-
Értékesítő
-
Kőműves
-
karbantartó
-
Szállodai recepciós állás
-
Óvodapedagógus
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
TIG hegesztők
2024. 11. 21
-
Eladó | Szolnok
2024. 12. 02
-
IT data engineer
2024. 12. 02
-
Minőségellenőrzési munkatárs
2024. 12. 03
-
Könyvelő gyakornok
2024. 12. 03
-
Játékbolti kisegítő
2024. 12. 03
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A Magyarországon maradó fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, befogásuk és meleg helyen történő átteleltetésük felesleges - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Mint a közleményben írják, Magyarországon 2004/2005 óta telel át rendszeresen néhány fehér gólya. Ezek a madarak a megfigyelési adatok szerint nem egészségi okból, hanem a természetes alkalmazkodási viselkedés részeként maradnak itthon a vonulás helyett.
Az áttelelés evolúciós stratégia
Az ilyen próbálkozás alapvető alkalmazkodási, evolúciós stratégia, mindig vannak az átlagostól eltérő viselkedésű egyedek. Ezek kedvezőtlen körülmények között elpusztulnak, de ha változik a környezet, mint napjainkban a klímaváltozás hatására, akkor életben maradnak, szaporodni tudnak és utódaiknak is átadják viselkedési sajátosságaikat - teszik hozzá.
Emlékeztetnek arra, hogy az egyedek eltérő stratégiája, az afrikai madárfajok északra látogató és életben maradó egyedei tették lehetővé Európa élhetővé váló területeinek benépesítését a legutóbbi jégkorszak mintegy 10 ezer évvel ezelőtti lezárulása után. Ez az oka annak, hogy Magyarország mai fészkelőmadár-állományának jelentős része, így a fehér gólya is, még mindig olyan afrikai fajnak tekinthető, amely csak költeni jár hozzánk.
Kevésbé lehet az itthon maradás, mint a több ezer kilométer repülés
Az áttelelő fehér gólyák viselkedésének magyarázata az lehet, hogy az itthon maradó példányok kevésbé kockázatosnak érzik az itthon maradást, mint az oda-vissza akár 20 ezer kilométeres, hosszú távú vonulást. Ezt segíti, hogy rendkívül változatos táplálkozású madarak, elsősorban rovarokat esznek, de férgeket, pajorokat, halakat, kétéltűeket, kígyókat, békákat, kisrágcsálókat, a talajon talált énekesmadár-tojásokat és -fiókákat is fogyasztanak. Ezért amikor a vizek befagynak és a rovarok sem mozognak, az áttelelő példányok a téli álmot nem alvó egereken, pockokon élnek, melyekre a szántókon, gyepeken vadásznak.
A tarlókon, belterületi füves területeken, parkolóban sétálgató gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség vagy ennek hiánya ad. Ez úgy ellenőrizhető, ha a madár felé indulva felrepülésre késztetjük. Amennyiben a gólya tud repülni, - ezt jelzi, ha a madarat a tetőgerinc, a kémény vagy a fészek magasában állva látjuk - akkor minden rendben van és az állat nem szorul mentésre.
Az itthon maradó fehér gólyák között egyre több lehet az olyan madár, amely sikeresen túlélt legalább egy áttelelést. Ez azért fontos, mert ezek a madarak a sikeres és egyre finomodó túlélési stratégia birtokában vághatnak bele a következő áttelelési kalandba - fogalmaznak a közleményben.