A leghíresebb vizsla: Rozsdás blogjának története

Dóczi-Tóth Eszter a népszerű www.rozsdas.blog.hu és a http://fekvovizsla.blog.hu/ kitalálója és szerkesztője. Rozsdás, Eszter magyar vizslája talán a leghíresebb vizsla hazánkban, ugyanis naponta több ezren kíváncsiak arra, hogyan telnek Rozsdás kutyi napjai. Minket is kíváncsivá tett Rozsdás, megkerestük hát Esztert, hogy kifaggassuk kedvencéről.

Háziállat Magazin: Honnan és mennyi idősen került Hozzád (Hozzátok) Rozsdás?
Dóczi-Tóth Eszter: Rozsdás alig múlt hat hetes, amikor hozzánk költözött. "Tervezett" kutyu volt, a mi kívánságunkra és persze saját örömükre hozták össze nekünk Rozsda szülei, egy kedves, vidéki vizslaházaspár. Születésétől fogva hetente látogattuk, Marci a mai napig emlegeti, hogy milyen ici-pici volt akkor, amikor még nem hozhattuk haza, csak eredeti családja körében szeretgethettük.

Háziállat.hu: Mindig is vizslát szerettél volna, vagy Rozsdást a sors vezérelte hozzád?
D-TE: Nem tudom, miért, de gyerekkorom óta becsípődött nekem a vizsla, mindig azt szerettem volna, pedig senkit nem ismertem a környezetemben, akinek vizslája lett volna. Szóval, két dologra tudok gondolni ezzel a kérdéseddel kapcsolatban: vagy Frakk hatott rám ilyen súlyosan anno, vagy pedig előre meg volt írva nekem a vizslagazdiság.

Háziállat.hu: Rozsdás gondolom teljes értékű családtag, akként is viselkedik? Mindenbe beleüti az orrát és mindenben részt akar venni?
D-TE: Rozsdás teljesen teljes értékű családtag, egyenrangú, az első perctől fogva. Ezt, persze, tudja is nagyon jól, néha vissza is él vele :-). Amit nekünk szabad, azt neki  muszáj, és igen, mindenbe beleüti az orrát, mindenből kiveszi a részét, ahogy mondani szoktam: mint az úttörők régen - segít mindig, mindenhol (ott is, ahol éppen talán nem kéne). Tudja, hogyan kell takarítani, főzni, leckét írni, hajat-fogat mosni, bevásárolni, asztalnál egyenesen ülni, blogot írni...

Háziállat.hu: Hogyan jött a blogírás gondolata (www.rozsdas.blog.hu)?
D-TE: A blogírás gondolata két dologból eredeztethető: 1. döbbenten tapasztaltuk, milyen iramban fejlődik babakuttyunk, mennyit változik egyik napról a másikra. Mivel három gyermek fejlődésének voltam aktív résztvevője, ezért tudom, hogy milyen könnyen elfeledjük azokat az apró csodákat, amiket kiskorukban produkálnak. Egy rövid ideig még tudjuk dédelgetni ezeket az emlékeket, aztán az újabb események kiszorítják őket, s az idő múlásával már akkor sem tudjuk újra felidézni, ha nagyon szeretnénk. Ezért találtam ki azt a "trükköt", hogy megörökítem Rozsdás napjait - leginkább a gyerekek számára. Fényképekkel, s az éppen aktuális napjának legfontosabb eseményeinek megírásával.

2. Roppant fontosnak tartom, hogy ha mi, szülők, úgy döntünk, bevállalunk egy négylábút családtagnak, akkor tanítsuk meg gyerekeinknek, hogy gondozni egy élőlényt nem csupán móka, kacagás, hanem óriási a felelősség, hiszen az ő élete teljesen ki van szolgáltatva a mi hozzáállásunknak. Azzal, hogy a mi kuttyunknak saját blogja lett, ebünk léte "felértékelődött", személyiséget kapott, onnantól kezdve nem csupán egy kutya volt a családja számára, hanem egy nem akármilyen egyéniség. "Valaki", akinek gondoskodás, odafigyelés, szeretet, elfogadás, megértés és tisztelet jár, ugyanúgy, ahogy a családunkban mindenki másnak. És most, hogy Rozsdás már héthónapos, nyugodtan mondhatom - bejött a módszer :)

Háziállat.hu: Majdnem minden nap írsz valamit Rozsdás blogjába, Te vagy ilyen lelkes vagy már követelik az olvasók?
D-TE: Most már nem tehetem meg, hogy több napot kihagyjak. Egyrészt bevállaltam valamit, olyan dolgot, amit nem csak akkor csinálok, ha kedvem van hozzá, vagy úgy tetszik, hiszen nem a kis naplómba írom a gondolataimat, hanem nyilvánosság elé tárva. Nem hittem volna, hogy ennyi kedves ember fog örülni majd Rozsda napjainak, nem gondoltam volna, hogy a kis történetekkel örömet fogok szerezni másoknak is, nem csupán a közvetlen környezetemben élőknek.

