatóak.

Szájpenész

A szájpenész egy nagyon gyakori guppibetegség, amely több millió

t pusztít el évente. Kezdetben egy kisebb fehér foltban nyilvánul meg, amely megakadályozza, hogy a hal becsukja a száját, később az egész szája megtelik szivacsos tömör anyaggal és a hal elpusztul. Ha egy mikroszkóp alatt megvizsgálod a szája körül található vattaszerű növekedést, kiderül, hogy az rengeteg mozgó élősködőből áll. Ezek a nyálkák nem csak a hal száját tömítik el, de a szövetet is megkárosítják. A legtöbben azt hiszik, hogy emiatt az elzáródás miatt a guppik nem tudnak táplálkozni és ezért éhen halnak, de ez egyáltalán nem így van. A szájban és a kopoltyúban nem áramlik elegendő vízmennyiség és ez az, ami végül elpusztítja a halakat. A megfertőzött halak nagyon kedvetlenek és a felszín közelében úszkálnak, még jól szellőztetett akváriumban is.

Kezelése

(1) 250mg Aureomycin egy 50 literes akváriumba. (2) Állítólag, ha 5 liter vízbe teszünk 1 csepp Mercurochrome-t, az elpusztítja az élősködőket. (3) 2 csepp Metaphen, 5 liter vízhez.