Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki a NÉBIH egy Békés megyei nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban. A hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette. A vírus elterjedésének megakadályozása érdekében az állatokat állami kártalanítás mellett leölik az állategészségügyi szolgálat szakemberei. A kimutatott szerotípus (H5N8) kapcsán eddig még sosem fordult elő emberi megbetegedés.
Egyre több statisztika lát napvilágot arról, hogy az ekcémával és egyéb bőrbetegséggel küzdő kutyusok száma folyamatosan nő. Sajnos, ahhoz, hogy ezt észrevegyük, nem is kell hivatalos adatokat kutatni, csak elég szétnézni a környezetünkben és beszélgetni a kutyás barátainkkal. Ennek az egyik kiváltó oka mindenképpen abban keresendő, hogy az átlagos bolti kutyasamponokban olyan anyagok találhatók, amik irritálják és szárítják a kutyák bőrét.
Ha igaz társra, hű barátra vágyik, biztos lehet benne, hogy a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Állategészségügyi Szolgálatának Illatos úti telepén megtalálja a 2016. november 26-ai Örökbeadó napon.
A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak vírusos megbetegedése, amely az állatok elhullásához vezet. A H5N8 vírus embereket nem betegít meg, azonban minden állattartónak fontos az alábbi óvintézkedéseket betartani!
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki Magyarországhoz közel, a kárpátaljai Nagyszőlősön. A betegség az emberre nézve nem, ugyanakkor a sertésekre, vaddisznókra rendkívül veszélyes, nem gyógyítható. Hazánkban eddig még sohasem jelent meg a vírus, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívja az állattartók, a vadászok és a lakosság figyelmét a megelőzés fontosságára.
Kedve Beus! A kandúr bizonyára a nőstény cicák után "kiabál", erre csak az ivartalanítás a megoldás. Pláne, ha másik kandúrt vinnének mellé (ezt egyébként még meggondolnám), ha vesznek, akkor tényleg nagyon fiatalt, azt könnyeben elfogadja majd a kandúr. A kandúrok ivartalanításaKandúrok ivartalanítása céljából műtétileg eltávolítjuk azok heréit. Az ilyen macska többé nem tenyészthető. A műtét csekély kockázattal és számtalan előnnyel jár. Segít megelőzni a kandúrokra jellemző kellemetlen magatartási formákat, mint a jelölést, ami a lakásban elviselhetetlen, de a szomszédok sem "díjazzák". Az ivartalanított kandúr kevésbé agresszív, kisebb területet véd és látogat, ami a balesetek és a verekedésből származó sérülések mellett a fertőzések (pl. FeLV, FIV, rühösség) kockázatát is csökkenti. A kandúr macskák gyakorlatilag bármely életkorban ivartalaníthatóak. Ha túl későn kerül a műtétre sor, akkor maradandó rossz szokások alakulhatnak ki, ezért az ivarérés előtt, vagyis leginkább 12 hetes életkorban javasoljuk a műtétet elvégeztetni.Nagyon széles körben elterjedt, de ennek ellenére bizonyítottan teljesen alaptalan tévhit az, hogy a bármely életkorban ivartalanított kandúrok körében gyakrabban fordul elő az alsó húgyúti betegség. Ennek hangoztatása a betegség utóbbi két évtizedes szakirodalmának teljes nem ismeréséből fakad. Az alsó húgyúti betegség (hólyaggyulladás, húgyúti kristályok képződése stb.) takarmányozási és tartási betegség, aminek a táplálék összetétele, a vízfogyasztási szokások és a stressz mellett genetikai háttere is van, de az okai között ma már bizonyítottan nem szerepel az ivartalanítás. Ennek alapjául szolgáló tévhitről, vagyis hogy az ivartalanítás következtében beszűkül a húgycső, már számtalan vizsgálattal bizonyították, hogy teljességgel alaptalan, ahogy a statisztikák sem támasztják alá az ivartalanításnak a betegség kialakulásában való szerepét. Struvit kristályok pl. leggyakrabban a nem ivartalanított, fiatal nőstényekben fordulnak elő, s a nem ivartalanított kandúrokban ugyanolyan valószínűséggel okozhatják a húgyútak elzáródását, mint az ivartalanítottakban.A lakásban tartott kandúrokat szinte mindenki ivartalanítja, különben a jelölés és az agresszió miatt gyorsan lehetetlenné válik velük az együttélés. A kijáró kandúrokkal kapcsolatban viszont számos romantikus tévhit él. Sokan természetesnek és kívánatosnak tekintik nem ivartalanítani őket. Nos, ez valójában természetellenes és embertelen is egyben, ugyanis a vadmacskák a természetben legalább 3 km2 területet sajátítanak ki, illetve ennél jóval nagyobbat, ha kevés a táplálék. A lakott településeken ekkora területen több száz macska jár szabadon, ami mindegyik számára jelentős szociális stresszt okoz, de még ennél is rosszabb, hogy az állandó területviták következtében a szabadon járó nem ivartalanított kandúrok az ivartalanított társaiknál sokkal gyakrabban sérülnek és fertőződnek meg különböző kórokozókkal. Ezért aki hagyja a nem ivartalanított kandúrját szabadon kóborolni, az nem csak az esélytelen szaporulat biztos pusztulásáért felelős, de a saját macskája és más macskák egészségkárosodásáért is. Valamikor altatás és fájdalomcsillapítás nélkül, csizmaszárban ivartalanították a kandúrokat, amit ma embertelennek tartunk, de az ivartalanítás elhagyása még ennél is nagyobb hiba! Aki szereti a macskáját, nem teszi ki ennyi szenvedésnek és veszedelemnek.
