6926. Csípő- és könyökízületi diszplázia kutyáknál
A csípő- és könyökízületi diszplázia egy örökletes mozgásszervi betegség, amelyben az ízületek rendellenesen fejlődnek, ami fájdalmat, gyulladást és mozgáskorlátozottságot okozhat.
A csípő- és könyökízületi diszplázia egy örökletes mozgásszervi betegség, amelyben az ízületek rendellenesen fejlődnek, ami fájdalmat, gyulladást és mozgáskorlátozottságot okozhat.
Minden vidám cicának imád játszani a lézerpointerrel, nem igaz? Nem mindig. A lézerpointerek kiválóak lehetnek a macska kardióra és az emberi nevetésre, de néha frusztrálttá tehetik a cicát, és arra késztethetik, hogy a legközelebbi mozgó tárgyra (például a lábadra) ugorjon. Ezért merül fel a kérdés: "Rossz a lézerpointer a macskák számára?"
Ha te vagy az a szerencsés ember, akinek egy macska "tulajdonosa", akkor a feladatod, hogy az otthonotok boldog és egészséges hely legyen – és ez többet jelent, mint csak ételt és egészségügyi ellátást biztosítani. A macskáknak ingerlést kell kapniuk, hogy az elméjük egészséges maradjon, és elkerüljék a rossz viselkedési mintákat. Bár a rejtvényalapú interaktív játékok nagyszerű módja lehetnek a macskád szórakoztatásának, nem kell bonyolult eszközökhöz folyamodnod ahhoz, hogy gazdagítsd az életét. Nézd meg ezt a 15 egyszerű ötletet, amivel szórakoztathatod a család macskáját. Biztosan hálás lesz az erőfeszítéseidért!
Egy átlagos macskának naponta körülbelül 200–250 ml vizet kell fogyasztania, de nem mindig könnyű biztosítani, hogy a cicád elegendő folyadékot igyon. Hiszen nem úgy, mint mi emberek, ők nem figyelik a vízfogyasztásukat mérőedényekkel. Íme néhány egyszerű módszer, amivel ösztönözheted a macskád, hogy több vizet igyon.
A macskák családtagjaink, és imádjuk őket tekintélyt parancsoló tekintetükért, játékos mozdulataikért és mély, zümmögő dorombolásukért. De előbb-utóbb eljön az idő, amikor el kell búcsúznod tőle, és gyakran ez a pillanat váratlanul érhet, hiszen a macskák nagyon jól tudják elrejteni a fájdalmukat. Bár nehéz lehet látni, hogy a macskád szenved, ha figyelsz néhány tünetre, felismerheted, mikor van szüksége extra gondoskodásra és vigaszra. Ez segíthet abban is, hogy korán észleld a problémát, és így még egy kicsit meghosszabbítsd az életminőségét.
Egyrészt 5 nap alatt nem fog csontsovánnyá fogyni, másrészt a nem evésnek több oka is lehet. Például az alapbetegség ("fertőzés") és ritkábban gyógyszermellékhatás (kevéssé tartom valószínűnek). De ilyen esetekben mindig az a legtutibb megoldás, ha visszaviszik a kezelőorvoshoz! Többet mondani már sarlatánság lenne részemről :)
Hát... Mondjuk valami fagymentes, huzatmentes, száraz és kényelmes - a gazdi számára gondolatilag is nyugodt éjszakát garantáló - cicaházzal, ahova be tudnak húzódni az időjárás viszontagságai elől. Vannak egyéb immunerősítő készítmények is (Minera cseppek, Vetri DMG), de ezek a hideg ellen nem védenek. Ezenk kívül oltásokkal ajánlatos védekezni (3 hónapos korban kell kezdeni) a gyakori fertőző betegségek ellen.
Nehéz kérdés, hogy mi lenne a jó. Télen a gyíkok bebújnak védett helyekre, sziklák közé, és ott telelnek. Valószínűleg véletlenül került be az irodába. Szerintem tavaszig nem tudnák élve tartani, kaját sem fogadna el, de ha kiteszik a hidegbe, lehet, hogy megdermed hirtelen. Talán egy melegebb és naposabb napon kellene megpróbálni kiengedni, valami jó sziklás területen.
