6896. Milyen nevet adj az uszkárnak?
Egy uszkár név kiválasztása izgalmas feladat! Segítünk benne!
Egy uszkár név kiválasztása izgalmas feladat! Segítünk benne!
Napjainkra az ékszerkészítés művészete lélegzetelállító mértékben fejlődött, egyesítve a hagyományos kézműves technikákat és a legújabb technológiai újításokat.
Egyre többen fogadnak örökbe kutyát állatmenhelyről, ilyen esetben néha olyan társat kell magunkhoz szoktatnunk, akit korábban bántalmaztak. Lelki gyógyulásuk hosszú folyamat és sok türelmet is igényel, de a szeretet, és a figyelem segíthet számukra visszanyerni az emberekbe vetett bizalmat.
Hoztunk pár csodaszép macskanévötletet vagány kandúroknak és kecses nőstényeknek.
Az élettartam nagyban függ a kutya genetikájától, egészségi állapotától, táplálkozásától és életkörülményeitől.
Ha tényleg demodex atka okozza a tüneteket (amit laborvizsgálattal lehet biztosan diagnosztizálni!), akkor ott sokkal fontosabb az állat immunrendszerének erősítése (vitaminok, immunerősítő készítmények, megfelelő jó táplálás, tartás, stb.), ugyanis ez az alapja a demodicosis kezelésének. Hiszen szőrtüsző-atkák szinte minden állatban megtalálhatók, minimális mennyiségben és főleg csak az immunrendszer gyengülése esetén okoznak tüneteket. A hígítást most nem tudom (az előbbiekben mondottak miatt nagyon ritkán használunk mi Takticot), de minden készítményen rajta van ez is, mint ahogy a használat módja is! (De szivaccsal érdemes felvinni és le is kell mosni néhány perc után...)
Ha én próbálkoznék tenyésztéssel, biztos kivenném a nem azonos fajú madarakat. Arról viszont nem tudok, miért kellene a hímet eltávolítani??
A szetterek sokszor önfejű, makacs kutyák. Kölyökkorban sokkal könnyebb nevelni, tanítani őket is. 3 éves korban már csak akkor bíznék változásban, ha elvinnék kutyaiskolába, ahol szakértők segítségével próbálná nevelni a gazdi. Külső hallójárat-gyulladást csak végső esetben szoktunk műteni. Akkor, ha már régóta fennáll a folyamat, beszűkült a hallójárat, stb... és emiatt nincs remény a javulásra. Frisebb keletű esetben megoldható a probléma a rendszeres állatorvosi fültisztítással, ha kell laborvizsgálattal lehet elemezni, hogy milyen kórokozó okozza a problémát és otthon is rendszeres fülcseppezésre van szükség.
A madarak esetében a tollazat ápolása az egyik legfontosabb szociális magatartásforma, amelyek alapján a tartási körülményeket is megítélhetjük. Ez papagájok és díszmadarak egyes további képviselői esetében különösen nagy figyelmet érdemel, ugyanis egész év során vedlenek. Párban élő papagájoknál a kültakaró kölcsönös ápolása a partnerkapcsolat erősítésére is szolgál. Az egyedileg tartott és alig foglalkoztatott madaraknál a tollazat ápolása túlzott mértéket ölthet, ami az ún. tolltépkedési szindrómában végződhet. Ezen tünetegyüttes hátterében az unalom mellett még a környezetváltozás zavaró hatását, a táplálóanyag-, ásványianyag- és vitaminhiányt, stb. feltételezik. Az egyoldalú táplálás, az A-vitamin-hiány, az aminosav-hiány (a magkeverékek alig tartalmaznak A-vitamint és karotint, szegények metionin és lizin aminosavakban) klinikai megjelenési formája nem csupán a többé-kevésbé megfigyelhető specifikus hiánytünetekben, hanem általános tünetekben is (bágyadtság, étvágytalanság, fáradékonyság, tollborzoltság) megnyilvánul. A madaraknál találhatók tolltetvek, melyek a