Tetőkert, avagy zöld oázis a betonrengetegben

Értékelve: 1x
(5.0 pont)
CÍMKÉK

A zsúfolt városi környezetben az ember sokszor alig várja, hogy kiszabaduljon, és egy kicsit a természetben feltöltődjön. Egyre többen érzik ezt, így nem csoda, hogy a tetőkertek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Elvégre ha van egy talpalatnyi területünk, akkor érdemes okosan kihasználni azt.

A Kertelünk kertépítő cég nem csupán a hagyományos kertek tervezésében és kialakításában tud segítséget nyújtani, hanem akár a tetőkert megvalósításában is. Végül is miért ne költöztethetnénk a kertet a tetőre?

Nem újkeletű dolog

A tetőkertek nem számítanak manapság újdonságnak, méghozzá olyannyira nem, hogy már az ókorban is léteztek főleg az uralkodók és főpapok palotái körül. Az egyik első tetőkert, vagy másként zöldkert, amiről tudunk, a Kr. e. VI. századból a babiloni függőkert. Egészen a XX. századig a tetőkertek elsősorban a pompa jelképének számítottak. Ebből kikövetkeztethető, hogy korábban nem a funkcionalitás volt a lényeg, hanem a reprezentatív jelleg.

Zöld folt a betonrengetegben

Manapság elsősorban az egyre szűkülő zöldfelület és az optimális helykihasználás miatt látható egyre több tetőn kialakított kert. Habár egyre több magas épület nő ki a földből évről-évre, ez viszont nem azt jelenti, hogy az embereknek ne lenne igénye legalább egy talpalatnyi zöldfelületre.

A városban, ahol nagyrészt minden beépült, nagyon nehéz olyan kihasználatlan területet találni, ami szabadon rendelkezésre áll egy kert kialakítására. A legmegfelelőbb erre az a rész, amire sokan nem is gondolnának, mégpedig a tető.

A tetőkert kialakítása jóval költségesebb, mint a hagyományos kert, esetleg egy park kialakítása. Ennek oka elsősorban az, hogy az épület szerkezetén egy speciális rétegrendet kell kialakítani, amely nem jelent statikai terhelést, viszont a növényeket védi a kiszáradástól, az épületet pedig a beázástól. Ehhez különleges szakértelem szükségeltetik a kivitelező részéről, míg a beruházónak extra költséget jelent.

Tetőkerttípusok

Az intenzív zöldtetőkön nem csupán kertek, hanem akár komplett parkok és játszóterek is megvalósíthatók. Ennél a típusnál nagyjából 25-200 centiméter talajréteggel kell kalkulálni. Hacsak gyepesíteni akarunk, és kisebb méretű cserjékre vágyunk, akkor vékonyabb talajréteg is elegendő. Ha fákat is szeretnénk a tetőre, akkor elengedhetetlen a két méter körüli humuszvastagság. A vízellátást automata öntözőrendszer biztosítja.

Az extenzív zöldtető lényege nem a funkcionalitás, hanem sokkal inkább a látvány és az esztétikum. A tetőn kialakított járdákon és tipegőkön kívül a tetőkert nem is alkalmas az emberi tartózkodásra. A talajréteg ez esetben csupán 10 centiméter, vagyis legtöbbször nincs is szükség öntözésre, így a tetőkertbe a szélsőséges viszonyokat, szárazságot jól tűrő növényfajok is kerülhetnek.