Elsődlegesen viselkedési zavarnak tűnnek a leírtak, ami akár a madár költési szándékával is összefügghet. Ha a megszokottól eltérő széklet, felborzolt tollazat, fáradság tünete jelentkezik, akkor lehet betegségre gyanakodni.
Amennyiben nagyobb adag mérgező anyag egyszeri felvételének hatására következett be a mérgezés, vagy egy hosszabb ideig tartó folyamat eredménye, a védekező rendszer túlterhelődik, és olyan jellegzetes tünetek jelentkezhetnek, mint hányás és hasmenés - ekkor fennáll a kiszáradás veszélye is! vérkeringési zavarok, kollapszus a központi idegrendszer érző és motorikus zavarai szőrhullás romló közérzet a pupillák merevsége vagy egyenlőtlen kitágulása a fej nyálkahártyáinak elszíneződése szubnormális hőmérséklet végső soron elhullás is bekövetkezhet. Mérgezés gyanúja esetén minél előbb keressük fel az állat kezelőorvosát, és lehetőség szerint állapítsuk meg, hogy mi és mennyi volt a bevett szer. Macska elsősegély Kezelés: Akut mérgezés esetén célszerű hányást kiváltani, hogy ezzel kiöklendeztessük a mérget a gyomorból. Ehhez mindenképpen kérjük állatorvos segítségét, aki ezt szakszerűen elő tudja idézni kedvencünknél. ● Patkányméreg (kumarinszármazék) felvétel esetén: Lachesis CH9 háromóránként vagy CH15-ös potenciában naponta kétszer; ehhez Crotalus CH9 háromóránként vagy CH15-ös potenciában naponta kétszer; valamint B- és K-vitamin készítmények adása javasolt. ● Antibiotikumok és kemoterápiás szerek alkalmazása után: Nux vomica CH15 naponta egyszer, Magnesium sulphuricum CH9 naponta kétszer. ● Szteroidok vagy nyugtatószerek okozta mérgezésnél: Phosphor CH9 naponta háromszor. ● Rovarölő-, növényvédő- és gyomirtószerek felvételekor: Okoubaka CH5 naponta négyszer, Phosphor CH15 naponta kétszer. ● Romlott hús, ~ kolbász, ~ dobozos eledel, ~ hal elfogyasztásakor: Arsenicum album CH15 naponta egyszer, Okoubaka CH5 naponta négyszer. ● Oltási károsodások és túlérzékenységi reakciók alkalmával: Thuja CH15 kétnaponként, Beryllium CH9 naponta kétszer. Ha oltás után görcsök jelentkeznek, akkor a Silicea CH9 javasolt napi háromszor. A további sejtpusztulás megakadályozása érdekében naponta többször adjunk a Bach-féle virágterápiás készítmények életmentő cseppjéből, ezek az energiasokkot is feloldják. Macskákra veszélyes gyakori mérgek>> Érdemes ezeket is elolvasni: Nekünk orvosság, nekik méreg! - háziállatokra veszélyes gyógyszerek Az 5 legmérgezőbb étel a macska számára Mit tegyek, ha a cicám megmérgezte magát?