tollazat minőségének rontását idézik elő. A fertőzött állatok nyugtalankodnak, sokat tollászkodnak, ami felhívhatja a figyelmet az elváltozásra. A legtipikusabb elváltozás a csőr közelében és a lábon látható. A rühösség talán a madárpraxisban előforduló leggyakoribb parazitás bántalom, mely jellegzetes formában hullámos papagájoknál jelentkezik (az atkák az elszarusodott hámmal fedett képleteket támadják meg és bennük elszaporodva burjánzást idéznek elő). A papagáj csőr- és tollszindrómája idült lefolyású, a tollazat szimmetrikus bántalmazottságában, csőrdeformációban megmutatkozó, és többnyire elhullással végződő megbetegedés. Az előbbiekben felsorolt betegségek, szindrómák és tünetegyüttesek sokszínűsége miatt célszerű a madárkát elvinni a kezelő állatorvosához, díszmadarakkal is foglalkozó specialistához, aki elvégzi az általános betegvizsgálatot, és a különféle bőrelváltozások, valamint a tollazat rendellenességeinek meghatározásához a tollazat és a bőrkaparék bakteriológiai, mikológiai és parazitológiai vizsgáló módszerekről is útmutatást fog adni. Hangsúlyozni szükséges, hogy a madarak betegségeinek viszonylagos tünetszegénysége vagy hasonlósága (tollazat felborzolása, elesettség, apátia, étvágytalanság), továbbá a szerény kiegészítő vizsgálati lehetőségek a mindenre kiterjedő részletes kórelőzmény megadásának fontosságára utalnak.
A részletes kórelőzményből (ritkán találkozunk ilyennel, ezért külön köszönet!) sajnos nem derül ki, hogy szuka kutyáról van-e szó, amennyiben igen, akkor felmerül a gennyes méhgyulladás gyanúja. Célravezető lenne egy hasi ultrahangvizsgálat a kórkép kizárására vagy megerősítésére. Bélgyulladásban a szervezetet tápanyag-, víz- és elektrolitveszteség éri, toxikus anyagok szívódnak fel, és metabolikus acidózis áll elő. Elszaporodhatnak baktériumok is, közülük, pl. az E. coli endotoxint termel, és ez szeptikémiát okozhat. Az akut bélgyulladás feltűnő általános tünetekkel járó betegség; a kutyák elesettek, gyakran lázasak, nem esznek. A túlheveny bélgyulladás (pl. parvovírusos enteritis) egy napon belül elviheti a kutyát anélkül, hogy hasmenés kifejlődésére idő lenne. Ez azonban a kutya életkora és oltási kórelőzménye alapján nem valószínűsíthető. Más esetekben a tünetek középpontjában a hasmenés áll. Gyakori a hányás is. A hasmenésben a bélsárürítés gyakorisága, a bélsár konzisztenciája nagyon változó lehet. Nagy a folyadékveszteség, a szervezet kiszárad, romlik a vérkeringés, sokk következik be. Idült folyamatokban az általános állapot többnyire nem annyira súlyos, mint hevenyekben, a kutyáknak még étvágyuk is lehet, azonban vérszegénység, lesoványodás mutatkozik. Az ember fertőződésének megelőzése érdekében, amennyiben a bélgyulladást Salmonella-fajok vagy a Yersinia enterocolitica baktériumok idézték elő, az ember környezetében, illetve a lakásban kedvtelésből tartott állatokat tisztán kell tartani, a velük való foglalkozás során be kell tartani az általános és a személyi higiénia szabályokat. A méhgyulladás hátterében egyszerű ascendáló (felszálló) bakteriális fertőzés áll, mely a tüzelés alkalmával a méhnyak nyitottsága miatt könnyen kialakul (heveny alak). A fertőződés kiindulhat a hüvelyből, de a húgyutakból is. Miután a cervix (nyakcsatorna) gyorsan záródik és a luteális fázisban az endometrium (méhnyálkahártya) ellenálló képesség lecsökken, a méh