Czapáry Veronika írónő és üvegművész. Két könyve jelent meg eddig (Anya kacag, Jelenkor Kiadó, 2012, Megszámolt babák, 2013, Scolar Kiadó), s felolvasóestek, rendezvények rendszeres előadója, vendége, újabban pedig beletanult az üvegolvasztés tudományába és üvegékszereket, lámpákat készít.. (www.uvegsztori.hu) Egy ideje már lehetetlen vele négyszemközt beszélni, mert mindig ott áll, ül, vagy éppen lábainál fekszik Sir Edgár, aki nem a Gyaloggaloppból pattant elő, hanem egy agár!-
Hogyan került hozzád ez a kutyus?
- Edgár (régi nevén Barcsi Bácsit) 2014 november óta van velem, a barcsi állatmenhely vezetője Biczák Balázs kobozta el, így került az agármentők gondozásába, akiknek vezetője Nagy Henriett. Régi adatlapja: http://allatok.info/animal.php?a=10441441, Én a Sir Edgár nevet adtam neki Edgar Allan Poe után. Az Agár Fajtamentők 1995 óta lassan több mint hatszáz agarat mentettek meg, (www.szentferenc.hu) rengeteg beteg és méltatlan körülmények között tartott állat kerül hozzájuk, sőt fel is kutatják a láncon tartott kutyákat. Ők a Szent Ferenc Állatotthon keretein belül működnek, akiknek ugyancsak legalább tízezer keverék kutya köszönheti életét. Gondosan kiválasztják és leellenőrzik, hogy kiknek adják ki a meggyógyított, ivartalanított kutyákat. Edgárnak kobzásakor súlyos, kezeletlen bőrbetegségei voltak, csontsovány volt, mert nem etették, minusz tíz fokban is kint tartották egy nagyon kicsi helyen, nem vitték futni, ezért eldeformálódott a gerince.. Edgár most több minttíz éves lehet, van benne három géppuskagolyó, nem volt behívható és a macskákat nem szerette.
- És mégis őt választottad, pedig közismert hatalmas macskaszereteted…
- Ezt csak később tudtam meg róla. A macskákkal fél év alatt összebarátkoztattam, megtanítottam neki, hogy a macska-nem is macska, de azért a macskák óvatosak voltak az elején nagyon, lassított felvételszerűen mozogtak előtte, sejtették, hogy a kutya néha bekattanhat, ha futnak. A házban sokszor össze voltak zárva szocializációs okokból, és most már sokszor egymás mellett is alszanak. Időnként Edgár gyanakvóan nézett rám, hogy talán mégiscsak macska a macska, hiszen macskaszaga van , de elmagyaráztam neki, hogy hozzám tartoznak, és olyan, mintha engem bántana, ha valakinek baja lesz. Szabadban futó állatokról viszont csak nagy nehézséggel tudom lehívni. A kertben és a ház körül sem bántja már az én macskáimat, de a messze szaladó valami után, ha előbb veszi észre mint én, akkor nekiiramodik. Edgárnak nem volt lehetősége arra, hogy a szocializációdjon, ezért eleinte minden kutyának nekiment, mindegy volt, hogy milyen fiú, lány, kicsi vagy nagy. Ezek a kutyaverekedések rosszul is végződhettek volna, számtalanszor szedtem szét Edgárt és másik kutyát. A Népszigeti Kutyaiskola Korom Gábor féle Tükör módszere volt életképes, amit Monoki Nikolett kutyaterapeuta segítségével gyakoroltunk. Két hónapba telt, míre a séta már nem volt többé rémálom és egy évbe, mire a többi kutyanegedelmességi alapszintet megtanulta.
- Hogy a klaszikust idézzem, „Living in perfect harmony“, te pedig nyugodtan alkothatsz.
- Igen, szerintem minden embernek megvan a megfelelő fajta állat, akivel harmóniában tud élni, nekem ilyenek az agarak. Voltak nálam ideiglenesben másfajta kutyák is és idegesítettek. Állandóan ugráltak, mindig minden percben lesték az utasításaimat, hiperaktívak voltak és kifáraszthatatlanok. Edgárt naponta fél/egy órát viszem sétálni és ennyi. Azonkívül csak a kanapén fekszik és simogattatja magát. Azért más kutyákkal való viszonyát nehéz volt rendbe tenni, de nem adtam fel, hiába mondták sokan, hogy már öreg, nem fog tanulni. Edgárral több kutyaiskolában is voltunk, de csak a Népszigetinél jártunk sikerrel, ahol a tükör módszer lényege, hogy a jó viselkedést dicsérjük, arra erősítünk rá klikkerrel és jutalomfalatokkal, a rossz viselkedést eleinte mellőzzük, később tiltjuk, így a kutya a jó viselkedést fogja követni, mert meg akar felelni. Sokszor apró mozdulatokon és állandó figyelmen, koncentráción múlik. Fontos, hogy messzemenően több dícséret, mint tiltás legyen, valamint bizonyos szabályokat be kell tartani (kapuszabály, privát terület szabály, öt perces szabály, stb.) Az agarak is kutyák, tehát fontos nekik, hogy a gazdi erős kezű vezető legyen, biztonságban érezzék magukat, de különösen érzékenyek a tiltásra, ha túl sok van belőle, dacból mindennek az ellenkezőjét teszik. Egy agár hasonlít a macskához, teljesen soha nem fog alárendelődni, és nem lesz irányítható, mindig megmarad egy kis része magának, fontos neki az önálló gondolkodás.
