22 hónapos mopszom többféle antibiotikumot kapott, mégsem javul az állapota...

Van egy 22 hónapos mopszom. Több, mint 3 hete mandulagyulladással vittük a kórházba. Ott kapott antibiotikumot és más gyógyszereket is. Egy hét múlva javult az állapota, majd két nap múlva elkezdett hányni és fosni. Azóta 3-4 napi rosszullét után 1-2 nap javulás következik, majd kezdődik az egész elölről. Láza nincs. Azóta többféle antibiotikumot kapott, B-vitamint, infúziót rendszeresen, Probiost, Bolus Adstringenst, szenet, mégsem javul az állapota. :( A laboreredményei szerint a fehérvérsejtszáma először 39 volt, de ez az utóbbi két mérés alapján lecsökkent a normális szintre. Viszont két veseenzimje is magasabb a kelleténél. Amikor rosszul van, nem eszik, ha egy picit jobban van, akkor is csak egy keveset tudok belediktálni. Amikor hány, hurutszerű váladék jön fel neki, a széklete pedig folyékony vagy néha spriccel belőle (különösen, miután a doki megnyomkodta). Amikor a doki nyomkodja a hasát, látszik, hogy fáj neki és a pocakja szabályosan kruttyog. A doki azt mondja, hogy egy nagyon makacs bélfertőzés, de nagyon megijeszt, hogy ilyen sokáig elhúzódik és semmi javulás nincs. Tudnának segíteni, hogy mi lehet ez a betegség? Mi okozhatja? Az oltásait rendesen megkapta eddig. Elkaphatja a kutya a gazdájától a hányással, hasmenéssel járó betegségeket?

A részletes kórelőzményből (ritkán találkozunk ilyennel, ezért külön köszönet!) sajnos nem derül ki, hogy szuka kutyáról van-e szó, amennyiben igen, akkor felmerül a gennyes méhgyulladás gyanúja. Célravezető lenne egy hasi ultrahangvizsgálat a kórkép kizárására vagy megerősítésére. Bélgyulladásban a szervezetet tápanyag-, víz- és elektrolitveszteség éri, toxikus anyagok szívódnak fel, és metabolikus acidózis áll elő. Elszaporodhatnak baktériumok is, közülük, pl. az E. coli endotoxint termel, és ez szeptikémiát okozhat. Az akut bélgyulladás feltűnő általános tünetekkel járó betegség; a kutyák elesettek, gyakran lázasak, nem esznek. A túlheveny bélgyulladás (pl. parvovírusos enteritis) egy napon belül elviheti a kutyát anélkül, hogy hasmenés kifejlődésére idő lenne. Ez azonban a kutya életkora és oltási kórelőzménye alapján nem valószínűsíthető. Más esetekben a tünetek középpontjában a hasmenés áll. Gyakori a hányás is. A hasmenésben a bélsárürítés gyakorisága, a bélsár konzisztenciája nagyon változó lehet. Nagy a folyadékveszteség, a szervezet kiszárad, romlik a vérkeringés, sokk következik be. Idült folyamatokban az általános állapot többnyire nem annyira súlyos, mint hevenyekben, a kutyáknak még étvágyuk is lehet, azonban vérszegénység, lesoványodás mutatkozik. Az ember fertőződésének megelőzése érdekében, amennyiben a bélgyulladást Salmonella-fajok vagy a Yersinia enterocolitica baktériumok idézték elő, az ember környezetében, illetve a lakásban kedvtelésből tartott állatokat tisztán kell tartani, a velük való foglalkozás során be kell tartani az általános és a személyi higiénia szabályokat. A méhgyulladás hátterében egyszerű ascendáló (felszálló) bakteriális fertőzés áll, mely a tüzelés alkalmával a méhnyak nyitottsága miatt könnyen kialakul (heveny alak). A fertőződés kiindulhat a hüvelyből, de a húgyutakból is. Miután a cervix (nyakcsatorna) gyorsan záródik és a luteális fázisban az endometrium (méhnyálkahártya) ellenálló képesség lecsökken, a méh