Sok levelet kapok, amiben köszönik, elmondják, hogy például esti programként csak azért kapcsolják be a számítógépet, hogy megnézhessék, elolvashassák, mi történt éppen ezzel a drága ebbel, s ha nem jelentkezem két napig, akkor bizony már aggódó írások érkeznek hozzám. Azért hozzá kell tennem, hogy örömmel írok, még akkor is, ha hulla fáradt vagyok. Kikapcsol, feltölt, átállítja az agyamat, kis esti megemlékezés a napunkról, tulajdonképpen az életünkről. Ja, és imádom megnyomni a végén az "élesítő" gombot! :-)

Háziállat.hu: Családanya, egy étterem cégvezetője és a Vizsla Túra egyik szervezője Vagy egy személyben: honnan ez a sok energia? Egészséges életmód vagy csak simán hiperaktivitás?
D-TE: Hűűűű, ez nehéz kérdés! Először is, a Vizsla Túrának én nem vagyok szervezője, persze, ha kell, vagy tudok, segítek, de lelkes rajongója és résztvevője vagyok inkább. Pro-bio Étterem - két évvel ezelőtt talált meg a lehetőség, hogy ha gondolom, belevethetem magam az egészséges gyermekétkeztetés rejtelmeibe, és három gyermek anyjaként ezt a feladatot én kötelezőnek éreztem. Waldorf iskolák számára főzünk tartósítószer-, vegyszer-, adalékanyag-mentes ételeket, sok-sok zöldséggel, finomított alapanyagok mellőzésével. Nehéz volt a tanulóév, de megérte. Bár, a sors fintoraként egyik gyermekem sem ezt eheti az iskolában, óvodában, de legalább vannak olyanok, akik igen. Ez örömmel tölt el. S hogy ne csupán a gyerekek kis csapatához juthasson el, kitaláltuk férjemmel, hogy csinálunk egy pici, családias éttermet, a fenti elveink figyelembevételével, abszolút normális árakkal, házias ízekkel. Negyedik hete vagyunk nyitva, s úgy tűnik, van rá igény (kipróbálhatod, ha elfogadod az ebédmeghívásomat végre :-))).

A blog írása mellett így aztán van még néhány másik oldal - etterem.pro-bio.hu , pro-bio.hu , amit szerkeszthetek, frissíthetek, magam csinálok minden ilyen típusú háttérmunkát. Azért el kell mondanom, hogy mázlim van, mert a legidősebb fiamat sikerült mérnök-informatikusnak felnövesztenem, és ha fizikailag nem is dolgozik helyettem, de iszonyatosan megkönnyíti a helyzetem, amikor elakadok. Jó tanár ő számomra, én meg igyekszem jó diáknak lenni :-) És most már tényleg a kérdésedre válaszolva: Imádok dolgozni, napjaimnak szinte minden pillanata aktívan telik. Megfelelő logisztikával megoldható, hogy mindenre jusson erőm és időm, amit szeretek.

Meghatároztam, mi a legfontosabb számomra, így a család lett napjaim szent törzse, köré rendezem, szervezem a többit. Hogy értsd, mire gondolok, 10 óra előtt szinte elérhetetlen vagyok, iskolába, óvodába indítom a gyerekeket, majd következik a hegymenet Rozsdással, így lelkileg, fizikailag remekül indul a napom. Aztán munka délutánig, újra család, játék, gyerekek, vacsifőzés, szóval a szokásos, majd elalvásuk után jön a következő műszak :-). Így, ha szükséges, az alvásidőmből kell lecsippentenem, de sebaj, maximum másnap, mint a zombi lézengek. Szerencsém van, mert férjem hasonlóan aktív életre van beállítva, ráadásul együtt töltjük a napjaink nagyrészét - együtt zizgünk, együtt purcanunk ki. Így minden könnyűvé válik...

Háziállat.hu: Futótűzként terjed a fekvővizsla blog híre, rengeteg képet küldhetnek be, mindet Te töltöd fel az oldalra vagy van segítséged?
D-TE: Nem gondoltam volna, hogy ekkora sikere lesz az alvó vizsláknak, boldoggá tesz a blog bővülése! Nagyon sok kép érkezik, most is várakozón van legalább nyolc kutyu, és ebben nincs segítségem, egyedül méretezem át, töltöm a képeteket, írásokat, szerkesztem az oldalt. De az eredmény minden fáradtságot megér. Bár, ismerem az összes képet, vizslát, nyugvópontként használom az oldalt én magam is, görgetem egymás után a képeket, viccesek, kedvesek, kiszakítanak a hétköznapi problémákból.

Háziállat.hu: Tervezed a blog "bővítését"?
D-TE: Kaptam már különböző kéréseket, és nekem is volna pár ötletem, hogy milyen irányban bővítsem a blogot, de egyelőre nem tervezem, talán egy-két hónap múlva.

Háziállat.hu: 2008 mit ígér neked? Mik a terveid?
D-TE: :) jó kérdés! 2008-as év számomra eddig rendkívülire sikeredett. Új barátokat tudhatok magam mellett, éppen a vizslák kapcsán, a munkáim boldoggá tesznek, és ez a közvetlen környezetemre ugyanolyan pozitívan hat, mint rám. Ha így maradna minden december 31-ig, akkor az maga a tökély lenne! Nagy terveim között szerepel ebben az évben, hogy minél több embernek tehessem elérhetővé az egészséges táplálkozást, hogy nyári táborokba is eljuthassanak a gyerekekhez  speciális ételeink, de e legfőbb célom, hogy ne kelljen különlegesként kezelni azt, aminek

A fotókat Dóczi-Tóth Eszter készítette