- Akkor ez olyan, mint egy buddhista meditáció.
- Hasonló, sok gyakorlás és játék, Edgár életében nagy áttörés volt, amikor nyolc évesen rájött, hogy a kutyákkal lehet játszani is, szaladgálni és az mennyire izgalmas. Mivel minden nap viszem a Duna-partra, földútra, szántóföldekre, a Lupa tóhoz, természetes környezetben sétálhat. Remélem a Lupa tó bekerítésével nem szűnik meg a kutyasétáltatás lehetősége. Én a Lupa tó miatt költöztem Budakalászra, nekem ez a Gerendai-féle akció olyan most, mintha a tengerpartot kerítenék be mindenhol. - Mindez nagyon szép, de még mindig nem tudom, honnan támadt az az ötlet, hogy kutyád legyen? Edgár úgy került hozzám, hogy találtam véletlenül ősszel egy agár keverék kutyát Budakalászon, akinek sikeresen megtaláltam a gazdijait egy hónapkeresés után, viszont egy nap alatt megtanítottam, hogy ne bántsa az akkor még kilenc macskámat. Előtte, minden kutyatartó és a kutyamenhelyes azt mondta nekem, hogy egy évesnél idősebb kutyát nem lehet erre megtanítani, de Aladárt, eredeti nevén Jimmyt sikerült, úgyhogy innentől nem hittem nekik.. így bátorodtam fel, hogy agaram legyen, bár az elején mindenki le akart beszélni róla, hogy milyen nehéz fajta. Most tizenkettő ivartalanított, oltott macskám van, mindig betéved hozzám egy-egy beteg roncs macska, akit meggyógyítok és végül boldog macskaéletet élhet nálam. Csak egyetlen egyszer fogadtam be macskát közterületről, Szentendréről a Gézát, különben mindig maguktól jelentkeznek a kertemben nálam.
- Térjünk vissza Edgárhoz. Úgy hírlik, a színpadon is megállja a helyét. Az úgy történt, hogy Edgárral a Pelsőczy Réka által rendezett, a Bunda című darab minden próbáján ott lehettünk, bent a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatóival, és az az ötletetünk lett, hogy Edgár is szerepelhessen. A kutya fotói is a díszlet részei, és végigvonul a színpadon, amikor az agártenyésztésről beszélnek a darabban. Edgár büfé és kanapésztár is, mindenhol mindenki őt akarja simogatni, ő pedig csak néz a nagy agár szemeivel , ilyen - jaj de szerencsétlen picuri agár vagyok - tekintettel, holott emberi idő szerint ő már egy öregúr.
- Megváltoztatta az életedet Edgár?
- Igen, teljesen mértékben. Örülök, hogy lett egy mentett agaram, mert új életérzést tapasztaltam meg általa, nagyon közeli, de kontrollált viszonyt, amelyben mindig számíthatunk egymásra és az energiák ide-oda áramolnak köztünk. Sokkal többet is mozgok, és sok barátot szeretztem általa. A kutyámmal és a macskáimmal szimbiózisban élünk, én mindent igyekszem megadni a nekik és cserébe Ők nagyon szeretnek, mert jó gazdijuk vagyok. Ez az állatok és közben lévő szeretetáramlás része az életemnek már és nem tudnék élni nélküle.
- Láttam veled egy interjút, hogy most a szentendrei Dumtsa Korzón tartózkodsz minden hétvégén az üvegművészeti termékeiddel és Edgárt is viszed magaddal. Miért pont az “Üvegsztori” nevet adtad a vállalkozásodnak és mennyiben függ össze az írói munkásságoddal?
- Minden üvegékszerhez egy verset adok ajándékba és kollekciónként megvan mindegyik terméknek az üvegverse. Az üvegvers szót én találtam ki, azt jelenti, hogy az olvasztás vagy készítés közben megfogalmazódik bennem egy életérzés, amelyet az üvegben szeretnék kifejezni és ezt versben is megfogalmazom. így maga a tárgy is többet jelent csupán egy tárgynál. Minden péntek, szombat, vasárnap a Dumtsa Korzón vagyok október 15-ig, valamint valószínűleg a karácsonyi vásárra is oda megyek. Edgár nem mindig van velem, mert fárasztó neki is, de a három napból egy napot minimum. Szereti nagyon a helyszínt, mert jó a levegő és közel a Duna, van, hogy órákig simogatják, persze Edgár mindig rátesz egy lapáttal.
Barta Zsolt