lumenébe jutott baktériumok hamar elszaporodnak és könnyen heveny gennyes méhgyulladás (endometritis) kialakulásához vezetnek. A kóros váladék felhalmozódását a szekréciós fázis még inkább elmélyíti, mivel a lokális irritáció fokozza a méhmirigyek szekréciós tevékenységét. A hypersecretio következtében a váladék rövid időn belül (5-10 nap) felhalmozódik. A gennyes méhtartalom szöveti bomlástermékeket, baktérium toxinokat tartalmaz, melyek fokozatosan a véráramba jutva autointoxicatiót (toxaemia) eredményeznek. A gennyes hüvelykifolyás (nyitott pyometra, pyorrhoea), a gyakori vizeletürítés és a fokozódó vízfölvétel gyakran megállapítható. A zárt pyometránál, miután a toxikus méhváladék nagyobb arányban fölszívódik, a tünetek súlyosabbak. A sok vízivás és a gyakori vizeletürítés mellett a has teltsége, feszessége, fájdalmassága, recidiváló láz, hányás, étvágytalanság, elesettség és dehidrált állapot gyakori tünet. Súlyosabb esetekben az autointoxicatio és a pyometrához társultan jelentkező vese glomerulusainak károsodása (membranproliferatív glomerulonephritis) következményeként az uraemia (húgyvérűség) tünetei és proteinuria (fehérjevizelés) is megjelennek. A laboratóriumi leletek közül jelentős és nagy diagnosztikai értékű a neutrophiliával és monocytosissal járó leukocytosis megjelenése (a laboreredmények közül 39 G/l-es fehérvérsejtszám szerepelt a kórelőzményben). Súlyosabb esetekben a karbamid és a kreatinin érték is emelkedett. A pyometra intoxicatióval járó eseteiben károsodik a csontvelő is, következményesen anaemia és leukopenia alakul ki. Ilyenkor megnő a shock kialakulásának veszélye és a műtéti beavatkozás is nagy kockázattal jár. A műtét kockázata azért sem kicsi, mivel a fölszívódó méreganyagok a parenchymás szervek (a máj, a lép, a vese, a szívizom) komoly károsodását okozhatják. Erre utal jelen esetünkben a veseműködés két biokémiai paraméterének emelkedése is. A shock kialakulásának lehetőségére a karbamidszint emelkedése és az állat általános állapotának gyors romlása hívja fel a figyelmet. A diagnózis a jellemző kórelőzmény és a klinikai tünetek alapján nem okoz nagyobb nehézséget. A méh teltsége és megvastagodása a hasfalon keresztül legtöbbször jól kitapintható igen változatos képet mutatva. A gennyes váladék intrauterinális felhalmozódása korlátozódhat egy-egy szakaszra, s így a méh ampullázottá válik. A méh gennyes váladékkal egyenletesen is kitöltődhet, s zárt méhszáj esetén ilyenkor a hasfalon át tömlőszerűen kitágult, hullámzó tapintatú. A méhszáj nyitottsága esetén a váladék nagyobb része kiürül, ezért a megvastagodott méh tapintata tömöttebb, rajta hullámzás alig érzékelhető. A polyuriás-polydypsiás kórképek (diabetes mellitus, diabetes insipidus, Cushing-kór, idült vesegyulladások, stb.) kizárása mellett jó támpontot jelent az ultra-hangos vizsgálat. Ultrahangos vizsgálattal a gennyes méhtartalom nagy biztonsággal kimutatható. A betegség ultrahangdiagnózisa tapasztalatok szerint egyértelmű, ha a méhszarvak haránt átmérője nagyobb mint 1,5-2,0 cm, és a méh ürege folyadékot tartalmaz. A folyadék különböző echodenzitású lehet és a méhszarvak az ultrahang felvételeken rendkívül változatos alakot ölthetnek. Lényeges, hogy a hasüreget alaposan - a szegycsonttól a medence bejáratig többféle síkban is átvizsgáljuk. Ily módon a fals negatív diagnózis esélye kicsi.