5

A húsvéti nyuszi története a XII. századi Németországba nyúlik vissza, a keresztény ünnepet ekkor kapcsolták össze ezzel a kedves kisemlőssel.

Világi szempontból a húsvéti nyuszi a húsvéti ünnepek szimbóluma, a gyerekeknek és felnőtteknek a nyuszi jut eszükbe a húsvétról. A mosolygó nyúl a hagyomány szerint cukorkát és más édességeket hoz a gyerekeknek, amíg azok alszanak, és tojásokat rejt el a kertekben, amit húsvét reggelén kell a gyerekeknek megkeresniük. Mivel húsvétkor a keresztények Jézus feltámadását ünneplik, egyetlen vallásos szövegben vagy hagyományban sem találunk említést a cukorkáról, tojásokról és a nyusziról. Éppen ezért, akik a húsvéti nyuszi eredetére kíváncsiak, azoknak máshol kell azt keresniük.

 

nyuszi-kepek


A kereszténység előtti „húsvéti" nyuszi

Már évszázadokkal ezelőtt ünnepelték az emberek a tavaszi napéjegyenlőséget és a tavasz kezdetét. Az egyik ilyen ünnep Németországban a XIII. századra nyúlik vissza, amikor a korai németek számos istent és istennőt imádtak. Ezek közé tartozott Eostra (más néven Ostara vagy Eostre), aki a tavasz, a termékenység istennője volt, és tiszteletére lakomákat, ünnepségeket rendeztek a tavaszi napéjegyenlőség napján. Eostra egyik szimbóluma a nyúl volt, mert az tavasszal nagyon szapora és termékeny.

Az angolszász hagyomány szerint, Ostarának volt egy madara, amelyet egy csoport gyermek előtt nyúllá változtatott. A madárból lett nyúl ezután színes tojásokat tojt, amelyeket elrejtett, és arra kérte a gyerekeket, hogy keressék meg azokat.

 

husveti-tojasok



Az első húsvéti nyuszi

Az első írásos feljegyzés a húsvéti nyusziról már az 1500-as években napvilágot látott, azonban az első történet, amit a húsvéti nyusziról közzé tettek, 1680-ban jelent meg. A legenda szerint a húsvéti nyuszi színes tojásokat tojt, és húsvét reggelén elrejtette azokat a kertekben.

A német bevándorlók az 1700-as években az Amerikai Egyesült Államokban is elterjesztették ezt a hagyományt. A húsvéti nyuszi, az "Osterhase" vagy "Oschter Haws" története gyorsan elterjedt a vidéken, miszerint a húsvéti nyuszi számára a gyerekeknek fészket kell készíteniük, hogy legyen, ahová tojjon. Később a hagyomány kibővült azzal, hogy a húsvéti nyuszi azon gyerekek – fészek gyanánt kihelyezett - kosarába, akik jól viselkedtek, a tojás mellé cukorkákat és kisebb ajándékokat is elhelyezett. A gyerekek szombat este sárgarépát tettek ki a nyuszinak, hogy legyen ereje az egészéjszakás ajándékozáshoz.

 

husveti-nyuszi


A húsvéti nyuszi ma

Napjainkban a világi emberek számára a húsvéti nyuszi a húsvéti ünnepek kabalájává vált. Bevásárlóközpontokban és különböző tömeges rendezvényeken a húsvéti nyuszival együtt lehet enni, fotót lehet készíteni vele stb. Ezen kívül megjelenik minden húsvét témájú tevékenységen, így jelen van a kiskereskedőknél, az édességboltokban is. A húsvéti felvonulásokban is helyet kapott, és a csokoládéból is készült már nyuszi forma.

Körülbelül 90 millió húsvéti csokinyuszi kerül évente a kosarakba. A pogányok által tisztelt Eostra istennő szimbóluma ma a világiak számára a húsvéti ünnepek jelképévé vált. Attól függetlenül, hogy a húsvéti nyúlról egy szőrős, hosszú fülű nyúl, vagy egy csokinyuszi jut eszünkbe, már évszázadok óta összefüggésben van a tavaszi szünettel.

 

Húsvéti szokások és hagyományok

Természetes tojásfestékek

értékelés