Kedves Vivien! Azonnali állatorvosi segítségre van szükség!!! Ha a kutya az étvágytalanságának hátterében betegség áll, az állatorvos javasol olyan étrendet, amely megfelel az állat táplálkozási szükségletének, miközben a mögöttes betegséggel is foglalkozik. Néha ezek a diéták nem különösebben ízletesek, különösen, ha a kutya rendszeresen fogyaszt emberi ételt. Súlyosabb esetekben az állatorvos előírhat étvágyserkentő gyógyszereket, megoldás lehet még a fecskendővel táplálás vagy etetési cső.
Kedves Gazdi! 5 hetes még csak most szokna át szopizásról a szilárdra. Etetés, felnevelés:4 hetes kortól már lehet ritkítani az etetések számát (4-5 óránként), a fogak megjelenésekor pedig már kevés pépes, junior eleséggel is meg lehet kínálni őket. 6 hetes kortól fokozatosan célszerű a száraz tápra áttérni napi min. 3-4x-i etetés mellett. A száraz tápot a kezdeti időszakban beáztathatjuk húslevesbe, attól kezdetben pépesebb lesz, a leves mennyiségét csökkentve könnyen hozzászoktathatjuk a keményebb falatok megrágásához. A száraz eleséget könnyebb adagolni, a levegőn sem romlik meg hosszabb állás után sem, a napi bevitelüket is könnyebb így kiszámolni és anyagilag is kedvezőbb. A gyakoribb rágással pedig a fogkövesedés mértékét is visszaszoríthatjuk. - 2-3 hónapos kortól (ekkor célszerű az anyától elválasztani és az alomból elhozni) elég napi 2-3x etetni őket, később naponta 2x - macskáknak is elérhetőek prémium minőségű tápok (Royal canin, Hill1s, IAMS), ezek mellé nem szükséges ásványi anyag kiegészítés és életkorhoz, ivarhoz, esetleges betegséghez igazodva ki tudjuk választani a macskánknak legmegfelelőbbet - kiscicáknak tejet nem ajánlott adni, mert a laktózt gyakran nem tudják megemészteni és sokszor hasmenésük lesz tőle! Vannak kifejezetten macskáknak kifejlesztett macskatejek, érdemes ezekből választani. - Nyers húst (különösen sertést!!!-Aujeszky vírusos betegséget hordozhatja!) lehetőleg ne adjunk az állatnak. Nagyobb mennyiségű nyers máj etetését is kerülni kell! A nyers májra a cicák könnyen rászoknak és a későbbiekben akár kizárólagosan csak azt kérhetik eleségként. Már a HETI 120-150 grammnál nagyobb mennyiség rendszeres fogyasztása komoly A-vitamin túőladagolási problémákhoz vezethet! Ennek tünetei között szerepel a lesoványodás, borzolt szőrzet (mivel az állatnak fájdalmas a nyak mozgatása), az ilyen beteg macska kerüli a mozgást, súlyosabb esetkben a mellső végtagok bénulása is felléphet ill. jellegzetes, kenguruszerű testtartást vehet fel. Ha a csontvázrendszerben csontfelrakódások keletkeznek a betegség következményeként, az már sajnos nem gyógyítható. Tehát kerülni kell a nyers máj kizárólagos etetését, mert visszafordíthatatlan következményekkel járhat! Az egyéb belsőségektől (vese, szív, zúza, stb.) pedig hasmenésük lehet. - kerülnünk kell a nyers hagyma etetését, mert akár már egy kis szelet is a benne lévő illóolajok miatt véralvadási zavarokat okozhat. Cicánk ilyenkor bágyadt lesz, véreset vizelhet, hányhat és hasmenése lehet. Így ha mégis azon kapnánk a macskánkat, hogy lenyelt egy kis szeletet, azonnal forduljunk vele állatorvoshoz. - A testhőmérséklet 38-39,5C között normális, csak e fölött beszélünk lázról - szobatisztaság: viszonylag hamar kialakul, könnyen megszokják az alomra járást (már akár 1 hónapos korban is). Alomból célszerű a szilikonos típust választani (vagy olyat, ami összetapad a könnyebb eltávolítás érdekében), ez sokkal higiénikusabb, hypoallergén, kevesebbet kell takarítani(egy csomag hetekig használható és csak a bélsarat kell eltávolítani belőle), a szagokat is jobban magában tartja - a hosszabb szőrű macskákat (pl. perzsa, main coon) célszerű már fiatal koruktól hozzászoktatni a fésüléshez, ehhez a megfelelő kefét