796. Hogyan etessük a csivavát?
Apró termetének köszönhetően hamar észrevehetjük, ha hízásnak indul a csivava. Egy túlsúlyos kutyának nagyobb eséllyel alakulnak ki egészségügyi problémái.
Apró termetének köszönhetően hamar észrevehetjük, ha hízásnak indul a csivava. Egy túlsúlyos kutyának nagyobb eséllyel alakulnak ki egészségügyi problémái.
Aggasztó képet mutat a WWF legújabb, éghajlatváltozásról szóló tanulmánya. A himalájai hópárducok élőhelyének 30%-a eltűnhet a globális felmelegedés miatt. A természetes erdőhatár magasabbra tolódása veszélybe sodorhatja a különleges nagymacskák fennmaradását, ami az egész terület ökoszisztémájának felborulásához vezethet.
A nyulak viselkedéstana (mint minden állaté) rendkívül érdekes. Megismerésük révén fényt deríthetünk kedvencünk tulajdonságaira. Megérthetjük, mit-miért tesz, s ezzel mind az ő életét, mind az együttélésünket megkönnyíthetjük, és kellemessé tehetjük.
Minden gyermek életében elérkezik az a kor, amikor egy kiskutyát, kiscicát, de legalább egy hörcsögöt szeretne. A szülőknek ilyenkor számos szempontot kell figyelembe venniük...
Egy aprócska, ám annál veszélyesebb kígyót fogott egy nő kertjében- nem mással, mint egy konyhai ételfogó csipesszel. Nem meglepő, de nem tudta, mire bukkant kertjében.
Ezt a problémát feltétlen mutassa meg sebész állatorvosnak. A fotóról nem tudtam pontosan kivenni, de ez több probléma is lehet: tályog, daganat stb. Gyógyításához rendelői körülmények szükségesek.
Vissza-visszatérő kérdés: mikor lehet "utcára vinni" a kutyakölyköt? Ahhoz, hogy erre megnyugtató választ adhassunk, néhány dologgal tisztában kell lenni. A kölykök anyai (maternalis) védettsége (amit az anyatejjel szereznek meg) a fertőző betegségekkel szemben 8-10 hetes korban megszűnik. Ettől kezdve ők védtelenek a kutyák fertőző betegségeivel szemben. Ezért szoktuk 8 hetes kor körül elkezdeni a védőoltásukat (és azért, mert korábban a maternális immunitás akadályozza a védőoltások hatásának kialakulását). Amíg az állatok alap immunitása nem épül fel a legfontosabb betegségekkel szemben (pl. parvo, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis), addig nem igazán ildomos olyan környezetbe vinni őket, ahol nagy tömegben fordulnak meg ismeretlen előéletű és egészségügyi állapotú ebek (pl. kutyafuttatók). Persze meglehetős túlzásnak minősül, hogy egyesek a földre sem teszik le az állatot addig, amíg nincsenek meg a védőoltásai) - mert van ilyen is. De vajon kell-e sétáltatni ("utcára vinni") a 8-10 hetes állatokat? Valójában nem! Ahol van egy kis udvar, ebben a korban bőségesen elegendő az a mozgási lehetőség a számukra, amit az udvar biztosít. Annál is inkább, mert ebben a korban a kölykök még igen fáradékonyak. Már néhány perces intenzív mozgás kimerítheti őket. Szükségük van arra, hogy "lerogyjanak", és pihenjenek. Nemegyszer tapasztalhatjuk, hogy heves játék, ugrándozás során a kölyök szinte összecsuklik, és már alszik is. Persze más a helyzet ott, ahol nincs udvar (lakásban tartott állatok). Őket (kénytelen-kelletlen) viszonylag korán le kell szoktatni az utcára, mert jó lenne, ha legalább a pisi-kaki egy része az utcán tárgyiasulna, nem a lakásban. Arról nem beszélve, hogy mielőbb szeretnénk szobatisztának tudni a kedvencünket. Nos, ilyen esetben kell keresni a környéken olyan helyet, amit nem látogatnak rendszeresen idegen kutyák. Analógiaként azt szoktam említeni, hogy a kisgyerekeket is leviszi a család az utcára, utaznak is velük, emberek között vannak, pedig még nincs meg minden védőoltásuk, de fertőző osztályra nem viszik őket látogatóba... Ugyanez a helyzet a kutyákkal is. Amíg nincsenek meg a szükséges védőoltások, addig természetesen fokozott figyelemmel kell lenni a környezet iránt. Ahol sok kutyát látunk mozogni, ahol kutyaürülék van a közterületen, oda ne vigyük. Ha ki is visszük az utcára a kölyköt, a séta hossza eleinte ne legyen több 15-20 percnél (éppen a már említett fáradékonyság miatt). Azaz még ne induljunk el kirándulni a kölyökkel, mert hamar ölben cipelhetjük... Arra a kérdésre, hogy hány védőoltás után vihetjük kutyás közösségbe a kölyköt, azt tudom mondani, hogy az az oltási protokolltól függ. Állatorvosa válogatja, hogy milyen oltási sort alkalmaz. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a veszettség elleni oltást is beszámítva 4-5 oltás kell ahhoz, hogy biztonsággal közösségbe (kutyák közé) mehessen az állat. Szerencsére manapság már elég jónak mondható a gazdás kutyák oltottsága, ezért szinte nem találkozunk már parvo-val, szopornyicával. Tehát a korábbi évtizedekhez képest a fertőzési kockázat jelentős mértékben csökkent. Fentiekre való tekintettel, ha az állatorvosuk úgy látja jónak, hogy az általa alkalmazott oltási sor alapján csak a 4. oltás után biztonságos a kölyök közösségbe vitele, akkor azt javaslom, hogy ezt tartsák be. A későbbiekben megtérül a türelem. A nemkívánatos szaporulat megelőzése érdekében a magam részéről az ivartalanítást javaslom.
A leírtak alapján valószínűleg az anya teje lehetett fertőzött valamilyen baktériummal és ez a fertőzött tej okozhatta a kölykök legyengülését és elhullását. Az elkülönítéssel megszűnt a további fertőződés lehetősége, ezért javult a kölykök állapota
Kedves Gazdi! néhány napja írtam: http://www.haziallat.hu/dr-haziallat/kutya/nemetjuhasz-kutyusunk-fuleit-kikezdik-a-legyek/10500/ természetesen ez nem helyettesíti az állatorvosi vizsgálatot
Rakhat tojásokat a nőstény teknős akkor is, ha egyedül van. Normális esetben a teknősök könnyen le tudják rakni a tojásokat, több napon át tartó étvágytalanság nem jellemző. Ha nem sikerül lerakni teknősének a tojásokat, állatorvoshoz kell vinni! A békák nem zavarják.