Elképzelhető, hogy emlékszik, ha a fajtársát képes felismerni fotó alapján :)
A kutyák egy kis késleltetéssel is meg tudnak tanulni, ismételni és jegyezni olyan cselekvéseket, amelyeket emberek tanítanak nekik. Claudia Fugazza és Miklósi Ádám (ELTE) új tanulmánya szerint ez a késleltetett utánzás lehet az első bizonyítéka annak, hogy a kutyák kognitív képességgel rendelkeznek mind a cselekvések kódolását, mind a visszaidézését illetően. A kutatási eredményeket a Springer’s Animal Cognition folyóiratban közölték. A háziasított kutyák különösen fogékonyak arra, hogy az ember kommunikációs jelzéseire hagyatkozzanak. Pusztán az ember megfigyelésével is tanulnak, és tanításos helyzetekben könnyen befolyásolja őket az ember. A humán szociális csoportokban való élet valószínűleg előnyben részesítette képességüket az embertől való tanulásra. Fugazza és Miklósi azt vizsgálták, hogy a kutya rendelkezik-e a késleltetett utánzás kognitív képességével. 8 felnőtt, családi kedvencként tartott kutyát a gazdájuk kiképezett a „csináld utánam” módszerre, majd arra is, hogy várjanak egy kis időt (5-30 másodpercet), mielőtt a kutyának utánoznia szabadott a megfigyelt cselekvést, például körülsétálni egy vödröt, vagy csilingelni egy csengővel. A kutatót azt figyelték meg, hogy vajon a kutyák képesek voltak-e utánozni az emberi cselekvéseket különböző időtartamú, 40 másodperctől 10 percig való késleltetések során. A várakozás ideje alatt más tevékenységekkel foglalták el az ebeket. Fugazza leírja, hogyan kiviteleztek egy adott tesztet: először a tulajdonos, Valentina, leültette a kutyáját, Adilát, és rávette hogy rá figyelve maradjon ott, mindig ugyanabban a kezdő testhelyzetben. Három darab, véletlenszerűen kiválasztott tárgyat helyeztek le, mindegyiket ugyanakkora távolságra Adilától. Amikor Adila a kezdő pozícióban volt, Valentina bemutatott egy tárggyal kapcsolatos cselekvést, például a kezével megszólaltatott egy csengőt. Ezután a páros egy szünetet tartott, s addig egy paraván mögé ment, amit azért használtak hogy a kutya ne lássa a tárgyakat, így „ne tartsa észben” a cselekvést. Valamint, a szünet alatt Valentina és Adila egy labdával játszottak, vagy más feladatokat gyakoroltak, például Valentina megkérte Adilát, hogy feküdjön le. Avagy, mindketten pihentek a pázsiton, és a kutya szabadon tehette amit akart – körülszaglászhatott, megugathatott arra járó más embereket stb. Mikor a szünetnek vége volt, Valentina visszasétált kutyájával az eredeti kezdőpozícióba, és kiadta a parancsot: „Csináld!”. Kontroll körülmények között a parancsot valaki más adta, aki nem tudta, milyen cselekvést mutatott be előzőleg a gazda. A „Csináld!” parancs után, Adila jellemzően azt tette, amit gazdája a teszt első részében mutatott. A kísérletek megmutatták tehát, hogy a kutyák képesek ismert cselekvéseket és újakat is különböző mértékű késleltetés után is reprodukálni – az ismerteket akár 10 perc után is, az újakat maximum egy perc után. Ez a képesség többféle körülmény közt megfigyelhető volt – még akkor is, ha a szünet alatt a kutya figyelmét elterelték a látott cselekvésről valamely más elfoglaltsággal. A szerzők következtetése: A késleltetés után is helyesen felidézett cselekvések arra utalnak, hogy a kutyáknak van bizonyos mentális reprezentációjuk az emberi szemléltetésről. Az újonnan látott mozgássorozatok késleltetett imitációjának képessége pedig azt sugallja, hogy a kutyáknál is jelen van egyfajta speciális hosszú távú emlékezet. Ez lenne az úgynevezett „deklaratív memória”, amely tudatosan előhívható, mint például adott tények vagy tudás.
A kutyák képesek felismerni fajtársaikat fotók alapjánhttp://www.haziallat.hu/kutya/viselkedes/kutyak-felismerik-fajtarsaikat-fotok-alapjan/5435/A kutyák szociális viselkedésének genetikai háttere http://www.haziallat.hu/kutya/viselkedes/kutya-szocialis-viselkedes/5605/Boldog vagy szomorú? – az emberek értik a kutyákat http://www.haziallat.hu/kutya/viselkedes/kutya-boldog-szomoru-erzesek/5597/