állatkereskedésben vagy állatorvosnál lehet beszerezni - Oltások: az első kombinált oltásukat 8-9 hetesen kaphatják meg. Ez az oltás a macskanátha (rhinotracheitis vírus, Calici vírus) és a macskaparvo (panleukopenia vírus) ellen védi őket. Ezt az oltást az első évben az alapimmunitás kilakításához 2-3 hét időközzel ismételni kell, utána csak évenként egyszeri ismétlés szükséges. Ha cicánk ún. kijárós lesz (nem csak lakásban tartott), tehát másik cicákkal nagy eséllyel találkozik majd, érdemes a leukózis vírus elleni vakcinával kombinált oltást választani, ami ugyan drágább, de így egyetlen oltással védjük macskánkat a lehetséges fertőzésektől. Természetesen az első évben ez is ismétlendő. Veszettség elleni oltás vidékre rendszeresen kijáró cicáknak ajánlott (macskának nem kötelező!). - Féreghajtás: mivel a férgek egy része átjuthat és megfertőzheti az embert is (főleg gyerekeket!), a féreghajtást fontos akár már 3 hetes kortól elkezdeni és 2 hetes időközzel ismételni. 2 hónapos kor után 3 havonta ajánlott adni. Ha több állatot is tartunk, figyeljünk rá, hogy minden állatunkat egyszerre kezeljük! - Jellemző megbetegedések: A kismacskák, főleg ha rossz higiéniás környezetből származnak (pl. utcán találják), gyakran tüsszögnek, váladékos a szemük, orrkörnyékük (macskanátha jellemző tünetei), esetleg köhögnek és hasmenésük van. Ilyenkor minden esetben érdemes állatorvoshoz vinni őket, mert nagyon könnyen kiszáradnak, lesoványodnak. Mivel ezek általában vírusos eredetű betegségek, a többi egészséges cicánk cseppfertőzéssel megkaphatja, erre érdemes odafigyelni! - A fülatka is gyakori probléma kiscicáknál, ezt a fülben lévő fekete, kávézacc-szerű váladékból könnyen felismerhetjük. Ilyenkor a macskák nyugtalanok, sokat vakarják a fülüket. Ha ilyet észlelnek, forduljanak állatorvoshoz. - Másik cicáktól/ kutyáktól gyakran kaphatnak el bolhákat, ilyenkor sokat rágják magukat, vakaróznak, esetleg a gazdi azt veszi észre hogy bizonyos területeken megritkult az állat szőre, vagy esetenként pörkös sebeket vakarnak magukon. Ezeket az élősködőket a megfelelő cseppekkel (Advantage, Advocate macska, Frontline) ki kell irtani, a lakásban pedig alaposan kitakarítani (főleg repedéseket, sarkokat, hiszen az ide lepotyogó bolhalárvák pár hét alatt újra kikelnek és visszafertőzhetik a cicánkat!). A nyakörveket cicáknál kevésbé ajánljuk, mert mászáskor (főleg kijáró állatoknál) a nyakörv könnyen beleakadhat tárgyakba, faágba stb.. Minden bolhairtással egybekötve célszerű féreghajtást is végezni, mivel a bolhák bizonyos férgek köztialakjait hordozhatják.
Csomók a bőr alatt, étvágytalanság, levertség – a kutyádnál ezek a tünetek a leishmaniasis jelenlétére is utalhatnak. Elmondjuk, mire figyelj, hogy ne legyen gond! RÉSZLETEK
A haziallat.hu hírlevelére való feliratkozással elsőként értesülhetsz a legfrissebb kisállattartási tippekről, egészségügyi tanácsokról és érdekes cikkekről. Szakértői útmutatókkal és hasznos tanácsokkal segítünk abban, hogy kedvenced boldog és egészséges legyen. Emellett exkluzív akciókról és nyereményjátékokról is értesítést kaphatsz, így semmiről sem maradsz le!
Feliratkozom!
A tavasz első hónapja, március, ideális időszak arra, hogy előkészítsük kertünket a nyári virágpompára. Sok egynyári növény magját ilyenkor már el lehet vetni, akár szabadföldbe, akár palántanevelés céljából cserépbe vagy melegházba. Nézzük, melyek azok a növények, amelyeket érdemes már márciusban elültetni! RÉSZLETEK
Ha szeretnétek már június második felében paradicsomot és paprikát enni! Akkor most vessétek el palántának a magokat. Mutatjuk, mire kell figyelni. RÉSZLETEK
Nem kell félni a rózsák tavaszi metszésétől. Kezdőként is csupán néhány egyszerű szabályt kell betartani. RÉSZLETEK