9 hónapos basset hound szuka kutyusunknak utódokat szeretnénk...

9 hónapos basset hound szuka kutyusunk az első kisállat a családban, persze mindenki kedvence. Nem ivartalanítottuk, sem eddig, sem később nem tervezzük fogamzásgátló szerek használatát (egyszerűen csak jobban vigyázunk rá, ha tüzel). Ahogy egyre jobban hozzánk nő, mind gyakrabban beszélünk arról, hogy egyszer majd jó lenne, ha utódjai születnének: egyrészt nem lenne egyedül, másrészt ha megöregszik, lenne, aki velünk marad utána. Szaporításra gondolunk, nem pedig egy másik kutya vásárlására, hiszen egy nagyon nyugodt, jó természetű, engedelmes, kifejezetten szép állatról van szó, ezt remélhetjük az utódjaitól is. A gond viszont, hogy nem vagyok tenyésztő, csak egy mezei kutyagazdi, kert, tapasztalat és kellő tudás nélkül. Lehet-e kiskutyákat vállalni ilyen helyzetben? Egyáltalán szabad-e világra segíteni egy alom kutyust, ha csak egyet vagy kettőt tervezünk megtartani belőle, a többit elajándékoznánk? Mi a legalkalmasabb életkor a vemhességre?

Kicsit korainak tűnik nekem, hogy 9 hónapos, családi kedvencként magukhoz vett kiskutyája szaporításán gondolkodik. Egyrészt azért, mert még nagyon fiatal és hasonló dolog lehet az, ha 5 éves kislányunkat férjhez akarnánk már adni. Másrészt a kiskutyavállalás (egy alom átlagban 5-6 kutya, de lehet akár 10 is) egy nagyon komoly és körültekintő előkészítést igénylő dolog. Már elmúlt az az idő, amikor uk-mukk, udvarban megszületik 10-12 kölyök és mind utcára kerül, ahogy felnő. Az odaajándékozott kutyák legtöbbje utcán vagy menhelyen köt ki, mivel nem adtak érte pénzt, nem értékeli őket sok ember. Sajnos mi emberek ilyenek vagyunk. Tisztelet a kivételnek! Aki akár egy kutyát is tenyésztett az élete során, a tenyésztett kutyájáért egészen a kutya élete végig felelős. Még akkor is, ha nem nála van a kutya. Ennek tükrében gondolja meg nagyon alaposan, és a döntés előtt konzultáljon sokat tenyésztőkkel. Végül is az "egykutyás"-ból lesz a tenyésztő.