lumenébe jutott baktériumok hamar elszaporodnak és könnyen heveny gennyes méhgyulladás (endometritis) kialakulásához vezetnek. A kóros váladék felhalmozódását a szekréciós fázis még inkább elmélyíti, mivel a lokális irritáció fokozza a méhmirigyek szekréciós tevékenységét. A hypersecretio következtében a váladék rövid időn belül (5-10 nap) felhalmozódik. A gennyes méhtartalom szöveti bomlástermékeket, baktérium toxinokat tartalmaz, melyek fokozatosan a véráramba jutva autointoxicatiót (toxaemia) eredményeznek. A gennyes hüvelykifolyás (nyitott pyometra, pyorrhoea), a gyakori vizeletürítés és a fokozódó vízfölvétel gyakran megállapítható. A zárt pyometránál, miután a toxikus méhváladék nagyobb arányban fölszívódik, a tünetek súlyosabbak. A sok vízivás és a gyakori vizeletürítés mellett a has teltsége, feszessége, fájdalmassága, recidiváló láz, hányás, étvágytalanság, elesettség és dehidrált állapot gyakori tünet. Súlyosabb esetekben az autointoxicatio és a pyometrához társultan jelentkező vese glomerulusainak károsodása (membranproliferatív glomerulonephritis) következményeként az uraemia (húgyvérűség) tünetei és proteinuria (fehérjevizelés) is megjelennek. A laboratóriumi leletek közül jelentős és nagy diagnosztikai értékű a neutrophiliával és monocytosissal járó leukocytosis megjelenése (a laboreredmények közül 39 G/l-es fehérvérsejtszám szerepelt a kórelőzményben). Súlyosabb esetekben a karbamid és a kreatinin érték is emelkedett. A pyometra intoxicatióval járó eseteiben károsodik a csontvelő is, következményesen anaemia és leukopenia alakul ki. Ilyenkor megnő a shock kialakulásának veszélye és a műtéti beavatkozás is nagy kockázattal jár. A műtét kockázata azért sem kicsi, mivel a fölszívódó méreganyagok a parenchymás szervek (a máj, a lép, a vese, a szívizom) komoly károsodását okozhatják. Erre utal jelen esetünkben a veseműködés két biokémiai paraméterének emelkedése is. A shock kialakulásának lehetőségére a karbamidszint emelkedése és az állat általános állapotának gyors romlása hívja fel a figyelmet. A diagnózis a jellemző kórelőzmény és a klinikai tünetek alapján nem okoz nagyobb nehézséget. A méh teltsége és megvastagodása a hasfalon keresztül legtöbbször jól kitapintható igen változatos képet mutatva. A gennyes váladék intrauterinális felhalmozódása korlátozódhat egy-egy szakaszra, s így a méh ampullázottá válik. A méh gennyes váladékkal egyenletesen is kitöltődhet, s zárt méhszáj esetén ilyenkor a hasfalon át tömlőszerűen kitágult, hullámzó tapintatú. A méhszáj nyitottsága esetén a váladék nagyobb része kiürül, ezért a megvastagodott méh tapintata tömöttebb, rajta hullámzás alig érzékelhető. A polyuriás-polydypsiás kórképek (diabetes mellitus, diabetes insipidus, Cushing-kór, idült vesegyulladások, stb.) kizárása mellett jó támpontot jelent az ultra-hangos vizsgálat. Ultrahangos vizsgálattal a gennyes méhtartalom nagy biztonsággal kimutatható. A betegség ultrahangdiagnózisa tapasztalatok szerint egyértelmű, ha a méhszarvak haránt átmérője nagyobb mint 1,5-2,0 cm, és a méh ürege folyadékot tartalmaz. A folyadék különböző echodenzitású lehet és a méhszarvak az ultrahang felvételeken rendkívül változatos alakot ölthetnek. Lényeges, hogy a hasüreget alaposan - a szegycsonttól a medence bejáratig többféle síkban is átvizsgáljuk. Ily módon a fals negatív diagnózis esélye kicsi.