A nagy fehér cápa csak kóstolgatja az emberhúst

A világszerte történő évi több mint 100 cápatámadásnak csupán 1/3-a, esetleg 1/5-e tulajdonítható a nagy fehér cápáknak. A támadások többsége nem halálos és az új kutatások kimutatták, hogy a nagy fehér cápák, amelyek a természetüknél fogva kíváncsiak, inkább a kóstolás kedvéért harapnak, aztán elengedik az áldozataikat. Ez azt jelenti, hogy az emberek igazából nincsenek a nagy fehércápák étlapján.

A nagy fehér cápák a legnagyobb ragadozó halak a Földön. Átlagban 4.6 m hosszúra nőnek meg, de volt már eset 6 m-nél nagyobb cápákra is, amelyeknek súlyuk 2.268 kg körül volt.

Az emberek nincsenek az étlapomon

Palaszürke felsőtestük van, amely összemosódik a sziklás parti tenger fenekével, de a nevüket fehér hasukról kapták. Testük áramvonalas, az úszóik torpedó alakúak, az erős farok úszójuk pedig képes akár óránkénti 24 km/h sebességgel röpíteni őket a vízben. A bálnákhoz hasonlóan feltörhetnek a vízből, amikor a mélyből támadnak áldozatukra.

Mivel ragadozó halak, a szájukban 300 fűrészszerű, háromszög alakú fog van több sorban elhelyezkedve, és a szaglásuk különösen kifinomult. Egy olan szervvel is rendelkeznek, amiely képes érzékelni a kis elektromágneses mezőket, amit a többi élőlény hoz létre. A legfőbb zsákmányaik közé tartoznak az oroszlánfókák, a fókák, a kis fogú bálnák, a tengeri teknősbékák és a dögök.

Fogból nincs hiány

A fehér cápa minden olyan part menti és partközeli vízben előfordul, melynek hőmérséklete 12-24 ℃ között van. A világállományának a legtöbb példánya a következő térségekben lelhető fel: az Amerikai Egyesült Államokbeli északkeleti partokon, Kaliforniánál, a Dél-afrikai Köztársaságnál, Japánnál, Óceániában, Chilénél és a Földközi-tengerben., de nincs pontos adat a létszámukat illetően. Viszont a tudósok egyetértek abban, hogy a számuk rohamosan csökken, főként a halászoknak köszönhetően. A nagy fehércápát veszélyeztetett fajnak nyilvánították.