A klímaváltozás kihívásai a borpárlatok elkészítésében

Minőségi párlatok

A Borsuttogó párlatainak kínálatában megtaláljuk az előkelő konyakot is, de ugyanígy a rum vagy a gin szerelmesei is rálelhetnek a saját kedvencükre. A konyak vagy cognac egy borpárlat, amit a párlatok királynőjének is tartanak.

Sokféle párlattal találkozhatunk a piacon: a szőlőből préselés után nyert törkölyből törkölypálinkát, grappát kapunk. Borból készült párlat a brandy, és ilyen a cognac is, ami egy eredetvédett termék, csak akkor nevezhető így, ha a francia Cognac vidékén termő szőlőből készül.

A szőlőt, ami lehet ugni blanc, folle blanche vagy colomard fajta, októberben szüretelik, a belőle készülő bor alacsony alkohol- és magas savtartalmú.

Az angyalok része

A bort aztán lepárolják, azonban ennek is megvan a maga tudománya, hiszen a cognac esetében ez kétszer történik meg. Az első lepárlás után brouillis keletkezik, ez egy mintegy harminc fokos alkoholtartalommal bír, a második után pedig létrejön az eue-de-vie a maga hetven százalékos alkoholtartalmával.

Ez utóbbit aztán három részre különítik el, és ebből kettőt újra lepárolnak, majd megkezdődhet az érlelés, ami 350-400 literes tölgyfahordókban zajlik, és kötelezően két évig tart. Ezalatt az idő alatt is párolog a cognac, évente 3-4 százalékot, és ezt igen lenyűgöző módon az angyalok részének nevezik.

Érdekesség, hogy a konyakkészítés igen magas szaktudást igényel, hiszen nem egy évjárat terméséből készül, hanem házasítják a különböző hordók tartalmát. A palackozás előtt tisztított víz is kerül a párlathoz, hogy a végeredmény 40 százalék alkoholtartalom legyen.

Környezeti kihívások

2016 májusában jégeső pusztította el a szőlőt Chablis, Beaujolais és Cognac területén, egyes szőlőültetvények a teljes termést elvesztették, amikor 15 perc alatt 15 centiméternyi jégeső esett. De 2018-ban is lesújtott a természet a vidékre, a viharok 10 ezer hektár szőlőt érintettek. Azonban nem a klímaváltozás az első ökológiai válság, amely Cognacot sújtja, hiszen például az 1870-es években a filoxéria végzett nagy pusztítást.

Több fronton is változásokra van tehát szükség, és egyre többen sajátítják el, és alkalmazzák a konyakkészítés környezetbarát módját. Például könnyebb palackokkal dolgoznak, vagy száz százalékban újrahasznosított üveget használnak, kerülik a gyomirtók alkalmazását, és a teljes iparág azt kutatja, hogy hogyan lehetne kevesebb energiát felhasználni a lepárláshoz. A konyak megőrzéséért folytatott küzdelem több fronton is zajlik tehát.

Az elkövetkező években a konyakiparnak a termelést az éghajlatváltozáshoz kell igazítania, környezetbaráttá és fenntarthatóvá kell tennie, miközben megőrzi a konyak eredeti jellegzetességeit.