Ha jól gondolom, ő egy cselőpók, azok közül is inkább a pokoli cselőpók (Lycosa Vultuosa).
A Farkaspókok családjába tartozó 2. legnagyobb hazai pókfaj. Az első és egyben Észak- és Közép- Európa legnagyobb testű faja a (Lycosa Singoriensis) Szongáriai Cselőpók hasonlónak mondható, de az avatottabb szemek számára éles különböztető jegyei vannak.
Termetesebb alkat és termet, sötétebb színek, erősebb kontrasztok jellemzik. A két faj többnyire nem él meg egy területen belül. A Szongáriai Cselőpók inkább a Duna- Tisza köze homokos, többé- kevésbé kötött, szikes talajú területein fordul elő, míg a Pokoli Cselőpók országszerte megtalálható, s nem csak homokos területeken, hanem hegyvidéken is. Minkét faj függőleges lyukat készít a talajban, mely lakhelyéül szolgál, nem szőnek fogóhálót, zsákmányukat lerohanják. Impozáns, de ugyanakkor ijesztő látvány is lehet, hiszen termetüket tekintve nem a megszokott hazai pókokról alkotott képet tükrözik.
Csípése a csáprágóinak mérete miatt fájdalmas, de nem halálos, és alapvetően nem okoz problémákat.