1. Akváriumi kellékek: csodaszép díszek a vízben
Egy akváriumban minden dekoráció, ami nem hal, víz, vagy üveg. Kétrészes sorozatunkban az akváriumon belüli és az azon kívüli dekoráló elemeket mutatjuk be. Jöjjenek most a víz alatti díszek!
Egy akváriumban minden dekoráció, ami nem hal, víz, vagy üveg. Kétrészes sorozatunkban az akváriumon belüli és az azon kívüli dekoráló elemeket mutatjuk be. Jöjjenek most a víz alatti díszek!
A fülemüle a rigófélék családjába tartozik. Vonuló madár, a telet Afrika trópusi tájain tölti. Az első hím fülemülék április derekán érkeznek, és azonnal territóriumfoglalásba kezdenek.
Az aljzat sokféle anyag lehet, napjainkban leginkább mosott sóder, kvarchomok és gyöngykavics. Az, hogy melyiket választjuk, a halak igényeitől függ...
Jól mutat a csiga az orgonán, nem?! Ha kíváncsi vagy a májusi nyertes fotóra és a nyereményre, olvass tovább!
Növényevő halak mellé általában az Anubias-féléket, a Microsorium pteropust, a Cryptocoryne aponogetifoliat és az Aponogeton crispust/undulatust szokták tenni.
Az almacsiga legfeljebb az elpusztult halak teteméből eszik - ahogy szinte az összes hal. A felsorolt halak alapján egy nagyon vegyesen és nem igazán jól társított akváriummal állunk szemben, ha ez kis helyen magas darabszám mellett van, akkor önmagában a stressz is végezhetett a hallal vagy halakkal (azt sajnos nem írta meg, hogy milyen és mennyi hal pusztult és tűnt el), Ha semmit nem talált a hal maradványaiból, akkor az akvárium környékén is érdemes lehet alaposabban körülnézni... A felsorolt halak közül egyébként a xifók és a szumátrai díszmárnák hajlamosak a csipkelődésre illetve egyes algaevő-fajok is ilyen méretben agresszívak lehetnek, azonban ha ezek miatt pusztul el egy hal annak előjele szokott lenni, a csipkedett halon látszik a szakadozott úszó illetve, hogy bújkál, a csipkelődős halak is inkább a stressz által, mint fizikailag végezhetnek egy hallal, ezért is nagyon fontos a megfelelő társítás és az akvárium lakóinak egészségi állapotát rendszeresen ellenőrizni.
Örömteli dolog hozzájutnunk egy akváriumhoz, ha az régi vágyunk, de ahogy más állatok tartásánál is így van, itt is könnyen kudarcok érhetnek minket, ha nem készülünk fel kellőképpen előzetesen a dologra. A "csíkos barna hal" például egy olyan faj, amit kezdőként soha nem szabad megvennünk! A szakirodalmat legalább nagy vonalakban áttanulmányozva tudnunk kell, hogy pontosan mit szeretnénk, de legalább olyan kereskedőhöz kell mennünk, aki szakértően tud segíteni a témában, és helyes tanácsot tud adni a betelepítendő fajok igényeit illetően. Hogy rátérjek a konkrét problémára: az akváriumot 2 hét üresjárat (növényekkel, szűrővel, aljzattal berendezetten) után fokozatosan kellett volna betelepíteni halakkal - az akvarisztika nem a türelmetlen emberek hobbija :) -, ezen felül a halak száma a második vásárlás után igen magas lett, ami mellé még a kezdők által gyakran elkövetett hiba, a túletetés is társulhatott. A "rák"-ról nem tudom mennyit tájékozódtak vásárlás előtt, az akváriumban tartott rákfajok többsége előszeretettel csipkedi/fogyasztja a halakat és darabolja a növényeket, garnélákat ajánlatosabb közös akváriumba tenni. Halpusztulás után a jövőben az első fontos lépés semmiképp´ sem az új halak vásárlása, erre csak a pusztulás okának megállapítása és kiküszöbölése után kerülhet sor! A darakórról nagyon sokat lehet olvasni és minden rendes helyen ismerik a kezelésének módját, ezért azt nem részletezném. Nagyon fontos, hogy annak elmúltáig semmilyen új halat ne vásároljon! Sajnos a leírás alapján nem egyértelmű, hogy ez az egyetlen pusztulási ok, de ennek kezelése feltétlenül fontos. Sajnos a megmenthető halak száma folyamatosan csökken, ezért ezzel kapcsolatban viszont minél előbb kell cselekedni. A jövőben halvásárlás előtt nagyon figyeljen a megvásárolni kívánt halak viselkedésére és esetleges az betegségek külső jeleire, hogy el tudja kerülni az akváriumban lévő halállomány fertőződését. Kétes esetben, illetve kezdők számára mindig ajánlott az új halak karanténozása. Remélem a kezdeti problémák nem szegik kedvét, sikeres akvarizálást kívánok!
Banánt, almát, vagy uborkaszeleteket, friss (és megmosott) zöld leveleket. Ide sorolhatjuk például a gyermekláncfű levelét, a fejes salátát és a spenótot. Kerüljük az egzotikus növényeket, melyek nem honosak csigánk természetes élőhelyén. Természetesen a csiga hamar tudtunkra adja, milyen növényeket nem szeret, azzal, hogy nem eszi meg azokat. A vízbe áztatott macskaeledel (kis mennyiségben) szinte ellenállhatatlan csemege egy átlagos csiga számára.
Kedves Olvasónk, ebben a cikkben mindent megtalál az almacsiga tartásáról: http://www.haziallat.hu/akvarium/edesvizi-fajok/a-rejtelyes-almacsiga/1723/
A rossz hír, hogy a darakór kórokozójától nem fog tudni megszabadulni, a jó, hogy ez az élősködő csak a legyengült halakat veszélyezteti. Vegyszeres kezelést nem szoktunk javasolni, mivel az sem kizárt, hogy a tényleges elhullásokért nem is a darakór, hanem a parakill vol a felelős. A szokásos eljárás a 30 fok körüli vízhőmérséklet, amely általában magában megállítja a darakór terjedését.