Az élet a legjobb méreg - védekezési mechanizmusok a természetben

Tehát, amikor a téma inkább a genetika által szerzett jogaidat veszi előtérbe, mintsem azt a zsúfolt aranybányát, minek történelem a neve, a védekezés a legjobb támadás, nemde? Azt persze mondanom sem kell, ha nem tudsz ártani, akkor te leszel az, akit legyőznek ...

Erősen illatosított védekezés!

A közhiedelemmel ellentétben a mindennapi életben a borz egyáltalán nem büdösebb egy átlagos házi kutyánál. Noha bizonyos esetekben ez elég ahhoz, hogy a levegőbe szippantva mindenki azt gondolja, „mindenképp ki kell vinnem a szemetet". A borz bűze közelben sem annyira zavaró, mint azt a közismert, ám kevésbé tényszerű média ábrázolja. Az amerikai csíkos borz vagy bűzös borz (Meles Meles) azonban kiérdemelte hírnevét, hiszen meghökkentő védekező képességekkel rendelkezik, melynek köszönetően erre a listára is felkerült. A borz végbélnyílása körül két különleges mirigy található, mely egy védekező vegyi anyagot, tiolnak nevezett kénes savat termel. Szagát a záptojáshoz, a fokhagymához és az égett gumihoz hasonlítják... lényegében egy európai, égő autón megsütött omletthez. Ez viszont semmi esetre sem kis hatótávolságú védekezés; a borz tévedhetetlen pontossággal képes akár 10 méterre is kilövelni ezt a mérgező anyagot, ezáltal, ha veszélybe érzi magát, elhárítja a célpontot. A sav ekkor megsebesíti a bőrt, ami heges és érzékeny marad, mintha legalábbis megégett volna. Ha nem vagy elég szerencsés és a szemedbe kerül, akkor átmenetileg megvakulsz és komoly kellemetlenségek adódhatnak belőle. Ha ez meg is történik, biztosan nem a fájdalomra, a vakságra vagy az égő bőrödre fogsz gondolni. Amint a borz a lebegőbe fújja átható illatszerét, önkéntelenül is beteg leszel. Miközben a támadó gyötrődve menekül és botladozik, a borz sértetlenül és zavartalanul elsurran. Ez egy igazán figyelemre méltó, veszélyelhárító reakció, egy ismert és szeretett természetben élő védekezőtől.

Vegyi anyagot hordozó páncél!

Az afrikai pöfögő futrinka (bombardier beetle) teljesen új szintre emeli a vegyi permetezést. Védekező mechanizmusa oly bonyolult és precíz, hogy az alkotók vitája szerint bebizonyította intelligens külsejükkel kapcsolatos teóriájukat.A futrinka hasán lévő két tározóban két különböző vegyi anyag található, melyek összekeveredésekor egy rendkívül erős exotermikus vagy hőleadó reakció jön létre. A reagens vegyületek fővéshez közeli hőmérsékletűek is lehetnek.Ezután a futrinka másodpercenként 500-szor löveli ki a forró anyagot, mely ezáltal gázzá alakul és beborítja a támadót egy ocsmány szagú vegyülettel. Tehát a támadó fél, szó szerint megsül e lehengerlő védekezés során, mely másodpercek töredéke alatt zajlik le; ha tovább tartana, maga a futrinka halna bele.

Katasztrofális vészjóslók!

Amikor az ellenfél leszereléséről van szó, a dél-amerikai nyílméregbéka egy igazi Mike Tyson. Az még mai napig sem tisztázott, hogy honnan szerzi rendkívül mérgező fegyverét.

A méreganyaghoz kapcsolódó két fő hipotézis

• 1). a béka a testében hozza létre az anyagot,
• 2). a méreg a hangyákból álló étrendből származik és épül fel.

Bizonyítéknak számít azonban, hogy a fogságban tartott békák méregszintje alacsonyabb, mint a vadonban élőké. Habár a méreg származása tisztázatlan, annak ereje nagyon tiszta, nagyon erős és hihetetlen... Általánosságban az arany nyílméregbéka vagy Phyllobates terribilis csupán 5 centiméter, azonban a bőrében található méreganyag olyannyira erős, hogy akár 10.000 egeret vagy 20 felnőtt embert is képes megölni. Mi ez? Talán mészárlás? Nos, az arany nyílméregbéka nappali állat (nappal aktív és éjszaka alszik), mely elég veszélyes időszak ahhoz, hogy akcióba lépjen (persze, csak, ha olyan zsákmányt szerzel, ami előbb téged öl meg).

Amikor a túlélésről van szó, a természet extrém válasza egyes fajok számára, helyet biztosít a történelemben és nemzetségüknek fennmaradását. Kár, hogy számos gyönyörű teremtmény, mindegyik a saját, hihetetlen alkalmazkodási képességével, amellyel több millió éven keresztül megtudta védeni magát, most egy igénytelen és kapzsi emlős kezében van - az emberében.

Ha szeretnénk, hogy ezek a csodák megmaradjanak és meg akarjuk menteni genetikai örökségünket a jövő nemzedék számára, akkor a mi feladatunk a lehető legszigorúbban megvédeni a természet világát.Tehát, amint az önvédelemről van szó, elég betekinteni a természetbe és megcsodálni annak egyszerű, de mégis bonyolult szépségét.