6926. Csípő- és könyökízületi diszplázia kutyáknál
A csípő- és könyökízületi diszplázia egy örökletes mozgásszervi betegség, amelyben az ízületek rendellenesen fejlődnek, ami fájdalmat, gyulladást és mozgáskorlátozottságot okozhat.
A csípő- és könyökízületi diszplázia egy örökletes mozgásszervi betegség, amelyben az ízületek rendellenesen fejlődnek, ami fájdalmat, gyulladást és mozgáskorlátozottságot okozhat.
Minden vidám cicának imád játszani a lézerpointerrel, nem igaz? Nem mindig. A lézerpointerek kiválóak lehetnek a macska kardióra és az emberi nevetésre, de néha frusztrálttá tehetik a cicát, és arra késztethetik, hogy a legközelebbi mozgó tárgyra (például a lábadra) ugorjon. Ezért merül fel a kérdés: "Rossz a lézerpointer a macskák számára?"
Ha te vagy az a szerencsés ember, akinek egy macska "tulajdonosa", akkor a feladatod, hogy az otthonotok boldog és egészséges hely legyen – és ez többet jelent, mint csak ételt és egészségügyi ellátást biztosítani. A macskáknak ingerlést kell kapniuk, hogy az elméjük egészséges maradjon, és elkerüljék a rossz viselkedési mintákat. Bár a rejtvényalapú interaktív játékok nagyszerű módja lehetnek a macskád szórakoztatásának, nem kell bonyolult eszközökhöz folyamodnod ahhoz, hogy gazdagítsd az életét. Nézd meg ezt a 15 egyszerű ötletet, amivel szórakoztathatod a család macskáját. Biztosan hálás lesz az erőfeszítéseidért!
Egy átlagos macskának naponta körülbelül 200–250 ml vizet kell fogyasztania, de nem mindig könnyű biztosítani, hogy a cicád elegendő folyadékot igyon. Hiszen nem úgy, mint mi emberek, ők nem figyelik a vízfogyasztásukat mérőedényekkel. Íme néhány egyszerű módszer, amivel ösztönözheted a macskád, hogy több vizet igyon.
A macskák családtagjaink, és imádjuk őket tekintélyt parancsoló tekintetükért, játékos mozdulataikért és mély, zümmögő dorombolásukért. De előbb-utóbb eljön az idő, amikor el kell búcsúznod tőle, és gyakran ez a pillanat váratlanul érhet, hiszen a macskák nagyon jól tudják elrejteni a fájdalmukat. Bár nehéz lehet látni, hogy a macskád szenved, ha figyelsz néhány tünetre, felismerheted, mikor van szüksége extra gondoskodásra és vigaszra. Ez segíthet abban is, hogy korán észleld a problémát, és így még egy kicsit meghosszabbítsd az életminőségét.
Több oka lehet: vérzékenység (patkényméregmérgezés), mechanikai ok (idegen test, ütés), magas vérnyomás, vérérfal gyengülése, gombás helyi fertőzés, stb. El kellene vinni orvoshoz.
A hányás, nyálkás széklet, levertség sokféle betegség tünete lehet. A hányadék színe, amennyiben nem tartalmaz alakos elemeket (pl. takarmányt), vagy vért, rendszerint sárgás színű. Ez a szín a gyomorsav (sósavas pepszin) normális színe. A zöldes árnyalat gyakran az emésztési rendellenességben szenvedő kutya (macska) "legeléséből" (fű, gyomok rágcsálása) adódik. Gyakran említik, hogy a hányadék habos. Nos, ez sem valami különleges jel, csupán arról van szó, hogy az öklendezés során a váladék felhabosodik. Hasnyálmirigy gyulladás esetén is lehetnek ilyen tünetek, de ez a betegség - szerencsére - viszonylag ritka. Egyéb emésztőszervi megbetegedésektől a legegyszerűbben vérvizsgálattal lehet elkülöníteni. Míg az emésztőszervi megbetegedések (mint pl. gyomor- bélgyulladás) viszonylag rövid idő alatt gyógyulhatnak, a hasnyálmirigy gyulladás hosszadalmas, "macerás" betegség, nemegyszer végzetes kimenetelű is lehet minden beavatkozás ellenére. Nemegyszer intenzív (kórházi) kezelést igényel, mert a "nulldiétás" állatot mesterségesen kell táplálni (infúziókkal). Gyakori eset, hogy azonosnak látszó tünetek mellett egyszer gyorsan, máskor lassabban, vagy egyáltalán nem gyógyul az állat. Ennek az az oka, hogy azonos tünetek hátterében is sokféle betegség lehet. Hogy miről is van szó, ennek kiderítése az állatorvos feladata. A pontos diagnózis felállítása gyakran nem egyszerű, és az ahhoz szükséges vizsgálatok manapság nem kis anyagi terhet rónak az állattartóra. Az ismétlődő hányás, hasmenés az állat kiszáradásához vezethet, ezért igen fontos a folyamatos, rendszeres állatorvosi vizsgálat és kezelés (gyakran szükség van - egyéb gyógyszerek mellett - infúziókra is). Ezért ha nem javul az állat állapota, újra meg újra vigyék vissza az állatorvoshoz.
Az ismétlődő hányás, öklendezés, étvágytalanság, elesettség a mérgezésen kívül egyéb betegségek tünete is lehet. Az emésztőszervi megbetegedéseken kívül vírusos betegségek esetében is jelentkezhet ilyen. Persze a legtöbb mérgezés is hányással, hasmenéssel kezdődik. Ezért csupán a hányás (mint tünet) alapján lehetetlenség megmondani, hogy mi van a háttérben. Elengedhetetlen egy alapos állatorvosi vizsgálat, és egy részletes körelőzmény annak érdekében, hogy közelebb kerülhessünk a valódi okhoz. Amennyiben ez nem elegendő, kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokra is szükség lesz. A mérgezéses eseteknél általában az szokott lenni a probléma, hogy ha az állat elhullik, akkor a tetemet eltemetik, elszállíttatják, stb. anélkül, hogy boncolást, toxikológiai vizsgálatot végeznének. Pedig ha felmerül a mérgezés, adott esetben az "idegen kezűség" gyanúja, csak kórboncolás és a méreg kimutatása esetén van keresnivalója a károsultnak. Ugyanígy - kártérítési ügyekben - nagyon fontos, hogy az állattartó a tünetek észlelésekor mielőbb forduljon állatorvoshoz, mert vitás esetben komoly súllyal esik a latba, hogy a károsult mindent megtett-e a "kárenyhítés" érdekében. Ugyanis sokszor felmerül, hogy kellő időben történő kezelés esetén az állat megmenthető lett volna. Tehát mindenekelőtt (az állat érdekében is) azt javaslom, hogy sürgősen mutassák meg az állatot állatorvosnak, és ha netán elpusztul, a kórboncolás lehetőségét (szükségességét) is fontolják meg a további - ismétlődő - esetek elkerülése érdekében.
T. Csilla! Van. Ha nem a műtét, akkor heti 1 tabletta, és amíg kapja addig nem tüzel. Az ívarzás 14-21 naponként jelentkezik. Lakásban egész éven át. Több ötletem nincs.
Üdvözlöm! Meg kellene mutatni állatorvosnak, mert ha megnyílt a pulpaüreg, az befertőződhet és fájdalmas akkor be kell tömni, vagy ki kell húzni. Látatlanban ezt nem tudom megmondani.