-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Értékesítő
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Asszisztens
-
Kőműves
-
takarító
-
karbantartó
-
Teherautó / pótkocsi szerelő
2024. 11. 20
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Brand Marketing & Content Specialist (Részmunkaidős)
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A zempléni hiúzt legutóbb 2015. december 31-én rögzítette egy kameracsapda, ezt követően azonban sem nyomok, sem további kamerafelvételek nem árulkodtak a jelenlétéről - olvasható a WWF Magyarország MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.
Mivel a hiúzállomány nem stabil Magyarországon, minden egyes egyed nagy figyelmet kap. Az illegális kilövés visszatérő problémát jelent a nagyragadozókra nézve, ebben az esetben azonban az új felvétel tanúsága szerint az állat remekül érzi magát - idézi Veress Balázst, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóját a szervezet.
A kamerán látható hiúzról vélhetően 2010-ben készültek az első felvételek. Szabó Ádám nagyragadozó-kutató azóta figyeli és kíséri az útját. A szekértőnek április végén jelezték vadászok, hogy hiúzt láttak a Zemplénben. A kutató begyűjtötte a kameracsapda-felvételeket, amelyek megerősítették, hogy az állat épen és egészségesen járja az ösvényeket erdei élőhelyén. A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2010 óta működik együtt a nagyragadozók kutatásában, azóta újabb és újabb fotókkal, videókkal sikerül alátámasztani a faj jelenlétét.
Az országban őshonos hiúznak és farkasnak fontos szerepe van az erdei életközösség fenntartásában, hiszen a ragadozók jelenlétének következtében megváltozik a növényevők viselkedése, létszámuk a természetes szintre csökken, ami lehetőséget ad az erdőnek a megújulásra.
Magyarországon az Északi-középhegység ad lehetőséget arra, hogy egykor eltűnt nagyragadozók a környező országokból visszatérhessenek. Mind a hiúz, mind a farkas egyedszáma ma már 10 és 20 közé tehető, amely reménykeltő növekedést jelent, de még mindig igen alacsony, így az állomány egyelőre nem tekinthető stabilnak.
Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója a közleményben hangsúlyozta: kiemelten fontos, hogy a szervezet a védett fajok állományáról minél többet megtudjon és megfelelő védelmet biztosíthasson számukra. Emellett nagyon fontos az is, hogy szemléletformálással felkészítsék a társadalmat a ragadozók jelenlétére. "Újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk békében együtt élni ezekkel az állatokkal, hiszen ez nemcsak az ő érdekük, de a miénk is, mivel a nagyragadozók nélkül erdeink természetes egyensúlya megbomlik" - emelte ki.
A hiúzok védelmét bárki támogathatja felajánlással a wwf.hu/hiuz oldalon.