Értékelve: 1x
(5.0 pont)

Sokáig egyáltalán nem voltunk tisztában azzal, hogy a tömegtermelés beindulásával, az iparosodás fejlődésével mekkora károkat okozunk a bolygónknak. Az erőforrásainkat kimeríthetetlennek tartottuk, magunkat pedig mindenek felett állónak; ennek a hozzáállásnak aztán meg is lett a következménye. A sok munkavállalót foglalkoztató, óriási árbevételt generáló nagyvállalatok sokszor súlyosan környezetkárosító módon működnek, és bár az utóbbi évtizedekben a megújuló energiaforrások használatától a nagy teljesítményű, mégis energiahatékony csavarkompresszorok beszerzéséig egyre több tudatos döntés születik, továbbra is hosszú út áll előttünk.
Változások az ipari környezetszennyezésben
A kialakuló problémákat felismerve a XIX. század végén az Egyesült Államok eszmélni kezdett. Megalakult az első modern, környezetvédelmet előtérbe állító társaság, a Sierra Club, ekkor azonban komolyabb lépések még nem történtek a bolygó védelmében: ehhez majdnem 100 évnek kellett eltelnie. A második világháborút követően a légszennyezés Európában ijesztő méreteket öltött, elég csak az 1952-es, több ezer ember életét követelő londoni szmog-katasztrófára gondolni.
Ettől kezdve került igazán előtérbe a környezetszennyezés globális problémája: 1970-ben megtartották az első Föld Napját, egy évvel később megalakult a Greenpeace. A csernobili katasztrófa 1986-ban rávilágított arra, hogy át kell gondolni, milyen energiaforrásokat használunk, hamarosan pedig az is bebizonyosodott, hogy az ipari termelés szerepe a környezeti változások terén megkérdőjelezhetetlen. Ennek köszönhetően az ezredfordulóhoz közeledve az ENSZ égisze alatt megszületett a kiotói egyezmény, melyben a részes országok vállalták az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentését.
Ma már a megújuló energiaforrásokon, a zöld megoldásokon van a hangsúly, hiszen ez nemcsak a nemzetközi egyezmények alapján vált kötelezővé, de a fogyasztók is tudatosabbá váltak. Erre tekintettel folyamatosan előtérbe kerülnek a modern megoldások, a fenntartható gyártási technikák vagy éppen a kevesebb energiát felhasználó csavarkompresszorok, a munka azonban még nem ért véget. Lássuk tehát, hogy milyen negatív hatással lehetnek a nagyvállalatok környezetünkre.
Milyen problémák merülhetnek fel egy nagyvállalat működése során?
Az Európai Unióban általánosan elfogadott definíció szerint nagyvállalatnak minősül az a cég, amelynél legalább 250 főt foglalkoztatnak, vagy amelynek az éves nettó árbevétele az 50 millió eurót, esetleg mérlegfőösszege a 43 millió eurót meghaladja. Ezeken a számokon felül a határ természetesen a csillagos ég, így nem meglepő, hogy az ilyen vállalatok gyakran óriási ökológiai lábnyommal rendelkezhetnek.
A modern kor legégetőbb problémája a károsanyag-kibocsátás, mely azáltal, hogy előidézi a globális felmelegedést, a bolygót komoly természeti katasztrófák – erdőtüzek, a tengerszint emelkedése – felé sodorja. Egy 2016-ban készített felmérés (Our World in Data) adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása alapvetően négy területre koncentrálódik: ezek az energiafelhasználás, a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás és az ipar. Ezt a problémát kívánta orvosolni a már említett kiotói jegyzőkönyv, valamint a párizsi klímaegyezmény.1. Károsanyag-kibocsátás
A természeti erőforrások rendkívül fontos csoportját képezik azok az elemek, melyeket közvetlen energiatermelésre használhatunk. Ezek az energiaforrások a természetben megtalálhatók, a probléma azonban az, hogy egy jelentős részük nem képes megújulni, tehát csupán az évmilliók alatt felhalmozódott mennyiség áll rendelkezésünkre. A kőszén, a kőolaj és a földgázkészletek belátható időn belül elfogynak, ebben pedig komoly szerepet játszanak a nagyvállalatok is. Erre a problémára kínálnak megoldást a megújuló energiaforrások, melyek egy része időben változó mértékben áll rendelkezésre, ráadásul komoly beruházásokkal járhat a felhasználásukra történő átállás. A változás mégis fontos, hiszen a napenergia, a szélenergia, a geotermikus energia, a vízenergia és a biomassza nagyobb mértékű használatával lehetőségünk lenne a meg nem újuló energiaforrásokat megőrizni az eljövendő generációk számára is. Természetesen magánszemélyként is mindannyian termelünk hulladékot, ez azonban eltörpül a nagyvállalatok működése során keletkező mennyiség mellett. Ez tartalmazhat veszélyes hulladékokat is, például mérgező, gyúlékony, reaktív vagy éppen radioaktív anyagokat, melyek előfordulhatnak szilárd, folyékony és gáznemű halmazállapotban is. Erre tekintettel veszélyesek lehetnek a levegőre, a talajra és a vízre is, a hulladék csökkentésük tehát rendkívül fontos kérdés. A modern világban a feleslegessé váló szemét mennyiségének növekedése számos problémát idéz elő: hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, szennyezi a tengereket és óceánokat, veszélyes az élővilágra és komoly környezeti ártalmakat idéz elő. 2. Az energiaforrások kimerítése
3. Hulladéktermelés
A változás elindult
Az utóbbi évtizedekben a korábbi semleges hozzáállás óriásit változott. A nagyvállalatok elkezdték felismerni a fentarthatóság fontosságát, így egyre nagyobb mértékben térnek át a megújuló energiaforrások használatára, és különböző eszközökkel igyekeznek csökkenteni működésük során a károsanyag-kibocsátást. A globális felmelegedés problémáját azonban egyelőre nem oldottuk meg, de mit tehetünk mi, egyszerű magánemberek? Azon kívül, hogy odafigyelünk a saját ökológiai lábnyomunkra, támogathatjuk a zöld kezdeményezéseket azáltal, hogy a fenntarthatóságot hirdető – és gyakorló – vállalkozásokat segítjük, amikor vásárolni indulunk. Apróságnak tűnhet, de a nagy változások is egy kis lépéssel kezdődnek.