Sir Pamacs, a tengerimalac

Az én háziállatkám Sir Pamacs, egy helyes kis tengerimalac. Nagyon kis pajkos, amikor hozzám került, még elég félénk volt.

Az én háziállatkám Sir Pamacs, egy helyes kis tengerimalac. Nagyon kis pajkos, amikor hozzám került, még elég félénk volt. Az elején folyamatosan visított, úgy be volt pánikolva. Két nap kellett, amíg végre kimerészkedett a házából, és elkezdett érdeklődni a környezete iránt. Eltelt öt hónap, és a maliból egy teljesen szelíd állatka vált, aki minden lépésemet követte, és reklamált, ha elmaradt a napi séta, és játék.

Miután már egy ideje nálunk lakott Pamacs, elkezdtünk gondolkodni, hogy veszünk mellé egy kislányt, ne legyen olyan egyedül, amikor nem vagyunk itthon. Így egy hónap után megérkezett Pamacs Pajti is. A kisasszony teljesen más karakter, mint Pamacs, követelőző, és nagyon határozott, de hamar megbarátkoztak, annak ellenére, hogy Pamacs mellette labdába sem rúghatott, ha kajáról volt szó. Mindig a női akarat győzött. Egyszóval Pamacsból igazi kis papucsállatka lett.

És jött a következő "probléma": mikor lesz Pajti ivarérett? Elkezdtünk számolgatni, hogy kb. nyár eleje (Pajti 2 hónaposan került hozzánk). Még javában tervezgettük a jövőjüket, mikor is egyik reggel arra ébredtem, hogy valami nem stimmel állatkáimnál... Hát igen, számolni még én is tudok, 2 mali helyett 3 volt a terráriumban. Hát, meglepett, az biztos!

Most együtt laknak ők hárman; a pici már 1 hónapos. Az együttlakás is az ő akartuknak megfelően történt, ugyanis miután a harmadik rácsot szedték szét a terráriumukban - ami elválasztotta őket - feladtuk a küzdelmet...