56. Amit tudni érdemes a bengáli macskáról
A bengáli macska egy 1963-ban indult tenyészprogram keretén belül jött létre mint önálló fajta, létrehozása a kaliforniai Jean Mill nevéhez fűződik.
A bengáli macska egy 1963-ban indult tenyészprogram keretén belül jött létre mint önálló fajta, létrehozása a kaliforniai Jean Mill nevéhez fűződik.
Hirdess ott, ahol az állatok gazdái böngésznek!
Történetünk 2002 májusában kezdődött, amikor is világra jött a világos színű oroszlánkölyök a győri Xantus János Állatkertben.
Mostanában haragszom a mamira... Mióta ideköltöztünk ebbe a lakásba, sokkal kevesebbet foglalkozik velünk. Mármint Velem és Bendegúzzal...
Bizsu egy holland törpe keverék bak nyuszi. Fekete színű az orrán egy fehér háromszöggel. 2002-ben született.
Vissza-visszatérő kérdés: mikor lehet "utcára vinni" a kutyakölyköt? Ahhoz, hogy erre megnyugtató választ adhassunk, néhány dologgal tisztában kell lenni. A kölykök anyai (maternalis) védettsége (amit az anyatejjel szereznek meg) a fertőző betegségekkel szemben 8-10 hetes korban megszűnik. Ettől kezdve ők védtelenek a kutyák fertőző betegségeivel szemben. Ezért szoktuk 8 hetes kor körül elkezdeni a védőoltásukat (és azért, mert korábban a maternális immunitás akadályozza a védőoltások hatásának kialakulását). Amíg az állatok alap immunitása nem épül fel a legfontosabb betegségekkel szemben (pl. parvo, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis), addig nem igazán ildomos olyan környezetbe vinni őket, ahol nagy tömegben fordulnak meg ismeretlen előéletű és egészségügyi állapotú ebek (pl. kutyafuttatók). Persze meglehetős túlzásnak minősül, hogy egyesek a földre sem teszik le az állatot addig, amíg nincsenek meg a védőoltásai) - mert van ilyen is. De vajon kell-e sétáltatni ("utcára vinni") a 8-10 hetes állatokat? Valójában nem! Ahol van egy kis udvar, ebben a korban bőségesen elegendő az a mozgási lehetőség a számukra, amit az udvar biztosít. Annál is inkább, mert ebben a korban a kölykök még igen fáradékonyak. Már néhány perces intenzív mozgás kimerítheti őket. Szükségük van arra, hogy "lerogyjanak", és pihenjenek. Nemegyszer tapasztalhatjuk, hogy heves játék, ugrándozás során a kölyök szinte összecsuklik, és már alszik is. Persze más a helyzet ott, ahol nincs udvar (lakásban tartott állatok). Őket (kénytelen-kelletlen) viszonylag korán le kell szoktatni az utcára, mert jó lenne, ha legalább a pisi-kaki egy része az utcán tárgyiasulna, nem a lakásban. Arról nem beszélve, hogy mielőbb szeretnénk szobatisztának tudni a kedvencünket. Nos, ilyen esetben kell keresni a környéken olyan helyet, amit nem látogatnak rendszeresen idegen kutyák. Analógiaként azt szoktam említeni, hogy a kisgyerekeket is leviszi a család az utcára, utaznak is velük, emberek között vannak, pedig még nincs meg minden védőoltásuk, de fertőző osztályra nem viszik őket látogatóba... Ugyanez a helyzet a kutyákkal is. Amíg nincsenek meg a szükséges védőoltások, addig természetesen fokozott figyelemmel kell lenni a környezet iránt. Ahol sok kutyát látunk mozogni, ahol kutyaürülék van a közterületen, oda ne vigyük. Ha ki is visszük az utcára a kölyköt, a séta hossza eleinte ne legyen több 15-20 percnél (éppen a már említett fáradékonyság miatt). Azaz még ne induljunk el kirándulni a kölyökkel, mert hamar ölben cipelhetjük... Arra a kérdésre, hogy hány védőoltás után vihetjük kutyás közösségbe a kölyköt, azt tudom mondani, hogy az az oltási protokolltól függ. Állatorvosa válogatja, hogy milyen oltási sort alkalmaz. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a veszettség elleni oltást is beszámítva 4-5 oltás kell ahhoz, hogy biztonsággal közösségbe (kutyák közé) mehessen az állat. Szerencsére manapság már elég jónak mondható a gazdás kutyák oltottsága, ezért szinte nem találkozunk már parvo-val, szopornyicával. Tehát a korábbi évtizedekhez képest a fertőzési kockázat jelentős mértékben csökkent. Fentiekre való tekintettel, ha az állatorvosuk úgy látja jónak, hogy az általa alkalmazott oltási sor alapján csak a 4. oltás után biztonságos a kölyök közösségbe vitele, akkor azt javaslom, hogy ezt tartsák be. A későbbiekben megtérül a türelem. A nemkívánatos szaporulat megelőzése érdekében a magam részéről az ivartalanítást javaslom.
Hasonló tünetet több minden is kiválthat: - ehet lázas, mert az orr nedvessége és a láz nem mindig van összefüggésbe - lehet minden egyéb szervi betegség kezdetének tünete - lehet valamilyen külső inger, (amit Ön nem érzékelt, de a kutya igen) - lehet a hirtelen időjárásváltozás (légnyomáskülömbség, hőmérsékletváltozás, páratartalomváltozás) - lehet a föld mágneses térerejében történő változás (vihar közeledte) Általános 'rosz dolgot' nem érez meg egy kutya, és a 'szellemeket' sem, a 6 hónapos terhességet meg már jóval korábban észlelte önön.
1/a. IGEN ez lehet (állat) 1./b IGEN ez is lehet (ember) 2. Ez is lehet. Megoldási javaslat: A./ A kutya következetes fajnak megfelelő tartásával, egy kicsit több közös játékkal, sétával, - a fizikai és szellemi igényeinek megfelelő kielégítésével megoldható a jelenlegi probléma. B./ Csináljon belőle egy benti kutyát !
Kedves gazdi, A viselkedési szakértők azt javasolják, hogy finoman ijesszük meg a harapni készülő kiskutyát. Amint észrevesszük, hogy az eb fogait feni az emberhúsra, hirtelen adjunk ki egy magas, szaggatott, hangos, vinnyogó hangot. Ezzel imitáljuk ugyanis a megsebzett, megharapott testvérek hangját. A hangnak olyan hirtelennek és élesnek kell lennie, hogy a kiskutya megijedjen, és abbahagyja a harapást. Olvassa el az ajánlott cikkeinket!
Sajnos a kérdéseire így biztosan nem lehet válaszolni, ezer oka lehet annak, hogy miért nincs étvágya. Könnyen lehet, hogy azért, mert fáj a lába. Azt gondolom, hogy a legjobb lenne olyan állatorvoshoz (vagy rendelőbe) elvinni, ahol meg lehetne a lábát röntgenezni, és ha kell, megoperálni. Egy törött csont megfelelő rögzítés nélkül nem fog meggyógyulni, főleg akkor, ha a beteg folyamatosan mozog, járkál. Viszont folyamatosan fájdalmakat okoz.