Csikóhal: a tengerek kaméleonja

Bőrének pikkelyein kiemelkedő tüskék és dudorok vannak. Kopoltyúi bojtformájúak, hasi úszói hiányoznak. Törzse oldalt lapított, hasa nagy, kidomborodó, farka csavarodó. A barna és sárga szín összes árnyalatában előfordul, nem ritka foltos változata sem. Az európai csikóhal környezetétől függően változtatja színét, képes a piros, a sárga és a fehér szín felvételére is. Bár még nem bizonyított, de valószínű, hogy az amerikai fajok is képesek ezt a trükköt alkalmazni a ragadozóik megtévesztésére. Hossza 10-18 cm.

Apuka terhes lesz

A csikóhal nagyon kényelmes állat. Farkát az angolnafű vagy a hínár szárán körülcsavarva naphosszat lengedezik és megvárja, amíg talál valamilyen "fogára való" falatot a közelben. Ha eljött a pillanat, akkor kitátja cső alakú száját és vákuumot keltve szippantja be áldozatát. Ha úszkálni támad kedve, akkor hátuszonya - és nem a farka - segítségével jellegzetes hullámmozgást felvéve galoppozik tova.

Az apró rákok és a különféle lárvák kiemelt helyet foglalnak el menüjében, de ínséges időkben az is elég, ha kiszemelt áldozat elég apró ahhoz, hogy lenyelhesse.

A csikóhal monogámiában él párjával, családalapítás előtt pedig - úriemberként - hosszasan udvarol a nőstény kegyeinek elnyeréséért. A családban azonban nem a nőstény, hanem a hím hordja magában a petéket a farka tövén található zacskóban, ahol megtermékenyíti és "költi" a tojásokat.

Ízléstelen szuvenír

A csikóhal éppen különlegességének köszönhetően kihalófélben van. Nemcsak az akváriumok kedvelt díszhala, hanem szuvenírként is rengetegen vásárolják csontvázát. Ugyanis a hiedelmek szerint csontja segít az asztma, az érelmeszesedés és a szexuális problémák leküzdésében. Ezért a Fülöp szigetek környékén található - híresen nagy - állománya 1985 és 1995 között 70%-kal csökkent. Minden évben csikóhalak ezreit halásszák ki és exportálják Európába, Japánba és az Egyesült Államokba. Ázsiában csontvázából évente 45 tonnát adnak el - ez körülbelül 16 millió példányt jelent.

És még egy apróság

A latinul Hippocampus denise névre keresztelt faj átlagosan mindössze 16 milliméter hosszúságúra nő - kisebb, mint egy felnőtt ember körme - de találtak csupán 13 mm-es egyedeket is. Az apró állatka ez idáig azért kerülhette el a zoológusok "besorolását", mert mérete miatt azt gondolták róla, hogy a 32 ismert csikóhalfaj valamelyikének ivadéka. A jelenleg ismert legapróbb csikóhal a Csendes-óceán nyugati, trópusi vizeiben él, a vízfelszín alatti 13-90 méteres mélységben.