Hová helyezzük a klíma beltéri egységét?

Igazából ez az első lépés, hiszen ennek függvénye, hogy milyen típusú, teljesítményű készülékre lesz szükséged a kívánt eredmény eléréséhez. Fontos tudni, vannak-e a lakásodban, irodádban egymásból nyíló helyiségek, hogyan helyezkednek el a válaszfalak, csak így lehet optimalizálni a hűsítő légáram útját.

Legfontosabb szempontok

Alapvetés, hogy a légkondicionáló berendezésnek elegendő térre van szüksége a hatékony működéshez, illetve azt is fontos kitalálni, mielőtt például a Komfort Plus klímáiból választanál, hogy mely helyiségekben van igazán szükséged a berendezésre. Ritkán fordul elő, hogy valaki a lakás összes helyiségét légkondicionálóval szereli fel. A legtöbb otthonban a nappali szoba a helyes választás, ami sok otthonban közös légtéren osztozik a konyhával, valamint az étkezővel.

Azt is meg kell tervezni, hogy a hideg levegő ne közvetlenül azokra a helyekre, például ülőgarnitúrára érkezzen, ahol sokat tartózkodunk, de a fűtéscsövek közelsége is kerülendő. A belmagasság függvényében esetenként változhat, de általános szabály, hogy a beltéri egységet a plafontól 15-20 centiméterre helyezzük el, így a szereléshez, karbantartáshoz is marad elegendő hely.

Mire való a kültéri egység?

Legyen szó mono-, avagy multi split klímáról, a beltéri egység mellett minden esetben szükség van kültéri egységre is, igazából a két készülék együttműködve tudja csak végezni a feladatát, a lakás levegőjének hűtését, illetve fűtését az őket összekötő vezetéken keresztül. Minél rövidebb távot kell a vezetéknek áthidalnia, annál hatékonyabban működik a rendszer, hiszen így a kondenzvíz is könnyebben távozik, melynek pangása a baktériumok elszaporodását is okozhatja. Arról nem is beszélve, hogy minél rövidebb a két egységet összekötő vezeték, a kiépítés díja is annál kedvezőbb.

A két készüléknél nemcsak a távolság a mérvadó, de a szintkülönbség is, ideális esetben ez sem haladhatja meg a néhány métert.

A klíma hatása az egészségre

Bizonyára találkoztunk már olyan emberrel, aki nyáron lett náthás, és nem parlagfű-allergia miatt, ami ellen a szűrt kondicionált levegő egyébként hatékony védelmet jelent. Mindenkinek jólesik a hideg szoba a nyári kánikulában, viszont a kinti és a benti hőmérséklet közötti 10-15 fokos különbség jelentette terhelés megbetegedésekhez vezethet, ahogy azt tavasszal, illetve ősszel is érezhetjük. Nem a megfelelően karbantartott készülék terjeszti a betegséget, hanem a rosszul megválasztott hőmérséklet. A túlhűtött levegő ezenfelül az orr nyálkahártyáját is kiszárítja, de hosszabb távon ízületi gyulladást is okozhat.