Miért viselkednek furán a meggyhasúim?

Kérdezni szeretném mitől lehet pár napja furán viselkednek a Meggyhasúim. Kikészízették a Corydoras okat az utólsót oda kellett adnom a barátnőmnek. Addig csipkedték szegényt még hátúszója alig maradt és egy nyugodt perce sem volt, most pedig az Áttetsző pontylazacoknak estek neki szabályosan szétszedték ezért külön kellett rakni a lazacokat most pedig az arany ancit kerülgetik. Lehet azért mert ikrázni akarnak? Egy évesek de ennyire sose voltak vadak. Előre is köszönöm a válaszokat.

Kedves Érdeklődő,

nem szokás ezekkel összetenni a meggyhasút és igen, szaporodáskor agresszív. Az sem mindegy, hogy mekkora az akvárium.

Ez lenne az optimális tartásuk:

Tudományos név: Pelvicachromis pulcher (Boulenger; 1901)
Szinonímák: Pelvicachromis sacrimontis,Pelmatochromis subocellatus kribensis, Pelmatochromis pulcher kribensis, Pelmatochromis pulcher, Pelmatochromis kribensis, Pelmatochromis camerunensis, Pelmatochromis aurocephalus, Bíborhasú sügér
Magyar név: Meggyhasú sügér
Csoport: Sügérek
Származás: Afrika; Nigéria.
Testhossz: 8-10 cm.
Természetes élőhely: Holtágak, folyók.
Viselkedés: Szaporodás idején területvédő.
Táplálkozás: Ragadozó (természetes körülmények között gerincteleneket fogyaszt).
Szaporítás: Könnyű, rejtett tereptárgyra ikrázik.
Medence: Minimum 80 literes;
Halnépesség: 80 literre 1 pár;
Dekoráció: Rejtekhelyeket kínáló sziklák az ikrarakáshoz, sok növény és gyökér.
Hőmérséklet: 25-26°C
pH: 4,8-7,5
Keménység: 0-12 NK°
Várható életkor: 5-8 év

Megjegyzés: A Pelvicachromis pulcher több színváltozatban létezik, akárcsak a hozzá közeli fajok, mint a P. taeniatus, P. subocellatus. Ezért a halak jó közérzete érdekében figyelni kell arra, hogy a különféle fajok és a Pelvicachromis nemzetség fajai ne kerüljenek egy akváriumba. Viszont egy nagyobb (150-200) literes medencében nem rokon fajokkal kiválóan társítható, nem csak afrikai halak kerülhetnek mellé, de amennyiben biotóp medencét szeretnénk, akkor a kongólazacok, molnárlazacok, bozót-, és pillangóhalak kitűnő választásnak bizonyulnak. Nem kedvelik túlságosan a megemelkedett nitrit, nitrát, ammónia szintet. Tartása kezdőknek sem jelenthet komolyabb kihívást. A hím és a nőstény színeikben különböznek egymástól, ezért könnyű felismerni őket. A nőstény egy sziklahasadékba, fél kókuszdióba vagy virágcserépbe teszi le az ikráit, melyeket azután mindkét szülő őriz, de talán a nőstény a gondosabb.