Érdemes lenne megfigyelni a királypitonod éjszakai aktív viselkedését, hiszen nehogy a valódi egyensúlyzavar helyett a jellegzetes védekezési viselkedése járjon zavaró hanghatással. A jellegzetes védekezési viselkedése a labdává gömbölyödés, amikor fejét és nyakát szorosan a gyűrűk közé dugja. Ebben a helyzetben szinte teljesen reakció nélkül lehet görgetni, tologatni a kígyót. Sok más faj is használja a passzív védekezésnek ezt a módját, de csak kevesen fejlesztették ilyen tökéletes szintre.
A megfigyeléshez viszont virrasztás szükséges, és a következőket szükséges kórelőzményi adatként papírra jegyezni: rendszeres-e az egyensúly elvesztése, a farkával kapaszkodik-e a kígyó és csak a test elülső részén veszíti el az egyensúlyát, vagy éppen fordított a helyzet, milyen magasságban következik be a "lepottyanás", próbál-e korrigálni az állat esése közben, amikor a talajra ér, rögtön tudja-e rendezni testhelyzetét, nem látszik-e a viselkedésén tudatzavar, stb.
Az egyensúlyozás szervrendszerét ért fertőzések (baktériumok, vírusok, esetleg paraziták) szintén kiválthatják a helyzetérzékelés zavarát, annak ellenére, hogy az általános állapot megtartott, bágyadtság, étvágytalanság nem jelentkezik. Az utóbbi általános tünetek jelentkezése esetén azonban állatorvosi gyógyszeres kezelés válik szükségessé.