A különböző halbetegségeknél a tünetek nagy része általános: csak arra hívja fel a figyelmet, hogy valami nincs rendben a szervezetben, ezért hangsúlyozzuk a megtekintésen alapuló klinikai fizikális vizsgálat mellett, annak kiegészítőjeként a halkórtani intézeti vizsgálat fontosságát. Az általános tünetek közül lényegesebbek a szem opálossága, a szapora légzőmozgások, az elálló kopoltyúfedők, az úszók homályossága, nyálkásodása, szakadozottsága, a különböző foltok megjelenése a testen, a pikkelyek "borzoltsága". A kérdés megközelítése több oldalról lehetséges: a baktériumos és vírusos betegségek (pl. Aeromonas- és Pseudomonas-fajok, DNS-vírusok stb.) akváriumi halak között viszonylag ritkábban, tartási problémákkal párosulva fordulnak elő. A gombák és algák minden vízben előfordulnak, időszakos megszaporodásuk elsődleges, de más ártalmakkal (pl. mechanikus sérülésekkel) együtt is betegségeket, elhullást idézhetnek elő. A paraziták a természetben széles körben elterjedtek. Akváriumokba ritkábban kerül be élősködő, de itt igen kedvező feltételekre talál a feldúsuláshoz, tehát egy-egy fertőzött hallal egész állományunkat fertőzhetjük igen rövid idő alatt. A külső parazitákkal fertőzött hal gyakran szabad szemmel látható jellegzetes foltosságot mutat, uszonyai opálosak, összehúzottak, hasadozottak, esetenként vérzésesek. Gyakori az aljzathoz való dörzsölődés, hirtelen mozdulatok vagy az akvárium fenekén való mozdulatlan állapot. Ha a környezeti tényezők eltérnek az optimálistól, tömeges megbetegedések, halelhullások jelentkezhetnek. Ezeknek a hibáknak kiküszöbölése akvárium viszonyok között sokkal egyszerűbb (pl. vízcsere), mint tógazdasági haltenyésztésben. A megfázás, az oxigénhiány szintén jelentkezhet halványabb színintenzitásban, az úszók jellegzetes tartásában, súlyosabb esetekben fulladásban. Az Országos Állategészségügyi Intézet Hal- és Méhegészségügyi Osztálya (Budapest XIV., Tábornok u. 2.) rendelkezésére áll az akvaristáknak, ha előzőleg a területileg illetékes állatorvoshoz fordultak. Az intézet szakemberei az állatorvos kísérőiratával behozott, lehetőleg még élő, beteg vagy elhullott halakból általában azonnal diagnózist tudnak mondani a halélősködők vonatkozásában. Egyéb betegségek esetén a kiegészítő vizsgálatok elvégzése után levélben értesítik az állatorvoson keresztül a tulajdonost. Az értesítés kiterjed a javasolt kezelésre is.
Érdemes lenne megfigyelni a királypitonod éjszakai aktív viselkedését, hiszen nehogy a valódi egyensúlyzavar helyett a jellegzetes védekezési viselkedése járjon zavaró hanghatással. A jellegzetes védekezési viselkedése a labdává gömbölyödés, amikor fejét és nyakát szorosan a gyűrűk közé dugja. Ebben a helyzetben szinte teljesen reakció nélkül lehet görgetni, tologatni a kígyót. Sok más faj is használja a passzív védekezésnek ezt a módját, de csak kevesen fejlesztették ilyen tökéletes szintre. A megfigyeléshez viszont virrasztás szükséges, és a következőket szükséges kórelőzményi adatként papírra jegyezni: rendszeres-e az egyensúly elvesztése, a farkával kapaszkodik-e a kígyó és csak a test elülső részén veszíti el az egyensúlyát, vagy éppen fordított a helyzet, milyen magasságban következik be a "lepottyanás", próbál-e korrigálni az állat esése közben, amikor a talajra ér, rögtön tudja-e rendezni testhelyzetét, nem látszik-e a viselkedésén tudatzavar, stb. Az egyensúlyozás szervrendszerét ért fertőzések (baktériumok, vírusok, esetleg paraziták) szintén kiválthatják a helyzetérzékelés zavarát, annak ellenére, hogy az általános állapot megtartott, bágyadtság, étvágytalanság nem jelentkezik. Az utóbbi általános tünetek jelentkezése esetén azonban állatorvosi gyógyszeres kezelés válik szükségessé.