Antibiotikumot vény nélkül kiadó állatpatika ellen indított eljárást a Nébih

Egy budapesti állatpatikában tartottak próbavásárlást február végén a Nébih inspektorai. Az ellenőrzés során vény nélkül kiadott készítmény egy enrofloxacin nevű hatóanyagot tartalmaz, amely macskák és kutyák légúti, húgyúti és bőrbetegségeinek kezelésére szolgál.

A gyakorlat veszélyességét jól mutatja, hogy egy, „nem elsőként választandó” hatóanyagról van szó: csak olyan klinikai esetekben ajánlott, melyeknél az egyéb antibiotikummal végzett terápia nem eredményez gyógyulást, és akkor is kizárólag nagy körültekintéssel.

A WHO humán szempontból a kritikusan fontosnak minősített antibiotikumok közé sorolja

azaz az embergyógyászat számára is nélkülözhetetlen, és állatgyógyászati használatának visszaszorítására kell törekedni, hogy lehetőség szerint még a következő generációk bakteriális fertőzései esetén is sikerrel alkalmazhassák.

Egy ilyen antibiotikumot állatorvosi diagnózist igazoló vény nélkül, meghatározott dózis és adagolási időtartam nélkül, csupán kérésre kiadni hatalmas felelőtlenség és hosszú távon kockázatos. Az állatpatikával szemben eljárást indított a Nébih.

A vényköteles állatgyógyászati készítményekről

Olyan állatgyógyászati készítmény, amelynek alkalmazása kockázatot jelenthet az állatra, az alkalmazó személyre vagy a környezetre, kizárólag állatorvosi vényre adható ki. A receptet csak állatorvos állíthatja ki, a felírt adagot pedig a kezeléshez szükséges legkisebb mennyiségre kell korlátozni. A vényen szerepelnie kell az állatorvos nevének, székhelyének, telefonszámának, működési engedély számának, amit az állatorvos aláírásával és kamarai bélyegzőjének lenyomatával hitelesít. Azt, hogy egy készítmény vényköteles-e vagy sem, gondos szakmai mérlegelést követően az engedélyező hatóság dönti el.

Antibiotikumoknál erre nincs lehetőség: Magyarországon valamennyi antibiotikum, akár emberek, akár állatok gyógykezelésére szolgál, szigorúan vényköteles.

Az antibiotikumok felírását minden esetben orvosi vagy állatorvosi vizsgálatnak kell megelőznie, és csak szakember döntheti el a gyógyszer adagját és az adagolás időtartamát is, hisz alkalmazása „veszélyes üzem”, nem csupán a lehetséges mellékhatások, hanem az antibiotikum rezisztencia jelentette veszély miatt is. Az antibiotikumok ugyanis nemcsak gyógyítanak, hanem szelekciós nyomást is gyakorolnak a velük találkozó baktériumokra. Ennek következtében a rájuk kevésbé érzékeny törzsek fognak egyre inkább elszaporodni. A rezisztencia kialakulásának esélye az egyes antibiotikum csoportok esetében különböző, de többé-kevésbé valamennyit érinti, és a veszély annál nagyobb, minél kevésbé kontrollált a felhasználás.